Legyen a Centrumban a kultúra!
2014.09.14.00:00
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár részlegeinek adhatna otthont a jelenleg áruházként működő Centrum – legalábbis egy pályakezdő szarvaskői építész, Boros András elképzelései alapján. Előbbi szerint a városközpont térjellege megszűnne, ha az épületet lebontanák, ezért inkább a térfal jelentős átformálásában gondolkodik.
Az egriek korábban a http://egriprogramok.hu/hu/programajanlo/2912-centrumban-a-kultura-mi-lenne-ha.html oldalon olvashattak róla, hogy felmerült a Centrum-épület könyvtárként való hasznosításának ötlete. Borost terve kidolgozásában egyrészt a Centrum-problematika vezérelte, másrészt – elmondása szerint – sokat jár a jelenlegi könyvtárépületbe, mely bővítésének is sokszor nekifutottak. A fiatal építész szerint a Centrum a szakirodalomban példaszerű épületként van feltüntetve, habár nem illik a barokk városközpont arculatába. Ezért a közbeszédben folyamatosan fölmerül az esetleges lebontása. Ezzel viszont építészeti szempontból a fő probléma az, hogy ha a jelenlegi helyén nem lenne épület, a Dobó tér térjellege szűnne meg. Hiszen egy tér mindig akkor tér, ha megvannak a megfelelő térfalai.
Boros elismeri, hogy a Centrum jelenlegi homlokzata mára elavultnak számít. Ennek az az oka, hogy a külsejét már a tervezéskor is a leendő áruház funkció határozta meg; ennek köszönhető a zárt homlokzat. Ez utóbbit a könyvtár funkció sokkal nyitottabbá tehetné – ennek még a vasbetonvázas szerkezet is kedvezne. Az építész tervét a homlokzat tekintetében azonban még egy első skiccnek nevezi. Ha az elképzeléseinek megfelelően valóban egy ilyen, általa ismertetett funkcióváltásra kerülne sor, természetesen a homlokzat képzésében is radikális beavatkozásra lenne szükség, hovatovább az teljesen átalakulna.
Boros a tér környékéről jelenleg hiányzó kulturális funkciót is szeretné így megvalósítani. Terve megalkotásában az is motiválta, hogy előzetesen megvizsgálta, a belvárosban és a Dobó téren jelenleg milyen funkciók találhatóak. Arra jutott, hogy bár a kereskedelmi funkció meghatározó a környéken, a kultúrának helyet adó épület nem található a közelben. Emellett azzal is tisztában van, hogy a folyamatban lévő felújításhoz a városlakók többsége negatívan viszonyul. Véleménye szerint mindezt abból az aspektusból is érdemes megvizsgálni, hogy amennyiben a tér új arculata elkészül és adottság lesz, hogyan érdemes továbblépni.
Az építész fontosnak tartja hangsúlyozni: a könyvtár funkció elsősorban az egrieknek szólna. A városlakók ugyanis magát a teret használják ugyan, de nincs olyan kulturális, szórakozási lehetőségük, amit úgy tudnának használni, hogy ne hagyják ott a „fél fizetésüket”. Boros szerint – bár még csupán egy kezdeti stádiumban lévő ötletről van szó – ha már azt elérjük, hogy beszéljenek róla, azzal is megvalósítottunk valamit. A fő cél ennek kapcsán hangsúlyozottan egy gyümölcsöző párbeszéd megindítása.
Persze ha mindez nem csupán egy érdekes felvetés maradna, hanem a gyakorlatban is megvalósulna, az nyilván egy komolyabb tervezési mechanizmust igényelne. Az építész szándékai szerint a Dobó tér mintegy „átfolyna” a földszinti, nyitottabb, kávézó jellegű, közösségi térbe. Utóbbi így egy olyan szabadabb közteret képezne, ahol pl. a könyvtári beiratkozás történhet. Az emeleten lenne maga a könyvtárrész, amely helyet biztosítana az internetnek is. Hiszen a 21. században erőteljesen jelentkezik a világháló hatása, és a könyvtár az az intézmény, amely a virtuális világ felé is hatékonyan képes nyitni. Boros szerint a könyvtárak az egész világon egyfajta átalakulási folyamaton mennek át, ám a nyomtatott könyvek – a Gutenberg-galaxis sokszor megjósolt halála dacára – még egy jó darabig itt lesznek velünk. Ezért olyan hozzáállásra van szükség, amellyel valamiképpen össze tudjuk egyeztetni a hagyományos könyvkultúrát az internet biztosította előnyökkel.
Az épület átformált tetőtere lehetne az előadások színtere. Itt megemlítendő, hogy mivel a könyvtár egyéb kulturális közintézményeknél szélesebb spektrumot képes átfogni, az újonnan létrejövő kultúrcentrumban sokkal hatékonyabban lehetne szervezni az előadásokat. Boros megemlíti, ha a Centrum tetőterét erre a célra kívánjuk felhasználni, az nagyon alapos előkészítő munkát igényel. Így egy, elsősorban a városiaknak szóló kulturális központot, találkozási helyet, egy minőségi, kortárs épületet képezne. Mindezt a barokk belváros sérelme nélkül, értékeink gyarapításával tenné. Fontos szempont, hogy ez a vasbetonvázas épület energetikai szempontból is újat hozzon. Több tervrészlet a http://www.rtu.hu/brody/ címen elérhető.
Egy egri építész, Ecsédi Dénes mindezt érdekes, figyelemre méltó felvetésnek tartja. Véleménye szerint a Centrum központi helyzete indokolja ezt a kulturális funkciót, melynek eredményeként az épület egyszerre lehetne könyvtár, Internet kávéház és előadások helyszíne. Ecsédi szerint azonban mindenekelőtt meg kell vizsgálni: ténylegesen felmerül-e ez az igény? Korábban volt olyan építészeti tervpályázat, ami a bővítését célozta. Nyilvánvaló, hogy a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár jelenlegi otthona, a Nagypréposti Palota esetén ez nehezen megoldható. Ezért van indolkoltsága a tervnek, csak kérdés, hogy a homlokzathoz hozzányúlnának-e, hiszen ez rendkívül költséges lenne. Boros szerint maga a nagymérvű funkcióváltás a lényeg: az ide telepítendő intézmény jellegénél fogva a belső tartalom határozza meg a külső formát.
Tisztelt Szegvári Menyhért Úr!
Magam is támogatnám az ötletét. Sőt: bennem korábban felmerült egy Gárdonyi-Bródy Irodalmi Kávéház létrehozása is, amelynek szintén otthont adhatna az újonnan létrejövő kultúrcentrum. Így igazán centrumban lenne városunkban a kultúra. :)
Köszönöm a kedvező hozzászólásaikat a cikkemhez, bizonyára az ötletgazda Boros András is örömmel fogadja a véleményüket.
Tisztelettel:
Nagy Tibor Balázs
A múltkor nem tudtam elaludni és reggelig törtem a fejem, míg "megterveztem" egy hasonló funkciójú épületet (ugyanezzel a névvel, ugyanoda). Igaz, nálam egy barátságos kis színház és egy kiállítóterem is volt benne. Bródy pedig arról jutott eszembe, hogy az egyik legkedvesebb színdarab íróm. ("Les grands esprits sont rencontre!") Szegvári Menyhért színházrendező
remek ötlet, de ne a mai vezetéstől várjuk az innovatív cselekvést!
Az egész tervben az a legcsodálatosabb, hogy van. Hogy vannak még olyan fiatal értelmiségiek, akiknek fontos, hogy jó dolgok történjenek. És ezt nem dózerrel képzelik el.