Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, összesen 500 pontot szerezhettek. 200-200 pontot gyűjthettek a tanulmányi és az érettségi eredményekkel, 100 pontot pedig többletpontokként. A felvételi pontszám többféleképpen állhat össze, és minden esetben azzal a módszerrel számolják ki, amellyel a legjobban jártok.

A tanulmányi és érettségi pontok összege helyett az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken pedig az érettségi és a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni.

A 2015-ös általános felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár: az alap- és osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell szereznetek. Aki nem éri el a minimumponthatárt, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. 

Negyvenegy (a korábbi 16 mellett további 25) szakon előzetes ponthatárt húztak. Fontos, hogy ezek csak minimumponthatárok, vagyis emelkedhetnek, ha a jelentkezőknek magasabb a pontszáma.

 

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményéből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.

Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, a pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.

 

Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható, és a tárgyból szerzett emelt szintű érettségi alapján számolják az érettségi pontokat. Mely szakokon kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi? A teljes listát itt találjátok.

Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Fontos: ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik - a számotokra kedvezőbb - jogcímen kaphattok többletpontot (ez az emelt szintű érettségi, amely még a felsőfokú nyelvvizsgánál is több pontot ér).

Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) 1-10. helyezést értetek el, 100 többletpontot, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpontot kaphattok.

Ugyanennyi pont jár, ha a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) értek el helyezést. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpontot kaphattok. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpontot kaphattok.

30 többletpont jár az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, ha a szakiránynak megfelelően tanultok tovább, és a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok.

A világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon (a felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban) elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpontot kaphattok. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett 1-6. helyezés 500 pontot ér (de csak akkor, ha egyébként is elérnétek a minimumponthatárt) - a versenyeken való részvételért 50 többletpontot kaphattok.

Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, illetve az Ifjúsági Olimpián elért 1-3. helyezésért 20 pont jár. A Diákolimpia országos döntőiben érmet szerző jelentkezők 10 pluszpontot kaphatnak.

Az olimpiai, siketlimpiai, paralimpiai, illetve sakkolimpiai helyezésen és részvételen kívül sportteljesítményért csak akkor jár többletpont, ha azt a jelentkezést megelőző nyolc éven belül szereztétek.

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – a listát felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Fontos: azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem adnak többletpontot.

Ha felsőoktatási szakképzésben szereztetek oklevelet, jeles záróvizsga esetén 30 többletpontot, jó záróvizsga esetén 20, közepes záróvizsga esetén pedig 10 többletpontot kaphattok akkor, ha az úgynevezett besorolási alapszakon vagy osztatlan szakon tanultok tovább. Az egyes felsőoktatási szakképzések besorolási szakjait itt nézhetitek meg.

Hátrányos helyzetért 40 többletpont jár annak a - legfeljebb 25 éves - jelentkezőnek, aki a felvételi időszak alatt a gyámhatóság védelme alatt állt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, ideiglenes intézeti elhelyezésben vagy utógondozói ellátásban részesült. 40 többletpont jár a fogyatékossággal élő hallgatóknak és gyermekgondozásért is.