Jelentősen csökkenhetnek a devizahitelesek terhei!

Egri Szín 2014.11.20.22:57

A törvénymódosítások hatásaként a jövő év tavaszától átlagosan akár 25 ezer forinttal is csökkenhetnek a devizahiteles családok havi törlesztőrészletei – jelentette ki Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő a hevesi megyeszékhely közgyűlésében.

Jelentősen csökkenhetnek a devizahitelesek terhei!

Egri Szín 2014.11.20.22:57

Hirdetés

Jelentősen csökkenhetnek a devizahitelesek terhei!

Egri Szín 2014.11.20.22:57

Napirend előtti felszólalásában Nyitrai Zsolt elmondta, ezúttal azért kért szót, mert országosan és helyben is igen fontos ügyről, a devizahitelesek megsegítésének törvényi hátteréről és menetéről szeretné tájékoztatni az egri közgyűlést és a választópolgárokat. A téma rendkívül sok embert érint, hiszen Magyarországon 650 ezer, Hevesben akár 20 ezer, Egerben pedig 4 ezer családot is érinthet ez a súlyos probléma.

Az előzményekről szólva hangsúlyozta: az új kormány 2010-ben szembesült a helyzettel, s nyomban elhatározta, megoldást kell találni az érintettek gondjaira, és vissza kell adni a bankok által tisztességtelenül elvett pénzt. Ennek érdekében még az előző ciklusban 3 nagyon fontos döntés született: a végtörlesztés és az árfolyamgát intézménye, amely 180-180 ezer embert érintett, valamint a kilakoltatási moratórium, amely mindvégig érvényben volt.

Fontos állomása volt a folyamatnak – tette hozzá a honatya – a Kúria döntése, amely kimondja: a bankok tisztességtelenek voltak, amikor egyoldalúan változtatták meg a szerződéseket, s a teljes árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelték át. E döntést követően tudta elkezdeni jogalkotói munkáját a magyar Országgyűlés. Elkezdődött a bankok elszámoltatása, amelynek eredményeképpen várhatóan 1000 milliárd forint kerül vissza a magyar emberekhez.
Mindehhez 3 törvényt fogadott el az Országgyűlés, megszületett a bankok elszámoltatásáról, a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankok rendszeréről szóló jogszabály. Ezek a törvények együttesen adtak lehetőséget az érintettek megsegítésére.

Nyitrai Zsolt egy konkrét példával szemléltette az új helyzetet: e szerint, ha valaki 43 ezer svájci frankot vett fel, ami 6, 8 millió forintnak felelt meg, annak a mostani tőketartozása 8,8 millióról 7 millióra mérséklődhet, a havi törlesztőrészlete pedig 91-ről 64 ezer forintra csökkenhet.
Ez egy lépés egy jobb irányba, hiszen a jogszabályok betartásával, az állam terheinek növelése nélkül segít a devizahitelesek helyzetén, s teszi könnyebbé az érintett családok mindennapi életét – tette hozzá a képviselő.

A folyamat menetrendjéről szólva elmondta: 2015. március 1-je és április 30-a között az elszámoltatási törvény alapján minden érintett megkapja a saját kimutatását a forintosítási ajánlattal együtt. Ezt követően mérséklődhetnek átlagban legalább havi 25 ezer forinttal a devizahitelesek törlesztőrészletei.

Remélem – mondta befejezésül Nyitrai Zsolt -, hogy mindezzel valóban csökkennek a nehéz helyzetbe került, devizában eladósodott családok terhei, s egy nagyon régi ügyben végre elindulhatunk a megoldás felé. Hozzátette: arra kéri az egri közgyűlés tagjait, hogy adjanak tájékoztatást az érintetteknek a törvények által biztosított új lehetőségekről.

forrás: Eger Hírek

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.