Böjt előtti tavaszvárás

 A karácsonyi ünnepkor egy sötét időszakot zár le, és utat enged a tavaszvárást megelőző vidám, bálokban, mulatságokban gazdag régi keletű farsangnak, ami nem más, mint a tél és a tavasz küzdelmének népies, szimbolikus megjelenítése. A farsang legtöbb eseménye a farsang farkára, vagyis az utolsó pár napra koncentrálódik: a farsangvasárnapra, farsanghétfőre és a húshagyókeddre. Húshagyókedd éjszakáján, ha éjfélkor megszólalt a harang, berekesztették a mulatozást, hiszen megérkezett a böjti időszak.

A farsangi hagyományok hazánkban minden területen fellelhetők, ám mint minden más hagyomány, ez is eltérő szokásokkal járt együtt a különböző tájegységeken. Sok hiedelem, népi megfigyelés, jóslás is kötődött a farsanghoz, például ebben az időszakban már elvetették a mákot, hogy az ne legyen férges, és gyakoriak voltak a termésekre vonatkozó kérések, megfigyelések is. A varázslásnak is különleges erőt tulajdonítottak még eleink. A farsangi köszöntők lényege is a jó termés befolyásolása volt, ilyenkor házról házra jártak, bekormozott arccal, kezükben hosszú nyárssal.

A téltemetés szokása is tájegységenként eltérő, de a legtöbb helyen megtartották. Általában valamilyen telet jelképező bábot – kiszebábot – égettek el, fojtották jelképesen vízbe, miközben tréfálkoztak, hangoskodtak. Az utolsó héten voltak az álarcosbálok is, és a lakodalmakat is leggyakrabban a farsangi időben tartották, hiszen később, amikor már megkezdődtek a tavaszi munkálatok a földeken, karácsonyig nem volt megállás, nem volt idő lakodalmat ülni. Nagy szégyen volt, ha valamelyik lány ilyenkor pártában maradt, hiszen újabb egy évet kellett várnia a férjhez menetelre. Számos csúfolódó vers, rigmus, dalocska született az ő csúfolásukra. Magyarországon legismertebb népszokás a farsang farkán megtartott mohácsi busójárás. Novajon, Heves megyében pedig a remélés szokása a télűző hagyomány, amelyet még napjainkban is megtartanak. Ilyenkor a helyi fiúk csoportjai házról házra járva bekormozzák a lányok arcát, így a lányok lemossák magukról a rontást és a betegségeket, cserébe pedig kolbászt, szalonnát, tojást adnak a fiúknak.

Farsangi ételek

A farsangi időszak nem a fogyókúráról szólt (már ha egyáltalán ismerték ezt a kifejezést), hanem a rengeteg ételről. Ilyenkor már túl voltak a karácsonyt megelőző disznótorokon, a kamrák csordultig fel voltak töltve, és a böjti időszakra fel kellett tölteni az emberek „raktárait” is. A legismertebb és legkedveltebb farsangi étel a farsangi fánk (ezt több helyen pampuskának hívtak), melyet ma már nem csak hagyományos módon, hanem többféle töltelékkel, többféle recept alapján készíthetünk el.

A legtöbb helyen általában elkészült a kocsonya, ezt vitték a bálokba, lakodalmakba is. Készült még herőce (forgácsfánk), rétes, egyes helyeken tócsni (lapcsánka) is.