Heves megye gazdasági teljesítményeinek alakulását az utóbbi években jelentősen befolyásolta a 2008. év utolsó negyedében kezdődő pénzügyi-gazdasági válság. A társasági adóbevallások összesített adatai alapján a válság jelei már ebben az évben érzékelhetők voltak, a gazdasági teljesítménymutatók az előző időszakhoz képest lassulást, a megyében az országosnál mérsékeltebb növekedést mutattak. A válsághatások gyors megjelenése, begyűrűzése annak következménye, hogy a megye gazdasága meglehetősen nyitott, az export és az import magas részaránya miatt.

 

   A kibontakozó válság hatására 2009. évben - minden teljesítménymutató tekintetében - az országos átlagot jóval meghaladó visszaesés következett be. A 2010. évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása, a válságból való kilábalás jelei tapasztalhatók, mely 2011-ben is folytatódott, a teljesítménymutatók egy része az országosat is meghaladó ütemű növekedést tükröz az előző évihez képest. 2012-ben ismét visszaesést tapasztalunk a mutatók értékeiben, ami 2013-ra dinamikus fejlődésbe fordul, de megállapítható, hogy a vizsgált indikátorok többségében még nem érik el a válságot megelőző értéket. 

kép Fotó: Egri Szín

 

Főbb megállapítások:

  Az Észak-magyarországi Régiót alkotó megyék közül Heves a legtöbb mutató tekintetében előnyös helyzetben van, azonban ha országos összehasonlítást végzünk, megyénk a középmezőnyben helyezkedik el.

 

  2014. 1 negyedévének kedvező folyamatai : nőtt az élve születések száma, az előző év I. negyedévéhez képest a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké ennél nagyobb arányban csökkent, azt  álláskeresők  számából jelentősen csökkent a pályakezdők és a 25 éven aluliak száma, nőtt az ipar és építőipar termelése, javult a termelékenység. Nőtt az exportteljesítmény, megállt a belföldi eladások csökkenése.

A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta csökkenő mértékben, de közel azonos arányban részesül a megye, mely kisebb, mint a népességen belüli súly. A KSH adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,85 százalékos részarányával 2012. évben 575 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 2,05 százaléka. A megtermelt GDP mind arányában mind volumenében  2008. évtől romlik.

A megye lakossága öregszik,, folytatódik a demográfiai apály, nő az elvándorlási hullám, erősödik az urbanizáció. A nem urbánus településeken az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint a megye átlagában. A lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik. A foglalkoztatottak nagy aránya ingázik. Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony, az átlagosnál jóval kisebb a vállalkozói aktivitás. Ahol működik vállalkozás, az jellemzően mikroméretű, és szolgáltatási tevékenységet végez.

 

   A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felhasználása nem a jövő megalapozását segítik elő.

A  bankrendszer hitelkínálatának bővülésére nem került sor, ez rontja a gazdaság pozícióit,  a rendszer szereplői az MNB  Növekedési Hitelprogramját  nem  minősítik egyértelműen kedvezőnek. Különösen az export- és piacképes fogyasztási cikkeket, beruházási javakat előállító cégek jutnak forráshoz, ha akarnak. Bizonyos ágazatokban és a projektfinanszírozásnál zuhant a hitelezés egyes adminisztrációs kötöttségek szigorításával. 2014. őszén egyes szakértők számítanak  a hiteligénylések növekedésére, mert az utolsó negyedévben várható az európai uniós pályázatok kiírása, így nőhet a kereslet az európai uniós támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek iránt. Másrészt a növekedést valószínűsíti az is, hogy a hitelintézetek az utolsó negyedévre időzítették a program keretében történő hitelkiváltásokat( a MNB NH hitelkeret kihasználtsága 30%-os)

Kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét. A működő vállalkozások gazdálkodását a szervezeti struktúrától eltérő teljesítmény jellemzi. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevétel exponenciálisan nő, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átveszi az ipar. Az elért bevételek nagysága szoros összefüggést mutat a nagyvállalatok jelenlétével, az ipari vállalkozások tevékenységével és a befektetett külföldi tőke nagyságával. Erősödik e vállalkozások részéről a beszállító igény, azonban ebben még a megyén kövüli szereplők aránya dominál

Rendkívül nagyszámú mikro vállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; A működő vállalkozások – ezen belül a kisvállalkozások  – alakulásukat követően egyre kisebb részben képesek fennmaradni. Vállalkozási forma alapján a társas vállalkozások túlélési képessége számottevően kedvezőbb az egyéniekénél. A túlélés, fejlődés eszköze a vállalati együttműködések, klaszterszerveződések térnyerése lehet.

 

  Az urbánus térségek a fejlődés fő hordozói . A városok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és azok vonzáskörzete illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság teljesítményének közel 80%-át,  ezen belül  a hatvani térség dinamikus fejlődése töretlen. Észak és dél hevesi térségek leszakadása  elsősorban az elmaradott infrastruktúra(úthálózat), a pangó beruházási kedv, az  aktív munkaerő állomány csökkenése és szakemberhiány , munkanélküliség következtében tovább folytatódik. Bár a nagy ipari projektek, amelyek további gazdasági tevékenységeket ösztönöznek. meghatározó szerepe megmarad, de leginkább a kevésbé fejlett térségek fejlődési potenciáljának hasznosítása elsősorban kisüzemi módszerekkel, agrárterületeken képzelhető el elsődlegesen állami, önkormányzati támogatásokkal , ösztönözve a helyi gazdasági rendszer megfelelő alkalmazkodását a változó gazdasági környezethez.

 

    A megyében tapasztalható munkanélküliség mellett hiány van a kvalifikált feldolgozóipari munkaerőből,  továbbra is magas az alulképzettek száma. Foglalkoztatás-bővítést elsősorban  a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (a sok szereplős, centralizált döntési struktúrájú  elsődlegesen nem gyakorlatorientált iskolarendszer fejlődési kockázatot rejt). Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartósan jó megoldás, ha üzleti  szféra igényeihez illeszkedik 

A területfejlesztési programok támogatásai a versenyképességi alapmutatókat érdemben nem javították, a területi különbségek növekedtek. A gazdaságfejlesztés koordinációs problémái  továbbra is jelen vannak. A helyi szintű problémák megoldására tett javaslatok elvesznek a bürokrácia útvesztőjében, döntések nem születnek, mert a javaslatok nem jutnak el a döntéshozókig. Éppen ezért  az alulról szerveződő gazdasági-társadalmi kooperáció támogatása elengedhetetlen.