Az okok közé sorolható az is, hogy a bortermelő vidékeken – esetleg borfesztiválokon – történő borkóstolás számos más turisztikai tevékenységgel is összekapcsolható. Utóbbi Eger esetében fokozottan igaz, hiszen a csaknem 1000 éves szőlő- és bortermelő múltjára büszke város környékén kirándulásra, a tradicionális falusi élet megismerésére és nem utolsó sorban fürdőzésre is van lehetőségünk. Eger városát persze a kíváncsiskodók döntő többsége mindenekelőtt távoli múltban gyökerező szőlő- és borkultúrája miatt keresi fel.

De vajon a városba látogató tudja-e, hogyan is nézett ki az Eger környéki szőlőtermesztés évszázadokkal ezelőtt?  Mi jellemző az egri borvidék dűlőire? Mi is kell tulajdonképpen a jó egri borhoz?

Az Egri borvidékről és legismertebb borairól…

Miről mesélnek a könyvek?

Az egri borospincék felkeresése során – és a borkóstolás előtt – rengeteg információt hallhatunk nemcsak az egri szőlő- és bortermelés 1600-as évekre eső első virágkoráról, de a 18. században kiteljesedő valóságos reneszánszáról is. A történelmi Magyarországon ugyanis ekkoriban már az Eger határában fekvő Cigléd, Ráchegy, Paphegy, Síkhegy szőlői messze földön híressé váltak.

A kora-újkori oklevelek szerint a legjobb bor az Eged hegyről származott és ezt a közelmúltban napvilágot látott és a legtöbb hazai könyvesbolt polcán megtalálható Az egri bor. Bikavértől a csillagig című csodálatos könyv is megjegyzi. Az itt termett vörösbort nevezték lényegében Bikavérnek, ami természetesen nem a mai értelemben vett Bikavért jelentette. Az egri Líceum Kiadó gondozásában kiadott és a könyvesboltok polcain 2014 óta kapható könyv szerint, utóbbi elnevezése minden bizonnyal a bor bikavérhez hasonló sötétvörös színére utalhatott.

A könyvet egri kirándulásuk előtt azok is haszonnal forgathatják, akik szeretnék felkeresni a történelmi város legjelentősebb borospincéit. Külön fejezet foglalja össze ugyanis a borvidék néhány jeles borászának gondolatait az egri bor jelenéről, jövőjéről és lehetőségeiről. Az egri borvidék hosszú évszázadokra visszanyúló históriáját, valamint a régió turisztikai jelentősége mellett a terület legismertebb borait a Borvidékek a Kárpát-medencében című kiadvány is szemléletesen összefoglalja. Egri látogatásunk előtt érdemes fellapoznunk legalább az utóbbi két – minden turista számára haszonnal forgatható – kiadványt. Aki mélyebben szeretné beleásni magát a témába, azoknak Bakó Ferenc: Egri borospincék és Haraszti Gyula: Egri borok című antikvár könyveit is ajánljuk.)

Már az egri borvidékről beszerezhető elsődleges információk alapján is megállapíthatjuk: Eger elidegeníthetetlen része a borkultúra, melynek elsőségét többek között a kiváló terroir, az ősi bortechnológia bölcs alkalmazása, a szőlősgazda és a borász gondossága illetve szeretete garantálja. Az egri borvidék ráadásul évszázados borkultúrája mellett egyéb erősségeivel – amelyet mindenekelőtt a jó megközelíthetőség, a történelmi emlékek, az egész éves rendezvény- és programkínálat sokszínűsége, valamint más természeti értékek közelsége jelent – úgy tűnik, folyamatosan növelni tudja az iránta megnyilvánuló turisztikai keresletet.