Az egriek több fórumon is értesülhettek róla, hogy Kisasszony Piac néven hasznosítják a Kisasszony utcai, egykori honvédségi telephely épületegyüttesét. Az alapítók a város régi piachelyeinek hagyományos gyakorlatát szeretnék új formában folytatni. Szándékaik szerint az árus és a vevő közvetlen kapcsolata az alkuban, a szabad válogatásban és az eszmecserében éledne fel.

    Mindebben helyet kapnak a vegyes iparcikkek, a ruházati termékek, a zöldség-gyümölcs és egyéb termelői áruk, valamint a gépjárművek és a régiségek is. A város történetét behatóbban ismerők tudják, hogy hosszú ideig a Dobó tér adott otthont hasonló piactérnek, később megnyílt a Katona István téri Piaccsarnok. Itt korábban a mai piac elődje, a vásárcsarnok állt, a teret „halpiacnak” is hívták. Ha arra keressük a választ, hogy a most létesülő Kisasszony Piac mennyiben lesz a Katona téri elárusítóhelyek, illetve a Piaccsarnok konkurense, esetleg komolyabb riválisává válik-e, néhány dolgot mindenképpen érdemes áttekintenünk.

Tudvalevő, hogy 2004. március 1. óta az EVAT Zrt. üzemelteti az ingatlanjogilag társasházként működő Piaccsarnokot és a hozzá tartozó telekrészeket. A 2010. április 1-től 2011. március 31-ig érvényben lévő üzemeltetési szerződésbe foglaltak szerint az önkormányzat mint tulajdonos a jogi képviselet ellátásával és az ingatlanhasznosítási díjak elszámolásával, kezelésével és beszedésével is az üzemeltetőt bízta meg. A felek a szerződést tehát határozott időtartamra kötötték, mely 2011. március 31-én lejárt. Csakhogy ekkor valahogy elmulasztották megújítani.

 

 

   Erről már egy név nélkül nyilatkozó bérlő tájékoztatja lapunkat. Arra is felhívja figyelmünket: véletlenül akadt rá egy korábbi, 2011. augusztus 25-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvére. Ebben a következő szerepel: Sós István alpolgármester előterjesztésében mintegy közli a mulasztás tényét és a megállapodás meghosszabbításának szükségességét. A közgyűlés határozata értelmében az üzemeltetési szerződést változatlan feltételekkel hosszabbították meg a Parkolóház építési területének átadásáig. E határozat 2011. szeptember 1-jén lépett érvénybe, amikor az EVAT Zrt. maga is egyoldalú jognyilatkozatot tett. Ebben arra vállal kötelezettséget, hogy a meghosszabbított üzemeltetési szerződésben foglaltaknak megfelelően jár el az Agria Parkoló Kft. számára a használatba vételi engedély kiadásáig.

   Mindez első körben két komoly tanulsággal szolgál számunkra. Egyrészt láthatjuk, hogy az üzemeltetés kérdése a szerződés 2011. március 31-i lejártát követően szeptember 1-jéig, vagyis öt hónapon keresztül csak úgy a „levegőben lógott”. Az üzemeltető ez idő alatt – jogilag érvényes szerződés híján – az ingatlanhasznosítási díjak, az ún. helypénzek és a parkolási díjak beszedésére sem volt jogosult. Másrészt az is érdekes lehet, hogy egy felelős önkormányzat mint tulajdonos több hónapig „nem veszi észre” a szerződés lejártát, vagy nem vesz róla tudomást. A valódi dilemmák azonban csupán itt kezdődnek.

   Az építési törvény ti. meghatározza az építési terület átadásának pontos menetét, így ez egy szabott „forgatókönyv” alapján történik. Ugyanez volt érvényes a későbbi Parkolóház építési területének az Agria Parkoló Kft. részére történő átadására is. Fentebb említettük, hogy a meghosszabított üzemeltetési szerződés épp e momentumig, ill. az EVAT Zrt. egyoldalú jognyiltkozata alapján a használatba vételi engedély kiadásáig volt érvényben. Tény, hogy az előbb meghatározott terület 2012. március 7-én az Agria Parkoló Kft. tulajdonába került, a Parkolóház építési munkálatai hamarosan el is kezdődtek. Ettől kezdve viszont jogilag minimum aggályos „érdekességek” tömkelegével szembesülünk.

   Először is: az EVAT Zrt. mint az önkormányzat által megbízott üzemeltető továbbra is úgy kezelte az említett területet, mintha az még mindig az önkormányzat tulajdonában lenne. Az önkormányzat ugyanúgy jogosultnak tekintette magát a bérleti díjak beszedésére, mint azelőtt, holott az építési terület felett ekkor már az Agria Parkoló Kft. rendelkezett. Mindez arra enged következtetni, hogy az átadás vagy jogszerűtlenül történt, vagy a szóban forgó telekrészt nem „vették ki” az új üzemeltetési szerződésből. Apropó – és másodszor ez merül fel aggályos pontként –, ekkor többekben felvetődhetett: hol az új üzemeltetési szerződés?

   A fentebb említett, név nélkül nyilatkozó bérlő az egyik közmeghallgatáson számon is kérte a polgármestert ezért, aki egy nyilatkozatot küldött számára: az önkormányzat jogosult a bérleti díjak beszedésére. Megkérdezte azt is, hol az új bérleti szerződés, melyre a városvezetés nem adott egyértelmű és megnyugtató választ. Emellett Csarnó Ákos, az LMP önkormányzati képviselője a 2010 és 2014 közötti ciklusban, 2013. október 14-én szintén írásos kérdést intézett a jegyzőhöz, a Parkolóház építtetőjéhez és az Egri Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjéhez, melyben – többek között – arra is kíváncsi volt, milyen feltételekkel történt meg a vonatkozó építési terület használatba vétele. Válaszában az Egri Városfejlesztési Kft. ügyvezetője, Dr. Kurucz András arról tájékoztatta: „a bérleti szerződés már létrejött az Agria Parkoló Kft. és az EVAT Zrt. között, a bérleti szerződés hatályba lépéséhez a Kft. által megszerzett használatba vételi és üzemelési engedély, valamint az ezt követő – szerződés szerinti – birtokba adási eljárás szükséges.”

 

 

A laikus szemlélő is beláthatja: itt a „körkörös hivatkozás” minősített esetével állunk szemben. A számonkértek egy-egy szerződés létének vagy jogszerűségének bizonyítására rendre olyan szerződésekre utalnak, melyeknek szintén vagy bizonytalan a léte és/vagy a jogszerűsége, vagy maguk is az előbbi szeződések létét vagy jogszerűségét feltételezik. Ilyenkor áll elő az a képtelen helyzet, amikor a számonkérőnek kell(ene) bizonyítania valaminek – pl. az üzemeltetési szerződésnek – a nemlétét, nem pedig a számonkértnek annak létét.

   Ez abban is megmutatkozott, hogy miután az EVAT Zrt. pert indított informátorunk, a név nélkül nyilatkozó bérlő ellen a bérleti díj megfizetése iránt, Habis László polgármester 2014. január 28-án kelt nyilatkozata (mondhatjuk: kinyilatkoztatása) elég volt ahhoz, hogy az Egri Járásbíróság tényként fogadja el: „Az EVAT Zrt. mint az önkormányzat vagyonkezelője 2011. évtől jogosult az Eger, Katona tér 2. szám alatt található Piaccsarnok Társasházban lévő, önkormányzati tulajdont képező helyiségek bérbeadása esetén, illetőleg a szabad elárusító helyeken lévő asztal bérletek után fizetendő bérleti díjakra vonatkozó számlák kiállítására és a díjak beszedésére.”

   A Parkolóház viszont mindezek dacára felépült és funkciójának megfelelően (?) működni kezdett. 2014 márciusában a használatba vételi engedély kiadása végül megtörtént, 2014. szeptember 23-i keltezéssel pedig az új üzemeltetési szerződés – mely közérdekű adatigénylés útján jutott a fent nevezett bérlő birtokába – kiállítására is sor került. Ez alapján feltételezhetjük – és a városvezetés hivatalos nyilatkozatai, reakciói is erre utalnak –, hogy 2011 szeptemberétől 2014 szeptemberéig az előző szerződés volt érvényben. Nos, ez jogilag ismét csak egy képtelen, faramuci helyzetet idéz elő. Mivel az új, 2014 szeptemberében hatályba lépett üzemeltetési szerződés is arra hivatkozik, hogy korábban az építési terület átadásáig hosszabbították meg az előzőt, úgy kell tekintenünk: a 2012 márciusától 2014 szeptemberéig eltelt két és fél évben volt is szerződés, meg nem is. Mivel ez lehetetlen – hiszen nem lehetséges az, hogy egy érvényét vesztett, lejárt jogi dokumentum (meghosszabbítás nélkül) továbbra is érvényben maradjon –, azt kell mondjuk: a Piaccsarnokra és a hozzá tartozó ingatlanokra, ill. telekrészekre vonatkozóan két és fél évig jogilag nem volt érvényes üzemeltetési szerződés. Tekintsük át ennek lehetséges következményeit!

   1.) A 2012. március 7. és 2014. szeptember 23. között eltelt időszakban az EVAT Zrt. – rajta keresztül az önkormányzat – nem volt jogosult az ingatlanhasználati és a bérleti díjak beszedésére. 2.) Mivel a Parkolóház építési területének átadásakor az üzemeltetési szerződés meghosszabbítására és az új tulajdoni helyzethez igazítására lett volna szükség, és ez nem történt meg, jogilag aggályos és megkérdőjelezhető a telekrész Agria Parkoló Kft. számára történő átadásának és így magának az építkezésnek a szabályossága. Jogilag eleve az is kétséges, hogy lehet a társasházban az EVAT Zrt. – mint a tulajdonosként bejegyzett önkormányzat vagyonkezelője – egyszerre közös képviselő és üzemeltető is.

   Mindezek ismeretében – visszatérve az alapkérdéshez – elgondolkodhatunk azon is: a Katona téri piac esetében miért nincs fejlődés? Miért nincs felújítva a Piaccsarnok és az elárusítóhelyek zöme? Egyáltalán: a piac valójában miért így működik? Most, hogy a Kisasszony Piac elindul, érdeklődéssel várjuk, hogyan fog hatni a Piaccsarnok megítélésére, népszerűségére és forgalmára. S természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, az új piac milyen eredménnyel lesz majd képes megfelelni az alapítók várakozásainak.