Feleségemmel 2015 nőnapi hétvégéjét szerettük volna kellemesen tölteni, ezért ellátogattuk egyik kedvenc hotelünkbe az egerszalóki Mesés Shiraz Hotelbe. Beköltöztünk, pihentünk, wellnesseztünk, élveztük a kedves szolgálatkész személyzet figyelmességeit, így volt ez szombat délután is. 

A szombati vacsorához készülődve nyúlok az asztalon hagyott karórámért, de nincs ott, majd a feleségem is közli, hogy nem találja a nyakláncát, amit szintén az asztalon hagyott. Csodálkoztunk, de mivel az ajtók mágneszárasak, és kártyával nyithatók, ezért reménykedtünk, hogy majd kiderül ki és milyen kártyával járhatott a szobánkban.

 

A recepcióra leballagva bejelentettük a recepciósnak a felfedezett hiányosságokat, aki némi telefonálgatás után közölte, hogy tekintettel arra, hogy este nyolc körül jár az idő, már csak másnap reggel tudja elérni azt a kollégát, aki majd meg tudja nézni a számítógépen, hogy mikor milyen kártyát használtak az ajtónknál, már egy másik vendég is jelezte az órájának eltűnését…!!!

 

Kicsit bánatos hangulatban nyammogtuk el az egyébként ízletes vacsorát, és indultunk vissza a szobánkba, amikor is egy kisebb csődületre lettünk figyelmesek a recepció előtt: egy baráti társaság jelezte hangosan, hogy mindegyikük – egymás melletti – szobáját kifosztották, készpénzt, aranyat vittek el.

 

Így már szombat este-éjszaka kivonultak a rendőrök, akiktől megtudtuk, hogy pontosan két héttel ezelőtt már megtörtént ugyanez, ebben a hotelben! Hangsúlyozom, a rendőröktől értesültünk erről, és nem a szálloda személyzetétől – akik mint később kiderült nem is voltak tájékoztatva róla, hogy ilyen eset előfordult, csak azok tudtak a dologról, akik éppen akkor ott szolgálatban voltak.

 

A hosszúra sikerült este során kiderült, hogy a hívatlan látogató nem használt semmilyen kártyát az ajtók nyitásához, hiszen az egyik rendőr is két másodperc alatt kinyitotta a négycsillagos szállodai ajtót egy műanyag villával! Elvetették azt a javaslatot, hogy esetleg kopogjunk be néhány környező szobába, nem tapasztaltak-e náluk is hasonlókat, hiszen vigyázni kell a szálloda jó hírére! Nem tehettünk feljelentést a rendőröknél, mert azt csak a lakhely szerint illetékes kapitányságon lehet megtenni, hétfő reggel 9-ig a szálloda sem tett feljelentést, a rendőrségi jegyzőkönyvön kívül - amiből természetesen mi a károsultak nem kaptunk példányt - semmilyen írásos dokumentum nem készült az esetről, sőt miután távozáskor néhányan ragaszkodtunk volna a szálloda által kiállított jegyzőkönyvhöz, vagy nyilatkozathoz, kaptunk egy pecsétes nyilatkozatot, hogy ők ilyet nem állíthatnak ki részünkre.

 

Vasárnap reggel még forrtak az indulatok bennünk és az este eseményeit beszélgettük újdonsült ismerőseinkkel, amikor odalépett hozzánk egy ifjú hölgy – szintén a szálloda vendége – és közölte, hogy az ő szobájukba előző nap délután bekopogott a vélhetően tolvaj illető, majd miután kinyitották az ajtót, továbbállt, és hogy az illetőt látták még a szálloda előtt is elhaladni, ezért szabadidejük feláldozásával hajlandók megnézni a szálloda biztonsági kamera-felvételeit, és megpróbálják azonosítani az elkövetőt. Sz. M., a szálloda megbízott vezetője közölte, hogy a felvétel 24 órás, és esetleg túl hosszú lehet annak átnézése!

 

Ezt egy két órás heves vita követte, ahol elhangzott, hogy a szálloda semmiféle felelősséget nem vállal az eset kapcsán, hiszen nekünk az értékeinket a szobákban elhelyezett bútorszéfben kellett volna tárolnunk, valamint engesztelésül a kellemetlenségekért egy éjszakányi szállásköltség megfizetésétől eltekintenek a károsultak esetében. Az önkéntes szemtanú hölgyek – ezúton is nagyon köszönjük nekik – ezalatt türelmesen várakoztak, hátha mégis lehetőséget kaphatnak az azonosításra, amire végülis sor került, és azonnal kiderült csak a hotel bejáratát figyeli kamera, a tőle kb. 5 méterre eső éttermi bejáratot nem, és természetesen a kedves „raboló úr” szemmel láthatóan pontosan ismerte az összes kamera helyzetét, és gond nélkül közlekedett felismerhetetlenül.

 

Még egy szívfacsaró jelenet fűzödik a vasárnap reggelhez, amikor egy fiatal kolozsvári pár szerette volna kifizetni a számláját, és a hölgy belenyúlt a töküres pénztárcájába…na azt az arcot sem felejti könnyen az ember. Végül is vasárnap estére többé-kevésbé kiderült, hogy kb. 10 szobát látogatott végig fényes nappal sikeresen a tolvaj, az anyagi kár többmillió forint.

 

Összegzés:

Az egerszalóki Mesés Shiraz Hotelben két hét alatt kétszer fordult elő lopás, amiről mélyen hallgatnak – sőt még a vendégkönyvből is kitépték az erre utaló lapokat(!), és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ez az eset ne ismétlődhessen meg, se új kamera, se a vendégek tájékoztatása, se a személyzet felvilágosítása, viszont rengeteg energiát fektetnek abba, hogy eltussolják az ügyet. Tehát, Drága Rabló Úr, a Mesés Shiraz Hotel tárt karokkal várja vissza, és reméli, hogy elégedett a szolgáltatásaival! Ja, és szóljon még 39 barátjának is!

 

Konyhamester

 

A teljes bejegyzés itt olvasható.