Számos veszteséges trafik mostantól könnyebben húzhatja le a rolót, ugyanis a 20 évre megkötött koncessziós szerződéseket már közös megegyezéssel is megszűntethetik, ráadásul ezt az állam is kezdeményezheti forgalmi adatok alapján. Nagyban segítheti viszont a vidéki trafikok gazdaságos működését, hogy a 3000 lakos alatti, ellátatlan falvakban ezentúl a szomszédos település kereskedője árulhatja a cigarettát mozgóboltból. Ezt a megoldást korábban veszteségesnek minősítették és lekerült a napirendről. Az állam mától nem köteles az idők végezetéig állandóan újabb és újabb pályázatokat kiírni azokra a településekre, ahol többszöri nekifutásra sem akadt jelentkező. Elég lesz három évente megpróbálni, hátha mégis felkeltette az érdeklődését. A kiadható jogosultságok száma csökkent, hiszen ezentúl már nem kétezer, hanem háromezer állandó lakosra juthat egy nemzeti dohánybolt.

 

Elvileg a szerencsejáték is megbízható forgalmat generálhat a dohányboltoknak, hiszen évek óta töretlenül növekszik például a tippmix és a sorsjegyek népszerűsége. Kizárólag a Szerencsejáték Zrt. jogosult meghatározni a szolgáltatásaikat kínáló nemzeti dohányboltok elhelyezkedését, valamint az árusítóhelyek számát. „Jelenleg 354 nemzeti dohányboltban árusítják a Szerencsejáték Zrt. termékeit, emellett 690 olyan trafik van, ahol csak kaparós sorsjegyet lehet vásárolni. A dohányboltok teljes forgalmáról nincs információnk” – közölte lapunkkal az állami cég. Mivel a NAV adatai szerint jelenleg 5950 dohánybolt rendelkezik vámhatósági engedéllyel, ezért csak mintegy a trafikok hatodában kapható valamilyen szerencsejáték.

 

 

 

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Közlöny 183/2014. számában megjelent és 2014. december 23-án kihirdetett 2014. évi XCVI. törvény alapján több ponton módosul a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény).

 

A Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent – a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló – 2014. évi XCV. törvény pedig a Dohánytörvény mellett többek között a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: Jöt.) is módosítja.

 

A dohánytermék-kiskereskedőket érintő legfontosabb változások a következők.

 

A jogszabály-módosítás pontosítja a dohányterméket kiegészítő termék fogalmát az ezen termékek használatához, működtetéséhez kapcsolódó termékek nevesítésével.

A Jöt. 110/B. § (1) bekezdése értelmében cigarettapapír-lap, cigarettapapír-hüvely, illetve dohánylevél-töltő Magyarországon kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott dohányboltban, elkülönített helyen, mozgóboltban értékesíthető. A többi, dohányzást kiegészítő termék (pl. öngyújtó) kiskereskedelmére továbbra is az általános kereskedelmi előírások vonatkoznak, értékesítésük dohánybolton kívül is lehetséges.

[Dohánytörvény 3. § 2. pontja, kihirdetést követő nap]

 

Bővül a dohányboltban forgalmazható termékek köre, így az eddig is forgalmazható termékeken túl a jövőben rágógumi, mentolos cukorka és lapocska, tömegközlekedési jegyek árusítására, valamint mobiltelefon egyenleg feltöltésére is lesz lehetőség. A módosítással a forgalmazható termékek körébe kerül be a csomagolóeszköz, hordtasak, hordtáska is, így azok átadása a jövőben nem tekinthető a Dohánytörvény 3. § 3. pontja szerinti fogyasztók részére történő szolgáltatás nyújtásának, e termékek ellenérték nélküli átadására a Dohánytörvény 15/D.§ (4) bekezdése értelmében 2015. szeptember 1-jét követően már nincs lehetőség.

 

Felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a dohányboltban forgalmazható termékek körét bővíteni kívánja, úgy azt a vámhatósághoz be kell jelenteni. A bejelentést elektronikus úton, postai úton, illetve személyesen írásban előterjesztett, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon (DK02-es nyomtatvány) lehet megtenni. A nyomtatvány módosítása iránt a vámhatóság a szükséges intézkedéseket megtette, annak közzétételéig a bejelentést bármilyen módon megteheti. A módosított nyomtatvány közzétételét követően azonban a bejelentést ismét annak alkalmazásával javasolt megtenni.

A bejelentést megteheti a rendelkezés hatálybalépését megelőzően is, azonban az új termékek tekintetében az értékesítést kizárólag a hatálybalépést követően kezdheti meg.

[Dohánytörvény 3. § 8. pontja, kihirdetést követő 15. nap]

 

A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során a fogyasztó részére semmilyen terméket nem adhat ellenérték nélkül. Dohányboltban kizárólag a Dohánytörvény 3. § 8. pontjában felsorolt termékek forgalmazhatók, így ellenérték fejében a fogyasztók részére kizárólag azok adhatók át.

[Dohánytörvény 15/D. § (4) bekezdés, 2015. szeptember 1.]

 

A módosítás következtében lehetőség nyílik arra, hogy az állam szerződést kössön a dohánytermék-kiskereskedővel a dohánytermékek mozgóbolt útján történő értékesítésére. Ennek feltétele, hogy az adott településen a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységét az állam maga gyakorolja és az állandó lakosok száma a háromezer főt ne haladja meg.

A mozgóbolt útján történő értékesítés részletszabályait a Jöt. 109. §-a  határozza meg, amely szerint a tevékenységet a dohánybolt székhelye szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb nyolc nappal megelőzően írásban kell bejelenti. Ebben meg kell adni a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését és helyét, azok megközelítésének útvonalát, a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

 

Tekintettel arra, hogy a dohánytermék mozgóbolt útján történő értékesítésének az állammal kötött szerződés megléte a feltétele, így javasolt a Jöt. szerinti bejelentéssel egyidejűleg az erre vonatkozó adatokról is tájékoztatni a vámhatóságot.

A bejelentés megfelelő adattartalmú benyújtása és a tevékenység ellenőrizhetősége érdekében a vámhatóság erre a célra szolgáló formanyomtatványt készített. A formanyomtatvány a NAV internetes honlapján az alábbi link segítségével elérhető. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók. [Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése, kihirdetést követő 15. nap]

 

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó dohánytermék-kiskereskedelmi jogosult halála esetén a családi vállalkozás fennmaradhasson, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot az örökös gyakorolhassa. Ehhez az örökösnek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására irányuló igényét az egyéni vállalkozó halálát követő 30 napon belül be kell jelentenie az engedélyező vámhatóság felé, annak kötelező adattartalma és formanyomtatványa nincs. A gyorsabb ügyintézés érdekében a bejelentésben a következő azonosító adatokat mindenképpen célszerű megadni:

örökhagyó dohánytermék-kiskereskedőre vonatkozó adatok: neve, vámhatósági engedély száma, nemzeti dohánybolt címe;

örökösre vonatkozó adatok: neve, egyéni vállalkozói igazolvány száma, adószáma.

 

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység örökös általi folytatásához a vámhatósági engedély módosítása szükséges. A vámhatóság felé az igény bejelentésén túl, egyéb igazoló dokumentum, okirat benyújtása nem szükséges! A vámhatóság az igény bejelentését követően a következő feltételek meglétét a rendelkezésre álló nyilvántartásokban vizsgálja, és amennyiben az örökös azoknak megfelel, az örökhagyó részére kibocsátott vámhatósági engedélyt módosítja:

az örökös maga is egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, illetve

megfeleljen a Dohánytörvényben meghatározott egyéb feltételeknek, (a kérelem – jelen esetben igény – benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírság, vagy 200 ezer forintot meghaladó mértékű mulasztási bírság kiszabására nem került sor, valamint a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú, állami adóhatóság által behajtandó köztartozása vagy állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozása nincs).

 

Felhívjuk figyelmét, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására irányuló igényt a vámhatóságon túl a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felé is be kell jelenteni.  A koncessziós szerződés hatályának fenntartásához továbbá igazolni kell az örökösi jogosultságot közokiratban foglalt nyilatkozatok és a hagyaték átszállását közokirat benyújtásával. Előzőekkel kapcsolatosan a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. megkeresése javasolt.

 

A koncessziós szerződés hatályának megszűnése esetén a vámhatósági engedély is visszavonásra kerül!

A bejelentésre rendelkezésre álló 30 napos határidő jogvesztő, mulasztása esetén a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, annak örökös általi gyakorlására nincs lehetőség.

 

Amennyiben az örökös az örökhagyó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét nem kívánja folytatni, úgy a készleten maradt áruk sorsának rendezésére (értékesítés, másik dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadás) az örökhagyó halálát követő 30 nap áll rendelkezésére. Az örökösnek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására irányuló igénye hiányában ugyanis – a Dohánytörvény 14. § b) pontja értelmében – a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik az egyéni vállalkozó halálát követő 30 nap elteltével. Ezt követően a dohánytermékek jogszerűen nem adhatók át másik dohánytermék-kiskereskedőnek és nem értékesíthetők tovább. [Dohánytörvény 13. § (9) bekezdése, kihirdetést követő 15. nap]

 

A jogsértések szankcionálásában is változás áll be. A módosítással lehetővé válik a Dohánytörvényen túl annak végrehajtási rendeleteibe előírtak (pl. a dohánybolt elhelyezkedésére meghatározott kritériumok) megsértése esetén is a bírság kiszabására. Változik a kiszabható bírság összege is: a 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírság 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő összegre módosul. A vámhatóság a bírságot az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel, a fokozatosság és méltányosság szem előtt tartásával szabja ki. [Dohánytörvény 22. § (2) bekezdése, kihirdetést követő 40. nap]

 

A dohánytermék-kiskereskedelmi engedély visszavonására okot adó esetek köre az alábbiakkal egészül ki:

a dohánytermék-kiskereskedő a Dohánytörvényben meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket megszegi;

a dohánytermék-kiskereskedő tevékenységét az engedélyben foglalt telephelytől eltérő helyen is folytatja – ide nem értve a mozgóbolt útján történő értékesítést.

 [Dohánytörvény 23. §, kihirdetést követő 40. nap]

 

A fentieket a módosító rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő vámhatósági ügyekben nem lehet alkalmazni. [Dohánytörvény 24/A. § (1) bekezdés, kihirdetést követő 15. nap]

 

A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és új koncessziós pályázatot kell kiírni a korábbi eseteken túl akkor is, ha a dohánytermék-kiskereskedő a Dohánytörvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább 5 napon keresztül alapos ok nélkül nem tesz eleget. [Dohánytörvény 14. § g) pont, kihirdetést követő 15. nap]

 

A Dohánytörvény 18. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a rendes jogorvoslati rendszer – közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1 szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti – szabályainak megfelelően kell eljárni, azaz a határozatot hozó vám- és pénzügyőri igazgatóságok döntései kapcsán a felügyeletüket ellátó regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok járnak el másodfokon.

 

Az elsőfokon eljáró hatóság határozata ellen az eddigi kereset benyújtása helyett fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. [kihirdetést követő 15. nap] 

 

A dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységének szabályozott keretek közé szorítása érdekében a dohánypiaci ellátási láncba új szereplőként kerül be a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó. A dohányterméket a dohány-kiskereskedelmi ellátó szerzi be a dohánytermék-nagykereskedőtől, ő tartja készleten, raktározza, majd értékesíti tovább és szállítja ki a dohánytermék-kiskereskedők részére. Ezt a tevékenységet az állam, vagy az általa koncessziós szerződéssel erre feljogosított társaság gyakorolhatja. [Dohánytörvény 2. § (3) bekezdése, kihirdetést követő nap]

A módosítás alapján a dohánytermék-kiskereskedők kizárólag a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátótól szerezhetnek be dohányterméket. [Dohánytörvény 15. § (1) bekezdése, 2015. szeptember 1.]

 

Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem a Dohánytörvényben előírt módon (nem dohánytermék-kiskereskedelmi ellátótól) szerzi be, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja. [Dohánytörvény 23/A. §, 2015. szeptember 1.]

 

Változik a kötelezően biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a következők szerint.

Cigaretta esetén a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére minimum a kiskereskedelmi eladási ár 13%-ának megfelelő, a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-kiskereskedő részére a kiskereskedelmi eladási ár 10-11,5%-a közötti árrés biztosítására köteles.

 

Cigarettán kívüli dohánytermékek esetében a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére minimum a kiskereskedelmi eladási ár 15%-ának megfelelő, a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-kiskereskedő részére a kiskereskedelmi eladási ár 10-13%-a közötti árrés biztosítására köteles. [Dohánytörvény 15/E. §, 2015. szeptember 1.]

 

2015. április 1-jével emelkedik a cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány, 2015. július 1-jével pedig a szivar és szivarka adómértéke. Ennek megfelelően az adómérték emelkedését követően szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok adójegyén olvasható adómérték kód is változik, ami a jövedéki adómérték-változás hatálybalépésének dátumát jelöli: cigaretta, finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány esetében „150401”, szivar és szivarkák esetében „150701” adómérték kód lesz az adójegyen olvasható. [Jöt. 97. § (2) bekezdése, 2015. április 1., illetve 2015. július 1.]