Romániából fog jönni az ivóvíz – a hazai vízhelyzet

Magyarországon egyes helyeken az ivóvíz minősége enyhén szólva is kifogásolható minőségű, globális szinten pedig az édesvízkészletek mennyiségi fogyása mellett azok minősége is okot adhat az aggodalomra hosszú távon. Hazánkban nemrégiben felreppent a hír: romániai szomszédunktól fogjuk importálni az ivóvizet…
 
 

Romániából fog jönni az ivóvíz – a hazai vízhelyzet

Magyarországon egyes helyeken az ivóvíz minősége enyhén szólva is kifogásolható minőségű, globális szinten pedig az édesvízkészletek mennyiségi fogyása mellett azok minősége is okot adhat az aggodalomra hosszú távon. Hazánkban nemrégiben felreppent a hír: romániai szomszédunktól fogjuk importálni az ivóvizet…
 
 
 
 
 

Romániából fog jönni az ivóvíz – a hazai vízhelyzet

Magyarországon egyes helyeken az ivóvíz minősége enyhén szólva is kifogásolható minőségű, globális szinten pedig az édesvízkészletek mennyiségi fogyása mellett azok minősége is okot adhat az aggodalomra hosszú távon. Hazánkban nemrégiben felreppent a hír: romániai szomszédunktól fogjuk importálni az ivóvizet…
HTML Editor - Full Version

Mi van a csapvízben?

A tiszta víz, mint fogalom gyakorlatilag nem létezik, hiszen a természetben megtalálható valamennyi víz tartalmaz kémiai anyagokat, melyek egy része hasznos, más része káros az emberi szervezet számára. Hazánkban a veszélyes összetevők között az arzént, a bórt, a nitrátot és a fluoridot tartjuk számon, melyek hazánk mintegy félezer településén jelentenek veszélyt az ott élőkre. A vizek szennyezettségének fokozódása várható hosszú távon, hiszen mind, az ipari, mezőgazdasági és lakossági tevékenység maga után hozza a vizek szennyezettségének növekedését.


A mai gyakorlatnak megfelelő mezőgazdasági termelés vegyi anyagok sokaságát használja tevékenysége során, melyek a talajon keresztül az élővizekbe kerülnek. Ezeket összefoglaló néven peszticideknek nevezzük, melyek rovar-, gombairtók vagy gyomirtók maradványai a vízben, önmagukban is veszélyesek, ám az évek folyamán – lassú lebomlásuknak köszönhetően – fel is dúsulhatnak abban.


Egy másik jelentős probléma a vizek nitráttartalma, elsősorban a kútvizekben fordul elő, és a csecsemőkre, idős emberekre nézve rendkívül veszélyes. A szennyvízzel szennyezett talajvizekben ammóniát is ki lehet mutatni, elsősorban a friss szennyezéseknél, hiszen később nitritekké és nitrátokká alakul. Ezek a szennyvizek főleg a régebben épült, nem szigetelt szennyvíztárolókból kerülnek a talajvizekbe, vagy a régebben használt csövek elhasználódásából eredően. A csövek állapotát emiatt rendszeresen ellenőrizni kellene, sok esetben csak egy-egy duguláselhárítás alkalmával derül fény környezetre veszélyes állapotukra.


Az ivóvízben egy-egy vizsgálat alkalmával ólom is kimutatható, ez főleg ipari, bányászati szennyezésre utalhat vagy a vízvezetékekből oldódik ki. Veszélye, hogy felhalmozódik a szervezetben és mérgezést okoz. Az 1950-es évekig főleg ólomcsöveket használtak hazánkban is, ezekből az ólom főleg a lágy víz hatására oldódik ki a csövek falából és kerül be az ivóvízbe.


Ami miatt hamarosan vízimportra szorulunk, az pedig a vizekben található arzéntartalom, mellyel az alföldi települések ivóvizének nagy része szennyezett. Az arzén nem az emberi tevékenység következtében kerül be az ivóvízbe, hanem a földből, természetes állapotában jelen van benne, az Alföld déli részén szinte folyamatosan a megengedett határérték felett van a szintje a csapvízben. Ez rendkívül kockázatos, hiszen növeli egyes ráktípusok kockázatát. Eltávolítása csak technológiai úton lehetséges, koncentrációjának csökkentése pedig hígítással.


Jelenleg az arzéntartalom magas koncentrációja mintegy másfél millió embert érint az Alföldön, sok helyen az EU-határérték akár ötszöröse is lehet.


Ivóvíz Romániából


33 kilométer hosszú vezetéken érkezik hamarosan az ivóvíz hazánkba, előre láthatólag jövő évtől, mely Arad megyei kutakból származik, és a tervek szerint Békés megye hatvan településén váltja majd ki a szennyezett ivóvizet.


Az erősen szennyezett, magas arzéntartalmú ivóvíz kiváltására már 2004 óta folynak a tárgyalások, mintegy 350 ezer ember arzénnak való kitettsége szűnhet meg ezáltal.


 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!