Távlatos provincializmus
Mondjuk az 500 millió forintos helyi vállalkozókkal(!) közösen megvalósítandó Tudás-park duma azért elég Fideszes széltolásnak hangzik. Van olyan mókás, mint a Kepes Intézet alapításakor vélelmezett jövőkép, hogy az egri művészek és az egri fizikusok a neoreneszánsz kepesi gondolat jegyében egyesülnek majd és holografikus filmeket forgatnak, vagy esetleg a Makovecz uszoda medencéjében a Cserenkov-Vavilov sugárzás fényjátékát mutatják be művészi módon.
A valóság persze az, hogy a szélhámosoktól, politikusoktól és hatalomféltő feudális kényuraktól mentesen az oktatás és a kultúra képes magát átküzdeni a józanész partjára. Ha viszont ezek az erők rátelepednek, akkor pénzvadászat, tudás-izék, kontraszelekció és selejtképzés lesz a vége.
Hogy volt?
Huszonöt éve annak, hogy a főiskola B. épületében összeült egy fórum a város, a főiskola és a rendszerváltó pártok részvételével és arról vitáztak, hogy a B épület, amelyik addig az MSZMP oktatási központja volt és egy kormányhatározat értelmében felerészt a városhoz, felerészt a főiskolához került, milyen feltételekkel kerüljön a főiskola kizárólagos használatába.
Az akkori vezetés amellett érvelt, hogy az egyetemmé válás már a küszöbön van és feltétlenül szükséges hozzá ez az ingatlan. Elmondták, hogy egyes tanszékek (pl. történelem, biológia, amerikanisztika stb.) már most is egyetemi szintűek és a fejlődés töretlen. Ott akkor az a megállapodás született, hogy a város átadja a B. épületbeli részét a főiskolának, de ha nem lesz egyetem, akkor a főiskola adja át az ő részét, hogy egy egyetemi fakultás Egerbe költözhessen. (Akkoriban felmerült, hogy egy külföldi egyetem régészeti intézetet nyitna.)
A megállapodásból annyi lett, hogy a főiskola megkapta a B. épületet és elkezdődött a negyedszázados mélyrepülése az egri felsőoktatásnak. Félreértés ne essék, ez a mélyrepülés nem csak egri specifikumnak számított. Az ország valamennyi tanárképző főiskolája lényegében ezt az utat járja. A Ho Si Minh főiskola az egyik legjobb, ha nem a legjobb tanárképző főiskolája volt az országnak. Akiket az egyetemre nem vettek fel szurkoltak, hogy legalább ide bekerülhessenek. Az egri diploma jó ajánlólevélnek számított. Ha valaki akkor szerezte a diplomáját, az ma siet leszögezni ezt egy állásinterjún.
A zavaros negyedszázad alatt karok, tanszékek keletkeztek. Rendszeres lett, hogy a főiskolán végzettek maradtak ott tanítani és az akkreditációs kérdéseket kiérdemesült intercity-professzorokkal oldották meg. A pályázati kiírásoknak megfelelően avattak és vertek szét könyvtárakat, tanszékeket, intézeteket. Az integrációs kérdéseket hatalmi kérdésnek tekintették, a főiskola önállósága „értékként” lett bemutatva, a vezetés pedig tökéletesen szinkronúszott az oktatási kormányzat koncepciótlanságával. Az államvizsgán való bukás, a nyelvvizsga miatt át nem vehető diplomák horribilis számai azt mutatják, hogy az EKF „normatíva vadászatra” és nem oktatásra rendezkedett be, hiszen a hallgatók éveket töltöttek közpénzen a falak között, ám a végén nem tudtak számot adni tudásukról. Tény, hogy a főiskola színvonalára a bemeneti oldal minőségromlása is nagy hatással volt. Megint csak az igazsághoz tartozik, hogy mindezek ellenére néhány tanszék kiemelkedő munkát végzet és némely szak ma is az ország legszínvonalasabbjai közé tartozik, ahova bekerülni nehéz, elvégezni érdem. Ők a kivételek.
Hogy lesz?
Íme a pártirodai bejelentés. Figyeljük a decens garanciát, miszerint: "A két országgyűlési képviselő közötti közéleti kapcsolata a garancia arra, hogy a megállapodásban a két város egyenlő félként vesz részt."
Egyesülhet az Eszterházy Károly és a Károly Róbert Főiskola
Eger és Gyöngyös együttműködéséről tartott rendkívüli sajtótájékoztatót Nyitrai Zsolt Eger, valamint Horváth László Gyöngyös országgyűlési képviselője.
(a videófelvétel lejátszásához kattintson az indítógombra)
Az együttműködésről mindkét település érdekeit egyformán szolgálja – s amely elsősorban a felsőoktatás és az egészségügy területét öleli fel. Nyitrai Zsolt elmondta: a stratégiai cél egy erős észak-kelet magyarországi főiskola létrehozása, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola egyesítése, valamint a két város kórházának szoros együttműködése.
Inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk – folytatta – utalva arra, hogy a pedagógusok és az agrárszakemberek képzésében, valamint az élelmiszerbiztonság- és technológia, s az élelmiszeripar területén kiváló lehetőségek nyílnak az integrációra. Nem mellékes, hogy így hamarosan végre megoldódhat a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet régen húzódó ügye.
A két országgyűlési képviselő közötti közéleti kapcsolata a garancia arra, hogy a megállapodásban a két város egyenlő félként vesz részt – tette hozzá Nyitrai Zsolt.
Kijelentette: már előrehaladott tárgyalások folytatnak az egyesülésről a fenntartóval, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, s a téma várhatóan szóba kerül a közelgő Fidesz-KDNP kihelyezett parlamenti frakcióülésén is.
Szólt arról, hogy reményeik szerint sikeres lesz majd az egri főiskola, az önkormányzat és a helyi gazdasági szereplők által közösen benyújtott Tudás-Park nevet viselő innovációs program.
Az 500 millió forintos, 100 százalékos támogatási intenzitású pályázat célja, hogy a főiskola a város hosszú távú stratégiai céljait és a helyi vállalatok piaci igényeit szolgálja.
Bejelentette azt is, hogy az egri főiskola 8 milliós támogatást kapott a szaktárcáról a régi optikai eszközöket bemutató kiállítására.
Mi az LMP gondja?
Az, hogy ez egy hangzatos ostobaság.
”Egyetem vagy főiskola?”
LMP Sajtótájékoztató
2015.02.09. 13 óra, Eger, Bródy Sándor u. 5.
Az elmúlt héten dr. Nyitrai Zsolt a Fidesz országgyűlési képviselője egy sajtótájékoztató keretében arról beszélt, hogy előre haladott tárgyalásokat folytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkárságával, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola egyesüléséről, mert mint mondta: „jobb egy erős főiskola, mint egy gyenge lábakon álló egyetem”
Alapvetően problémásnak tartom, ha megfelelő szakmai kompetenciák nélküli, helyi kijáró emberek nyilatkoznak ilyen, az adott intézmények és a térség szempontjából alapvető és hosszú távú kihatással bíró kérdésekről. Mindez azt jelzi, hogy a kormányzat nem rendelkezik átfogó, szakmailag megalapozott stratégiával a magyar felsőoktatást illetően, ezért aztán a döntéseket pillanatnyi politikai erőviszonyok határozzák meg. Ha visszaemlékszünk, korábban sem volt ez másként, hiszen a gyöngyösi főiskola annak idején azért maradhatott ki a nagy integrációs hullámból, mert a rektora éppen a szocialisták erős embere, Magda Sándor volt. Természetesen az, hogy akkor is így volt, az nem jelenti, hogy ez így van jól.
Az integráció mellett és ellen nyilván lehet szakmai érveket felsorakoztatni, de úgy vélem, hogy az idézett indoklás nem más, mint egy hangzatos ostobaság.
A magyarországi felsőoktatási intézmények számos mutató alapján rangsorolhatók, az Eszterházy Károly Főiskola pedig ezen mutatók jó része szerint ma is „erős főiskola”. Nyilván ez adott alapot azoknak a hosszú évek óta zajló törekvéseknek, hogy az intézmény egyetemmé váljon. Ennek érdekében szervezeti reformokat hajtottak végre (kari struktúra kialakítása) és új képzési szintek akkreditációjára is sor került (doktori iskola). Ezek következményeként az EKF volt, hogy teljesítette az egyetemi akkreditáció éppen aktuális feltételeit. Az egyetemi rang megszerzése a további fejlődés lehetőségét, garanciáit teremtené meg.
Amennyiben az egyetemmé válásról, mint távlati célról lemondana az intézmény, akkor a korábbi fejlesztések részben feleslegessé, értelmetlenné válnának és ezek felszámolásának következményeként a felsőoktatási intézmények rangsorában is visszacsúszna.
Azt nem tudom, ez miért lenne jó Egernek, a megyének, de úgy tűnik, Nyitrai képviselő úr éppen ezen dolgozik. Úgy tűnik, mintha örömét lelné abban, hogy a jelenlegi rektor fejlesztési törekvéseit akadályozza. Úgy tűnik, mintha egy kicsinyes bosszúhadjáratot folytatna, mert nem sikerült saját emberét rektori székhez juttatni.
Ha pedig tevékenysége és megnyilvánulásai összhangban állnak az minisztérium szándékaival, akkor álljon ki az illetékes szakállamtitkár és mondja ki végre egyértelműen és világosan, hogy nem támogatják az egri főiskola egyetemi törekvéseit.
Nyitrai úrnak pedig azt javaslom, hogy ha valóban tenni akar a magyar felsőoktatásért és benne a megyei intézményekért, akkor inkább azért lobbizzon az illetékes minisztériumokban, hogy az előző kormányzati ciklusban a felsőoktatásból kivont milliárdok (2010-es 180-190 milliárd forintról a kormányzati ciklus végére 120-130 milliárd forintra csökkent a felsőoktatásra fordított pénz) álljanak újra a főiskolák és egyetemek rendelkezésére, hogy legyen végre egy olyan hosszú távú és az ország tényleges érdekeit szolgáló felsőoktatási stratégia, ami kizárja azt, hogy ilyen módon, azaz a pillanatnyi politikai érdekviszonyok és lobbi erő alapján dőljön el intézmények sorsa - írja Komlósi Csaba, az LMP városi képviselője.
És ami miatt mégis bizakodnunk kell
A Fidesz reagált az LMP sajtótájékoztatójára. Mondjuk, amibe beleakadtak az megint valami tudás izés beruházás, meg hogy jön a pénz. VISZONT: Nem volt benne Gyurcsány, elmúlt 8 év stb. Igaz, a rektorra való ráúszást sem cáfolták, de lagalább képesek voltak SEMMIT MONDÓ nyilatkozatot tenni. Kis haladás, de meg kell becsülni.
"Az országos és a városi érdek megegyezik abban, hogy a térségben legyen egy erős tudásközpont. A gyöngyösi és az egri országgyűlési képviselők közös sajtótájékoztatója - a fenntartóval (Emberi Erőforrások Minisztériuma) folytatott tárgyalások után - is ezt az irányt mutatják. A kormánypárti képviselők abba az irányba dolgoznak hogy minél több fejlesztési forrás kerüljön a főiskolán keresztül a térségbe. Ennek lehet egy jó példája Eger városa és az Eszterházy Károly Főiskola közös pályázata amellyel tudásparkot kívánnak létrehozni, ez szintén erősíti ezt a térséget. Egyébként örülünk annak, hogy hosszú évek hallgatása után tényleges közéleti témává vált, mind helyben, mind országosan az Eszterházy Károly Főiskola.
Martonné Adler Ildikó
oktatásért felelős alpolgármester"
Hát ennyi.
Miért politikusok nyilatkoznak meg ebben a kérdésben? Mi az, hogy: "A két országgyűlési képviselő közötti közéleti kapcsolata a garancia arra, hogy a megállapodásban a két város egyenlő félként vesz részt."??? Miért ítélkezik ez a Nyitrai? 500 milliós építkezés az egyensúlyoz egy kiszámíthatatlan koloncot? Gyöngyös miért nem Gödöllőhöz csatlakozik? Rengeteg miért után egy: HOGY MERÉSZELI?!