A vár visszafoglalására emlékezünk 17-én

Egri Szín 2014.12.11.00:00

December 17-én ünnepli Eger az Egri vár visszafoglalásának napját, amely az idén a megújult történelmi belváros "élettel való megtöltését" célzó P4C - Placemaking for Cities - elnevezésű projekt részét képezi - mondta Rázsi Botond alpolgármester csütörtöki egri sajtótájékoztatóján.

A vár visszafoglalására emlékezünk 17-én

Egri Szín 2014.12.11.00:00

Hirdetés

A vár visszafoglalására emlékezünk 17-én

Egri Szín 2014.12.11.00:00

Mint a politikus fogalmazott, a projekt arra keresi a választ, hogy miként tehetnék minél inkább a magukévá az egriek a megújult, illetve az újonnan kialakult városi, közösségi tereket. "Nincs mindig advent, a hétköznapokra is gondolnunk kell" - tette hozzá.

Rázsi Botond kiemelte: az Egri vár visszafoglalásának napja alkalmat teremt arra, hogy a történelmi belváros rehabilitációja nyomán megújult tereket is "visszafoglalják" az egriek. A rendezvényen többek között kiállítás, hagyományőrzők műsora várja az érdeklődőket.

Badacsonyiné Bohus Gabriella, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért elnöke felelevenítette: immár hatodik esztendeje ünneplik meg, hogy 327 éve, 1687. december 17-én, 91 évnyi uralom után elvonulásra kényszerítették a keresztény szövetségesek a törököket.

"Fel szeretnénk hívni az itt élők figyelmét arra is, hogy az egyik legfontosabb esemény volt ez a város életében, hiszen Eger ezt követően, a keresztény kultúra újbóli felragyogása nyomán kapott életre" - mondta.

Sipos Levente, az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének adjunktusa arról beszélt, hogy az ünnepség keretében - a újonnan elkészült bicikliút egy szakaszán - Egri hősök címmel főiskolai hallgatók munkáiból nyílik kiállítás. A január 18-ig látható tárlat az egri hősök-szuperhősök tematikáját, a fürdőkultúra és az egri éjszakai élet témakörét dolgozza fel.

Az uniós forrásból és önkormányzati önerőből, közel nyolcmillió forintból megvalósuló program 17 órakor kezdődik. Lesz fényfestés a Farkas Ferenc Zeneiskola homlokzatán, istentisztelet a Minorita templomban, felvonul az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző és sportegyesület, fellép a Csakragenerátor Dobkör, majd a hagyományőrzők tartanak haditorna bemutatót.

Az ünnepséget megelőzően a Városházán adják át a Dobó kardja elismerést: Dobó István hajdani várkapitány kardjának kicsinyített másolatát azok vehetik át, akik sokat tettek Eger hírnevének öregbítéséért.

(MTI)

AZ ÜNNEPI PROGRAM RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

* a „köztes időpontok” az ünnepi események menetétől függően tarthatók...

17.00 - Hálaadó Istentisztelet a Minorita templomban

17.00 - 19.00 - Fényfestés az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola homlokzatán

17.45 - Az Egri Vitézlő Oskola menet-felvonulása a Minorita templomtól Eger belvárosában

(Útvonal: Szent János-, Széchenyi-, Érsek utca, Dobó tér - kiállítás megnyitó a hídon - Eszperantó sétány, patakmeder-kerékpárút, Gárdonyi tér, Kis Dobó tér).

18.00 - Az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak „Egri Hősök” c. kiállítását nyitják meg a Kis Dobó téren + „tárlatvezetés” a patakmeder-kerékpárúton.

18.30 – „Csakragenerátor” Dobkör előadása a Gárdonyi téren

19.00 - Történelmi visszatekintés, ünnepi műsor és köszöntők, majd az Egri Vitézlő Oskola haditorna bemutatója a Kis Dobó téren.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.