Heves megye nyitotta a polgármesteri fórumok sorát

Egri Szín Információ 2015.01.22.00:00

Kedden tartotta hagyományos polgármesteri fórumának nyitó rendezvényét a Település Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Egerben, a Megyeházán. A meghívott polgármestereket, önkormányzati és járási vezetőket, szakértőket dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott köszöntötte. Elmondta, hogy a TÖOSZ jelenléte a magyar önkormányzatiság születése óta megkerülhetetlen tényező.

Heves megye nyitotta a polgármesteri fórumok sorát

Egri Szín Információ 2015.01.22.00:00

Hirdetés

Heves megye nyitotta a polgármesteri fórumok sorát

Egri Szín Információ 2015.01.22.00:00

Olyan szakmai érdekképviselet, amely az önkormányzatok közötti együttműködés és a kormányzattal folytatott állandó párbeszéd révén folyamatosan segítette a helyhatóságok munkáját, formálta szemléletüket, támogatta kezdeményezéseiket.

Az állami szervezetek és az önkormányzatok közötti kooperáció fontosságát Magyarország Alaptörvénye is deklarálja: „A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek.” Az együttműködés célja pedig végső soron az, hogy magas szintű államigazgatási szolgáltatásokat biztosítson az önkormányzatok és a járások területén élő állampolgároknak és vállalkozásoknak – hangsúlyozta a kormánymegbízott.

A településekkel folyamatos együttműködés valósul meg a közmunkaprogramok lebonyolításakor vagy az ügysegédi rendszer működtetésekor is. A járási hivatalok feladataik ellátása során folyamatos, élő kapcsolatot tartanak fenn az önkormányzatokkal, járási hivatalvezetőink rendszeres résztvevői az önkormányzatok képviselő-testületi üléseinek.

A 2011-ben elindult államigazgatási reformfolyamat még nem zárult le, hiszen az Államreform 2 elnevezésű programban március 1-től várhatóan újabb, jelenleg még helyi önkormányzati hatáskörök kerülnek át az államigazgatási szervezetrendszerhez. Folyatódik a kormányablakok átadása, feladatköreik bővítése is. A települési ügysegédek például olyan infrastruktúrával lesznek felszerelve, amely lehetővé teszi akár az azonnali elektronikus ügyintézést is.

A kormányhivatal számít az önkormányzatok véleményékre olyan stratégiai fontosságú dokumentumok kidolgozásában is, mint például legutóbb az S3 „Intelligens Szakosodási Stratégia” összeállításánál, amely nélkülözhetetlen a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszakban a kutatás-fejlesztés-innovációra fordítható 700 millió forint lehívásához. Közös felelősségünk az is – hangzott el a köszöntőben - hogy a lehető legnagyobb részben férjünk hozzá ahhoz a több mint 1200 milliárd forintos uniós fejlesztési támogatáshoz, ami segíthet leküzdeni az észak- és dél Hevesi térségek gazdasági hátrányát.

Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, a TÖOSZ Heves megyei tagozatvezetője beszédében a Heves megyére is jellemző kis önkormányzatok szerepére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a TÖOSZ fogadókész volt az államigazgatás és a közigazgatás reformját illetően, s mindvégig érdemi párbeszédet folytattak a kormányzattal, a kormányhivatalokkal és a járásokkal. A TÖOSZ - a polgármester szavai szerit - az önkormányzatiság jegyében a közösségek életformájának, gazdasági életüknek alakítója. Kiemelte: munkájukban fontos szerepet kap az önkormányzati szövetségek közötti egyeztetés és a szolidaritás.

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a TÖOSZ elnöke szerint a következő két év legfontosabb feladata, hogy az önkormányzati és az államigazgatási szektor közötti feladatmegosztás lezáruljon. A 2014-2020-as időszakban lényeges, hogy a leszakadó települések komplex fejlesztési programhoz jussanak, rendeződjenek a polgármesteri bérek és március elsejéig mindenhol megszülessenek a települési szociális rendeletek – mondta.

Szó esett még az önkormányzati segélyezés és a köztisztviselők és közalkalmazottak előmeneteli rendszeréről, valamint a helyi adózás kérdéséről is. Tájékoztatás hangzott el a TÖOSZ Történelmi Városok és Települések Kamarája tevékenységéről, a szövetség tudásprogramjáról, a megyei küldött és tagozatvezető választásról és a csatlakozás lehetőségeiről is.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.