Nemzeti emlékhely lehet az egri vár!
2014.12.15.00:00
Nemzeti emlékhelynek minősíthetik az egri várat, amennyiben az Országgyűlés kedden elfogadja az erről szóló javaslatot - jelentette be Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő a témában hétfőn tartott sajtótájékoztatón Budapesten.
Habis László, Eger polgármestere elmondta: "az egri vár szívünkben-lelkünkben eddig is egyfajta nemzeti emlékhely volt. Ha holnap a nagy jelentőségű döntést meghozza az Országgyűlés, akkor ez immár törvényben is foglaltatik".
Hozzátette: a várban idén és jövőre is jelentős munkálatok folynak, megújul és új kiállításokkal gazdagodik többek között a kazamatarendszer, valamint a Szép-bástya, emellett a végéhez közeledik a történelmi belváros rehabilitációja is.
Kiemelte: arra törekszenek, hogy a jó gazda gondosságával kezeljék a műemlékeket, büszkék az egri várra és szívükön viselik a fejlesztését. Emlékeztetett arra, hogy a várban található Dobó István Múzeum az egyik leglátogatottabb vidéki múzeum.
Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítás a kormány szemléletváltását tükrözi az örökségvédelem terén, amely a gazdasági szereplők, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeinek összehangolására törekszik.
A cél, hogy azok a gazdasági érdekek - amelyek a főként nagyberuházások kapcsán megnyilvánulnak - ne szembenállók, hanem összeegyeztethetők legyenek az örökségvédelemmel és a régészeti feltárással. A módosítás ezért kiemelten foglalkozik a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályaival, a műemléki értékek differenciált védelmével és a nemzeti emlékhelyekkel. Célja az eljárások könnyítése és gyorsítása érdekében a jelenleginél egyszerűbb, ügyfélbarát szabályozás megteremtése. A javaslatban a hatósági ár bevezetésére vonatkozó javaslat is szerepel, amellyel elkerülhető, hogy eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzenek a jövőben régészeti szolgáltatásokat.
A törvénymódosítás másik fontos eleme a műemlékvédelem szabályozásának módosítása, a műemlékké nyilvánítás menetének átalakítása, ami új szemléletet honosíthat meg ezen a területen a tulajdonosok érdekeltségének megerősítése mellett. Azt szeretnék, ha a műemlékvédelem, a műemlékek megóvásának társadalmi célja és érdeke ne legyen ellentétes a tulajdonosok és a gazdaság érdekeivel, ezért a védetté nyilvánítás kétlépcsőssé válna a jövőben - tette hozzá.
forrás: MTI