Egymillió a kalapban

Weil Zoltán 2015.05.13.00:00

Igazi, „alulról jövő” kezdeményezés az egri turizmusban nem gyakran esik meg. Az meg végképp ritka, hogy a közösség is mellé álljon pár millióval. Most ez mégis megtörtént. Úgy tűnik, hogy az egri Utcazenész Verseny szervezői képesek voltak felkelteni az illetékesek érdeklődését, beleértve az önkormányzatot és az ország zenészeit. Mert azt azért tudni kell: aki jó zenész, az utcazenész. Azaz a hangszerével az utcán figyelmet és pénzt képes kapni. A többi műanyag.

Egymillió a kalapban

Weil Zoltán 2015.05.13.00:00

Hirdetés

Egymillió a kalapban

Weil Zoltán 2015.05.13.00:00

Ábry Zoltánnal, Harmati Péterrel és Rázsi Botond alpolgármesterrel beszélgettünk. Harmati Péter az, aki üzleti tekintélyével és hátterével élére állt az ötletnek, Ábry Zoltán a lebonyolításért, szervezésért felel, Rázsi Botond pedig az önkormányzat részéről segíti a projektet.

Egri Szín: Kinek szól, miért jó még egy fesztivál Egerben?

Ábry Zoltán: Ez nem annyira fesztivál, mint inkább verseny. Olyan verseny, ami persze fesztivál hangulatot eredményez, hiszen az utcán zajlik. Az egrieknek szól annyiban, hogy mi is nagyon élvezni fogjuk, hogy a tereinket megtöltik a zenészek. A turistáknak szól annyiban, hogy a szálláshelyeken, belvárosi üzletekben a vásárlásaik után kaphatják meg azokat a „Lájk érméket”, amelyekkel tulajdonképpen szavazhatnak a nekik tetsző produkciókra. Nem utolsó sorban, sőt talán főként a zenészekről szól, akik az ország minden részéről érkeznek. Őket nem csak a milliós fődíj, hanem Eger komfortja, országos hírű miliője is vonzza. Ez egy jó buli lesz, már kiadók is érdeklődtek.

Harmati Péter: Az a cél, hogy ez az esemény hosszútávon igazi turisztikai attrakció legyen. Most csak négy napos, de jó lenne, ha egy hétig tarthatna. Azért ez egy populárisabb rendezvény és azt reméljük, hogy ha nem is az idén, de a következő években sok zenészt és érdeklődőt vonz. Ezzel telnek a szálláshelyek, nő a turisztikai jellegű költés Egerben.

Egri Szín: Miért támogatta az önkormányzat a rendezvényt?

Rázsi Botond: Ez egy folyamat része. Ahogy megújultak a tereink, úgy szeretnénk, hogy megteljenek tartalommal. Ezért rendeztünk a patak mederbe galériát, ezért jelennek meg street art alkotások, és ebbe a sorba illeszkedik az utcazenészek versenye is. Az egy tudatos koncepció, hogy használatba vegyük a tereket. A verseny alatt diákolimpia is lesz Egerben. Ezer versenyző és a kísérőik egészen biztosan nagyon jól fognak szórakozni a verseny alatt. Ők már hírét viszik annak, hogy milyen jó ebbe a városba látogatni.

Egri Szín: Hogy fogja elviselni a legendásan intoleráns belvárosi lakosság, hogy itt „zajonganak” a sarkokon.

Ábry Zoltán: Erre nagyon figyelni fogunk. Eleve nem válogattunk be a versenyzők közé olyanokat, akik valamilyen szélsőségesen megosztó rétegműfajt képviselnek. Nem lesz trash metál, de mulatós sem. Lesz viszont versenyiroda, ahova panasszal lehet fordulni, ha valakit zavar a zene. Azt azért tudni kell, hogy ezek nem hangos koncertek, hanem többnyire akusztikus utcazenészek. Ráadásul óránként változik az előadó, lesznek szünetek is. Szóval azt reméljük, hogy inkább élvezni fogják a lakók, mint megunni. Ezért én felelek és azonnal be tudunk avatkozni.

Egri Szín: Pontosan hogy fog zajlani a „lájkolás”, a verseny?

Ábry Zoltán: Egymillió forint a fődíj. Ezt az a zenész/együttes viszi el, aki a legtöbb érmét gyűjti össze a verseny négy napja alatt. A Lájk érme egyébként egy vert alumínium érme. Ehhez úgy lehet hozzájutni, hogy a fogyasztás/vásárlás után 1000 forintonként kap a vendég egy érmét. Ezeket az érméket naponta akár többször is közjegyző jelenlétében gyűjtjük be a zenészektől.

A zenészeknek lesz egy jelképes nevezési díj 990 forint. Ezért a május 20-ig jelentkező résztvevők szállást és étkezést kapnak. Ez szerintem egy nagyon vonzó ajánlat. Ezt jelzi, hogy már most is nagyon nagy az érdeklődés.

Egri Szín: Mekkora a költségvetés?

Ábry Zoltán: 11 milliós a büdzsé. Ebből 3.5 milliót az önkormányzat biztosít, a többit szponzorok, a belvárosi kereskedők, az egri szállodások adják össze. 2 milliót költünk marketingre, a verseny más városokban történő reklámozásra.

A versenyről bővebb információkat a http://utcazeneszekversenye.hu oldalon olvashatnak.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.