Önkormányzati segély: Helyből semmi

Egri Szín 2015.02.28.00:00

Rétvári Bence (KDNP) államtitkár volt Nyitrai Zsolt (FIDESZ) képviselő vendége a párt egri irodájában a minap. A vasárnapi boltbezárások élharcosaként elhíresült kereszténydemokrata politikus kifejtette, hogy igazságosabb lesz a szociális támogatások rendszere. Már ha lesznek támogatások, mert Korózs Lajos (MSZP) szerint az önkormányzatok a nagy semmit tudják majd igazságosabban elosztani, merthogy a kormány elvonta a pénzeket. A két álláspont következik.

Önkormányzati segély: Helyből semmi

Egri Szín 2015.02.28.00:00

Hirdetés

Önkormányzati segély: Helyből semmi

Egri Szín 2015.02.28.00:00

Igazságosabb lesz a szociális támogatások rendszere

Igazságosabbá és átláthatóbbá válik március elsejétől a szociális támogatások rendszere – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Egerben a térség országgyűlési képviselőjével, Nyitrai Zsolttal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

(a videófelvétel lejátszásához kattintson az indítógombra)

Rétvári Bence közölte, az elmúlt időszakban szép eredményeket sikerült elkönyvelni, hiszen a rászorulók közül nagyon sokan beléptek a munka világába: 400 ezer emberrel többen dolgoznak jelenleg, mint négy és fél évvel ezelőtt. Elmondta azt is, hogy a kormány sokkal több munkahelyet kínál, mint az előző években. Forrásbővülés is látható e területen: míg a tavalyi költségvetésben csaknem 380 milliárd forinttal szerepelt a különböző szociális és közmunkaprogramok támogatása, az idén 411 milliárd forint áll rendelkezésre – húzta alá.

Az államtitkár hangsúlyozta: március elsejétől a nehéz helyzetben lévő emberek jövedelmét pótló támogatásokat már nem az önkormányzat, hanem az állam folyósítja a járási hivatalokon keresztül. Ezzel nemcsak csökkennek az önkormányzatok adminisztrációs terhei, hanem azt az önrészt is az állam fizeti, amelyet eddig az önkormányzatoknak kellett biztosítaniuk. Ilyen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és a gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igénybevételére vonatkozó hatósági bizonyítvány – mondta.

A nagyobb hely- és személyismeretet kívánó kiadáskompenzáló támogatásokat ugyanakkor – a jobb célzottság érdekében – az önkormányzatok fogják biztosítani.

Rétvári Bence kitért arra: az állam több forrásból is segíti az önkormányzatokat, hogy biztosítani tudják a különböző támogatásokat. Ennek fedezetéül egyrészt a bővülő lehetőségeket nyújtó helyi adóbevételek szolgálnak. A gyengébb saját adóerő-képességű önkormányzatoknak 30 milliárd forintot különítettek el e célra a költségvetésben.

“Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évek munkahelyteremtő intézkedéseinek és a családi támogatásoknak köszönhetően ma már 241 ezerrel kevesebb ember van kitéve a szegénység kockázatának” – mondta.

Közlése szerint más mutatók is megerősítik ezt: két év alatt 250 ezerrel csökkent azok száma, akik nem tudják kifűteni a lakásukat, míg a hiteleiket fizetni nem tudók száma 130 ezerrel lett kevesebb.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a nap folyamán az államtitkárral közösen felkeresték Nagy Csabát, Füzesabony polgármesterét, akivel egyebek mellett az óvoda felújításáról is szót ejtettek. Egerben Ternyák Csaba érsekkel, Habis Lászlóval, a megyeszékhely polgármesterével és Csathó Csabával, az Eszterházy Károly Főiskola kancellárjával folytattak tárgyalásokat.

Elmondta: ezek fókuszában a főiskola és az egri önkormányzat közös, Tudáspark elnevezésű pályázata állt. Felelevenítette: a közel félmilliárd forintos pályázat – amely ügyében rövidesen döntés születhet – az önkormányzat, a főiskola és a helyi cégek együttműködésén alapszik. Szavai szerint rendkívül fontos pályázatról van szó, melynek sikere esetén további források elnyerésére nyílhat lehetősége Egernek.

SEGÉLY HELYETT SEMMI?!

Korózs Lajos (MSZP) másképp látja.

A Hevesmegye Online cikke szerint.

Korózs Lajos országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumot vezető miniszterhez.

A képviselő elmondta, hogy a segélyezési rendszer többszöri megnyirbálása során, a régi eszközt arra, hogy visszavezessék a munka nélkül maradt embereket a munka világába, oly mértékben alakították át, hogy a kezdeti célt, ma már eszköznek tekinti a fidesz kormány.

Ennek szerves része a segélyek megszüntetése. Tavaly már megszüntetésre, összevonásra került az átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és a temetési segélyt is.

Márciustól várhatóan már semmi nem lesz. Se önkormányzati segély, se lakásfenntartási támogatás, se adósságcsökkentési támogatás. Sőt megszüntetik az ápolási díj és a közgyógyellátás méltányosságból adható típusát is. Rendszeres szociális segély se lesz, ebben a formában, ahogy eddig.

Mindezek helyett lesz majd a települési támogatás, településenként eltérő szabályozással és összeggel, ami biztosan nem fogja kipótolni azt amit az egyes családtagoktól elvesznek.

De hát nem is cél ez, hiszen a kiadáscsökkentés és a megszorítás áll mindezek mögött.

Mindezek miatt kérdezem Miniszter Urat:

Nem gondolják vagy nem érdekli Önöket az, hogy további elszegényedéshez vezet, ha megszüntetik ezeket a segélyeket?

Szándékosan hárítják az egyes településekre a szegénység problémáját?

Azért csökkentik a szegényeknek járó juttatásokat, mert különben nincs pénz stadionokra? Vagy mire kell a pénz?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.