Január 1-től a tavalyi 101 500 forintról 105 ezerre nőtt a minimálbér. A szakképzetteknek fizetendő garantált bérminimum összege pedig 118 ezerről 122 ezer forintra emelkedett. Ebben állapodtak meg a kormány a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei. A vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértékét a felek 3-4 százalékban jelölték meg.

Időszakos elszámolású ügyletek

Az elfogadott törvénymódosítás megváltoztatja az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályokat. Jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. A módosítást követően fő szabály szerint az ilyen ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kell majd tekinteni.

Kivételt azok az ügyletek képeznek, amelyeknél a fizetés esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját. Ez utóbbi esetekben a teljesítés időpontja a számla, vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz.

A másik kivételt jelentő helyzet az, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ekkor ugyanis – a jelenleg is hatályos szabályozáshoz hasonlóan – a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő harmincadik napja lesz.

Az új szabályok fokozatosan lépnek hatályba, amely azt jelenti, hogy első körben a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében kell alkalmazni 2015. július 1-jétől, majd minden egyéb ügylet tekintetében 2016. január 1-jétől.

Lakóingatlan adómentes értékesítése

A jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján az adóalanyok azon ingatlanok esetében, amelyek mentesek az adó alól, adókötelezettséget választhatnak. Amennyiben az adóalany élt az adókötelessé tétellel, ettől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Függetlenül attól, hogy a választás külön-külön is gyakorolható lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében, előfordulhatott, hogy az adóalanyok mindkét esetben adókötelessé tételt választottak.

Annak érdekében, hogy ez ne nehezítse a lakóingatlanok értékesítését, az adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy nyilatkozzanak 2015. február 28-ig ez utóbbi értékesítés adó alóli mentességéről. A nyilatkozat megtételével a lakóingatlanokra vonatkozó adómentesség 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazható.

Előleg

Az elfogadott módosító törvény szerint jövőre előlegnek minősül az olyan ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása, amely csereügyletek esetében történik. Mindez azt jelenti, hogy ezentúl nem csak a pénz vagy a készpénz-helyettesítő eszköz kézhezvételét, jóváírását kell előlegnek tekinteni, hanem azt is, ha a teljesítést megelőzően a másik fél csereügyletként terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. A fizetendő adót ekkor a vagyoni előny megszerzésekor kell megállapítani. A barter ügyletek során tehát tekintettel kell lenni arra, hogy melyik fél teljesít elsőként, és ezt a teljesítést a másik félnek előlegként kell számláznia, illetve az előleg áfáját fizetendő adóként kell bevallania.

Motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó

Az elfogadott módosításnak köszönhetően enyhül a motorbenzin beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonási tilalma. Ennek értelmében levonhatóvá válik a motorbenzinre jutó előzetesen felszámított adó, ha a motorbenzin úgy kerül felhasználásra, hasznosításra, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül más termékértékesítés adóalapjába.

Belföldi fordított adózás kiterjesztése

2015. január 1-jétől a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele fordított adózás alá esik, még abban az esetben is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz.

Az áfa csalások megakadályozása érdekében a vas- és acélipari termékek értékesítésére a következő évtől szintén fordított adózás kerül bevezetésre. A rendelkezés megfelelő alkalmazása érdekében az elfogadott törvényjavaslat pontosítja ez utóbbi termékkört.

Kezelő személyzet nélküli automata berendezés

Jelenleg a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján történő értékesítés esetén az adóalany mentesül a nyugtakibocsátás alól. Mindezek mellett a törvény ezidáig nem tartalmazott arról rendelkezést, ha a vevő az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel azonnal rendezte, és erről számlát kért.

Az elfogadott módosítás ezt a helyzetet oldja meg azzal, hogy kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett adóalanyoknak történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, amennyiben az ellenérték megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, az ügylethez kapcsolódó számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kiállítani.

Kedvezményes adókulcs

Az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentéséhez hasonlóan a szarvasmarha, juh és kecske (élő- és vágott állatok) értékesítése szintén 5 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozik 2015. január 1-jétől.

Belföldi tételes összesítő jelentés, bevallási kötelezettség

A belföldi tételes összesítő jelentés értékhatára jövőre lecsökken 1 millió forintra, azaz az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa összeget tartalmazó számlákról tételesen jelenteni kell. Ennek következtében változik a számla kötelező adattartalmára vonatkozó áfa szabályozás is, tehát a belföldi partner adószámának első nyolc számjegyét már 1 millió forintot elérő áthárított áfa esetén is fel kell tüntetni.

Azoknak az adóalanyoknak, amelyeknek egyszerűsítést jelent az, ha összesítő jelentésre vonatkozó kötelezettségüknek az előzőekben rögzített értékhatár figyelembe vétele nélkül tesznek eleget, lehetőségük van arra, hogy minden számlát függetlenül annak értékhatárától jelentsenek.

Az elfogadott módosító törvény szerint a jogelőd nélkül alapított adózónak az általános forgalmi adó bevallási gyakorisága negyedéves helyett havi gyakoriságra változik a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig.

A törvénymódosítás értelmében negyedévente kell adóbevallást benyújtania az adóalanynak akkor, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot.

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

A jelenlegi szabályok szerint ingatlan vásárlás esetén az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete. Abban az esetben, ha a lakás megszerzése előtt nem történik meg a másik lakás értékesítse, az illetéket a megszerzett lakás forgalmi értéke után kell megfizetni. Az adóhatóság kiszabja a fizetendő illetéket, majd amikor a lakás eladásra kerül, – a lakástulajdon eladásáról szóló igazolás benyújtását követően – a megfizetett illetéket visszatéríti. A törvénymódosítás ezzel szemben lehetőséget biztosít arra, hogy a lakásszerző nyilatkozata mellett az illeték kiszabására csak a másik lakástulajdon értékesítésekor, de legkésőbb a lakásvásárlást követő egy éven belül kerüljön sor. Amennyiben a magánszemély a másik lakás eladásának a tényét egy éven belül nem igazolja, az adóhatóság az illetéket a vásárolt lakás forgalmi értéke után szabja ki, illetve késedelmi pótlékot is megállapít a jegybanki alapkamat kétszeresével számítva.

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Módosul a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma. A jelenlegi szabályozás alapján egy gazdálkodó szervezet akkor tekinthető belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök (pénzeszközök és pénzkövetelések nélkül) értékén belül a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalékot képvisel. Mivel ez az arányszám kölcsönökkel, aktív időbeli elhatárolásokkal változtatható, a visszaélések elkerülése érdekében az eszközök értékébe ezentúl ez utóbbi két tétel sem vehető figyelembe.

Közigazgatási hatósági eljárás illetéke

Az illeték megfizetése – bélyeglerovás mellett – a jövőben történhet az ügyfél választása alapján banki átutalással is.

Bírósági eljárási illetéke

Amennyiben a bírósági eljárási illeték az 500 ezer forintot meghaladja, és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb időt, szintén fizethető az illeték átutalással. Ehhez az eljárás kezdeményezőjének e-bevallásban meg kell adnia a szükséges azonosító adatokat, hogy az adóhatóságtól megkapja azt az adóhatósági ügyszámot, amelyre az átutalás közleményében hivatkoznia kell.

Települési adók bevezetése

Az elfogadott törvényjavaslat felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön a helyi adók mellett települési adók bevezetéséről is döntsenek. A települési adó gyakorlatilag bármilyen adótárgyra kivethető, amelyet nem terhel törvényben meghatározott közteher. Az adó alanya nem lehet szervezet, vagy –ilyen minőségében – vállalkozó.

Helyi iparűzési adó alapja

A jövőben a kapcsolt vállalkozások adóalapjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra is, ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn egész évben. Ez utóbbi esetben ugyanis csak a napi időarányosítással számított, nettó árbevételt és az azt csökkentő ráfordításokat, költségeket kell figyelembe venni az adóalap meghatározása során.

Alacsonyabb közteheremelés a cafeteriánál

Az eredeti módosító javaslat jelentősen emelte volna a béren kívüli juttatások közterheit, miután a jelenlegi 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett jövőre 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie a munkáltatónak.

A fentiekkel ellentétben az elfogadott törvény sávosan növeli az adóterhet. Mindez azt jelenti, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya bármely alszámlájára történő juttatásokat éves szinten 450 ezer forintig, illetve az egyéb béren kívüli juttatásokat 200 ezer forintig az eddigi 35,7 százalékos adó terheli majd. Amennyiben viszont a juttatások ezeket a keretösszegeket meghaladják, azok egyes meghatározott juttatásként már magasabb összegű egészségügyi hozzájárulással adóznak, azaz a közteher 51,17 százalék lesz. A fentiek mellett figyelemmel kell lenni természetesen az egyes béren kívüli juttatási elemek egyéni havi illetve éves korlátaira is. Ez utóbbi keretösszeg a tavalyi évhez képest 50 ezer forinttal csökkent, évi 450 ezer forint lesz.

Első házasok kedvezménye

Elfogadásra került az első házasok új adóalap-csökkentő kedvezménye, mely 2015-től érvényesíthető, és jogosultsági hónaponként együttesen havi 5 ezer forint adócsökkenést eredményez. A kedvezmény összege a családi kedvezményhez hasonlóan a házastársak döntése alapján megosztható. Az adóalap-csökkentő kedvezmény a házasságkötés hónapját követő hónaptól vehető figyelembe 24 hónapon keresztül, de legfeljebb addig a hónapig, amelyet követően a magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá. Igénybevételének a feltétele, hogy legalább az egyik házastárs első házasságát kösse.

Családi kedvezmény

A családi adókedvezmény megnövelését és a családi kedvezményre jogosultak körének a kibővítését is megszavazta a parlament. Ez azt jelenti, hogy a kétgyermekes családoknál a jelenlegi gyermekenként havi 10 ezer forintos családi adókedvezmény 2,5 ezer forinttal növekedne 2016-ban, majd évente ugyanezzel a növekedéssel 2019-ben elérné gyermekenként a havi 20 ezer forintos szintet. A jogosultak köre viszont már 2015-től kibővül azzal a nevelőszülővel, aki családi pótlékra egyébként nem jogosult, de közös háztartásban él családi pótlékra jogosult házastársával.

A 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatokat érinti az az elfogadott módosítás is, mely szerint családi kedvezmény csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető.

Egyéb módosítások

A javaslat által előterjesztett fogalmi elemek pontosítását illetve kiegészítését is megszavazta a parlament így változást találhatunk 2015-től a munkáltató, a kiküldetési rendelvény, a nyugdíjbiztosítás, a kiegészítő biztosítás, az agrár csoportmentességi és a mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás fogalmában.

Az elfogadott módosító alapján a jövő évtől az szja törvény további kiegészítése meghatározza az adókötelezettség keletkezésének az időpontját abban az esetben, ha a magánszemély kockázati biztosítása alapján olyan jövedelemhez jut, amelyet nem biztosítási esemény vált ki. 2015-től ilyen esetekben az adókötelezettség keletkezésének időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága megnyílik.

Elhatárolt veszteségek felhasználása

Az elfogadott törvény szigorítja az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályozást, így a 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználására kizárólag a keletkezés évét követő öt adóévben lesz mód. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre ez a szabály nem vonatkozik, ezek a veszteség keletkezésének időpontjában érvényes feltételek mellett legkésőbb a 2025-ös adóév végéig érvényesíthetőek.

A jogutódlással átvett elhatárolt veszteségek felhasználása is korlátozásra kerül jövő évtől. Ezentúl az átvett veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkozó adóévi árbevétel, bevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységéből származó, átalakulást megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel. Az előzőekhez hasonlóan többségi befolyásszerzés esetén is figyelemmel kell lenni az elhatárolt veszteség felhasználására.

Jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása

2015-től növekedhet a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján meghatározott társasági adó összege ugyanis az elfogadott törvénymódosító alapján az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével már nem lehet csökkenteni a bevételt a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározásakor.

Felsőoktatási támogatási megállapodás

Már a törvény kihirdetését követően bevezetésre kerül a felsőoktatási támogatási megállapodás intézménye és az ehhez kapcsolódó társasági adóalap kedvezmény. Ennek feltétele, hogy az adózó a támogatási szerződésben meghatározott feltételekkel legalább öt évig támogassa a felsőoktatási intézményt. Az adóalap kedvezmény legfeljebb a nyújtott támogatás 50%-áig terjedhet. További korlátozás, hogy összege a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak és közhasznú szervezetnek juttatott összeggel együttesen sem haladhatja meg az adózási előtti eredmény összegét.

Kedvező a társaságok számára, hogy akár már a 2014-es adóévre vonatkozó bevallásukban élhetnek ezzel az adózás előtti eredményt csökkentő lehetőséggel, ha a 2014. adóévben felsőoktatási támogatási megállapodás keretében felsőoktatási intézményt támogatnak.

Rendelkezés az adóról

Új intézmény kerül bevezetésre a társasági adó rendszerében. Ez azt jelenti, hogy az adózók rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhetnek az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásról. Ha az adóelőlegének kedvezményezett célra történő felajánlásáról nem rendelkezik, akkor az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásában teheti meg a fizetendő adó 80 százalékáig.

Kedvezményezett célnak minősül a filmalkotás támogatása, az előadó-művészeti szervezet támogatása, a látvány-csapatsport támogatása. Az adózó a rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százalékáig, valamint a fizetendő adóból juttatott összegre tekintettel a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százalékáig jóváírásra jogosult. A nyilatkozat az adóelőleg bevallást, fizetést, a feltöltést, az adóbevallást és fizetést nem érinti, azt teljesíteni kell.

Egyéb módosítások

2015-től kibővül a kapcsolt vállalkozás fogalma, amely alapján az adózó és más személy között a kapcsolt vállalkozási viszony abban az esetben is fennáll, ha köztük az azonos ügyvezetőségre tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyás megvalósul. Nem került viszont elfogadásra a törvénymódosító javaslat azon része, amely a jövőben a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység után alkalmazható társasági adózási kedvezményt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának előzetes minősítési eljárásához kötötte volna.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény módosítása

2015. január 1-jét követően azoknak a társaságoknak, amelyek a számviteli törvény vagy a kisvállalati adó hatálya alól kilépve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti nyilvántartás vezetése mellett döntenek, osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítása

Az elfogadott javaslat szerint a kisadózó vállalkozás adóalanyisága az eddigi negyedév utolsó napján fennálló 100 ezer forintot meghaladó tartozása helyett a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén fog megszűnni.

Jövőre a munkaviszonytól való elhatárolás esetköre kibővül azzal az esetkörrel, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol munkavállaló vagy társas vállalkozó. Feltétele azonban az, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint a fele ne ettől a vállalkozástól származzon.

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Bevezetésre kerül ugyan egy új különadó jövő év elejétől, de a törvénymódosító tervezettel ellentétben ez nem a kollektív befektetési formákat terheli, hanem a külföldi befektetési értékpapírok forgalmazóját valamint a befektetési jegyek alapkezelőit. Az adókötelezettség a forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok valamint a befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegyei után keletkezik. Az éves adót az adóalap 0,05%-ban határozták meg. Ez forgalmazók esetében a vásárolt értékpapírok napi, míg befektetési alapkezelőknél a befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét. Az adó alanya a különadót negyedévente a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve.