Már a műszaki átadás-átvétel zajlik a rekultivált lerakóknál!

Egri Szín 2014.12.17.00:00

„A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén” című projekt az Új Széchenyi Terv keretében több mint 5 milliárd forintból, 100%-os támogatás mellett valósulhatott meg.38 használaton kívüli hulladéklerakót számoltak fel, illetve bezárt lerakót rekultiváltak. Sikeres próbaüzem után jelenleg már a műszaki átadás-átvételek zajlanak.

Már a műszaki átadás-átvétel zajlik a rekultivált lerakóknál!

Egri Szín 2014.12.17.00:00

Hirdetés

Már a műszaki átadás-átvétel zajlik a rekultivált lerakóknál!

Egri Szín 2014.12.17.00:00

2014 első felében a kivitelezési munkák mind a 38 hulladéklerakó esetében befejeződtek, november elején pedig sikeresen lezárult a próbaüzem, jelenleg a műszaki átadás-átvétel zajlik. A kivitelezés időbeni csúszás nélkül, megfelelő üzemben haladt, a rekultivációs munkák elkészültével megszűnt a hulladéklerakók miatti környezetterhelés. A rekultiváció jelentősen megváltoztatja majd a lerakók korábbi környezetét: megszűnik a környezeti kockázat és a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének veszélye, javul a levegő minősége, gazdagodik a természeti környezet, javul az érintett települések tájképe is.

A projektben rekultivált lerakók száma összesen 38, ebből helyben történő rekultiváció valósult meg 35 lerakóban. A 35 lerakó közül 25-ben együtemű rekultivációt hajtottak végre. Együtemű rekultiváció esetében a szakhatóság (Környezetvédelmi felügyelőség) által kiadott határozat szerinti végleges záróréteg-rendszerrel fedik le a hulladéktestet, a lefedést követően a kialakított végformát füvesítik. Ezután már csak utógondozásra van szükség, mely az átadást követően a hatósági engedélyben megjelölt önkormányzat/társulás feladata.

Kétütemű rekultiváció 10 lerakónál történt a 35-ből. A kétütemű rekultiváció esetén – ebben a projektben – az első rétegrend (átmeneti lezárás) kialakítása történik meg. Ennek feladata, hogy a bomlási folyamatok a hulladéklerakóban végbemenjenek. Ez a bomlási folyamat gázképződéssel jár, és a keletkező gázban jelen lévő metánt a szakhatósági előírások szerinti módon szükséges kezelni. A bomlási folyamatok miatt nem alakítható ki azonnal a végleges záró rendszer, az csak az átmeneti záró rendszer megépülése után építhető meg, miután a gázképződés befejeződött. Ezt az időintervallumot a környezetvédelmi határozat írja elő. Az átmeneti záró rendszer megépítése után is szükséges az utógondozás, mely az átadás után önkormányzat/társulás feladata.

Felszámolással történő rekultivációt 3 lerakóban hajtottak végre. A felszámolással érintett hulladéklerakók komoly szennyező hatással vannak valamilyen környezeti elemre, ezért ezeknél a hulladéklerakóknál a helyben történő rekultiváció nem valósítható meg. Ezen lerakók esetében a teljes lerakott hulladékmennyiséget felszedik a hulladék alatt lévő szennyezett talajjal együtt. A felszedett hulladékot és talajt engedéllyel üzemelő hulladéklerakóba szállítják. A visszamaradó területet rendezik, tájba illesztik, majd füvesítik.

A projektben érintett megyék:

Heves Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

Nógrád Megye

Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Kérjük óvja a környezetét, hulladékot csak a kijelölt helyre rakjon le!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.