Dr. Pajtók Gábor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a XXI. század kihívásai – a megnövekedett mértékű információtömeg, a politikai és társadalmi rendszerváltások okozta elbizonytalanodás, a fogyasztói társadalom kialakulása – hajlamosíthatnak az olyan lelki betegségek megjelenésére, amelyek az öngyilkosság kiváltó okai lehetnek.

  A kormányhivatal népegészségügyi szerve az országban egyedülálló módon – a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével, a Végeken Egészséglélektani Alapítvánnyal és a németországi székhelyű nemzetközi European Alliance Against Depression (EAD) szövetséggel együttműködve - megpróbálja az öngyilkosságok számát csökkenteni, illetőleg az ahhoz vezető okokat felderíteni, az öngyilkossági kísérleteket megelőzni.  A megelőzésben és a terápiában is kiemelkedően fontos szerepe van az egyházaknak, az iskoláknak, a háziorvosoknak, a védőnőknek, a szociális alapellátó rendszer részeként működő családsegítő szolgálatoknak, de minden olyan más civil kezdeményezésnek is, amelyek hasonló célok érdekében jöttek létre.

Hazánkban évi 2500 fő követ el öngyilkosságot. Az öngyilkosságok száma a rendszerváltás óta csökkent, ám 2008 óta ismét kis mértékben emelkedik. Világviszonylatban sajnos még mindig az 9. helyen állunk. A megyében az öngyilkosságok száma évente 70-80, ami megfelel az országos átlagnak, azonban bizonyos térségekben azonban ennél rosszabb a helyzet. 

Dr. Paller Judit országos tisztifőorvos kiemelte, hogy a megelőzést részeként már gyermekkorban el kell kezdeni megtanítani a konfliktuskezelést, a helyes önértékelést.

 

  Majzik Balázs, az EMMI Gyermek és Ifjúsági Osztály osztályvezetője hangsúlyozta az öngyilkosság-prevenció horizontális jellegét, amely a gyakorlatban számos szakterület közös, összehangolt munkáját jelenti. Jelenleg kormányzati szinten zajlik a terület forrástervezése és stabilizálása. Majzik Balázs a különböző függőségeket passzív öngyilkosságként definiálta, amely a családok életére is befolyással van. Felhívta a figyelmet a 116-123-as 24 órán át ingyenesen és anonim módon hívható lelkisegély vonalra, illetve a Gyermekkrízis Alapítvány 116-111-os telefonszámára.

 

A mai megyei rendezvényre meghívást kaptak a pedagógusok, az egyházak, az egészségügyi- és szociális hálózatok munkatársai, a katasztrófavédelem, a rendőrség és a tűzoltóság képviselői, azaz mindazok, aki a veszélyeztetett csoportokkal közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek.

 

  A konferencia egy 4 szintű beavatkozási program rajtkövét jelenti, amelyben az adatgyűjtési fázist a háziorvosok speciális felkészítése követi a lakóközösségi tudatosság növelésével, folyamatos médiajelenléttel és a magas kockázati csoportok (serdülők, idősek, középkorú és idősebb férfiak, szenvedélybetegek, kisebbségek) azonosításával, az intervenciós lépések megtervezésével. Az értékelő, elemző fázisban a kialakult aktív szakmai közösség információkat továbbít a nemzeti szintű stratégiák kialakításához.

Székely András az EAD magyarországi vezetője a megnyitó előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az öngyilkosságot elkövetők 2/3-a depresszióban szenved. Ez hazánkban a 2. legelterjedtebb népbetegség. Az EAD és a megyei szintű program legfőbb célja a közösségi szemléletformálás, a depresszió destigmatizálása, az ezzel kapcsolatos előítéletek csökkentése. Szeretnék az EAD szakmai iránymutatásai és a WHO alapelvei mentén működő Heves megyei kezdeményezést országos szinten is elterjeszteni, a megelőzésben szerepet játszó civil és társadalmi tőkét erősíteni, hálózatosítani. Székely András elmondta: a 116-123-as lelkisegély számra évente 200.000 hívás érkezik.