Egri Norma

Az első világháború utáni években Magyarországon közel 3 millió koldus élt. A sok nyomorúság és a trianoni veszteségek következtében az emberek lelkivilága teljesen le volt rombolva, a szegénység és a kilátástalanság sötét gondolata megmérgezte a mindennapokat. P. Oslay Oswald ferences főatya gondolataiban, ekkor fogalmazódott meg az összefogás, amellyel a szegényeket és az elesetteket pártfogolná.
 
 

Egri Norma

Az első világháború utáni években Magyarországon közel 3 millió koldus élt. A sok nyomorúság és a trianoni veszteségek következtében az emberek lelkivilága teljesen le volt rombolva, a szegénység és a kilátástalanság sötét gondolata megmérgezte a mindennapokat. P. Oslay Oswald ferences főatya gondolataiban, ekkor fogalmazódott meg az összefogás, amellyel a szegényeket és az elesetteket pártfogolná.
 
 
 
 
 

Egri Norma

Az első világháború utáni években Magyarországon közel 3 millió koldus élt. A sok nyomorúság és a trianoni veszteségek következtében az emberek lelkivilága teljesen le volt rombolva, a szegénység és a kilátástalanság sötét gondolata megmérgezte a mindennapokat. P. Oslay Oswald ferences főatya gondolataiban, ekkor fogalmazódott meg az összefogás, amellyel a szegényeket és az elesetteket pártfogolná.
Felismerte korának szükségleteit, és látva az egyes emberi sorsok kegyetlenségét, az ötletét sikerült megvalósítania remélve, hogy segíthet másokon. A kiváló szónok, Páhok Mária Franciska és Kroumann Mária Magdolna ferences világi rendi tagok segítségével indította el a kezdeményezést. Így jött létre az Egri Norma eszméje és kezdődött el az összefogás, amelyben Szent Ferencet tekintik példaképüknek egyszerűsége miatt és a minoritás szellemében.

Az alapgondolatuk az volt, hogy "Minden embernek vissza kell adni a méltóságát" és támogassák az elesetteket és jó példát mutassanak az embereknek. Az Egri Norma mozgalom, a jól szervezettsége és részben egri érsek támogatása miatt tudott kiemelkedni megmaradni- és kibővülni, hiszen össze tudták kapcsolni az önkéntes társadalmi mozgalmat az egyházi karitatív munkával és az állam pártfogolásával, ez tekintik az alappilléreiknek. A munka fő szervezői a szegénygondozó nővérek voltak és a rend továbbra is szerves részei maradtak. Istennek tett fogadalmuk révén fáradhatatlan munkájukkal felkeresték és felkarolták a társadalom legszegényebbjeit: ebbe beletartoznak a hajléktalanok, az öregeket és mindazokat az szegény embereket, akiknek szükségük volt segítségre.

Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek áldásával kezdődött a szervezet kibővülése. A Ferences Szegénygondozó Nővérek közösségét 1930. február 27-én a római szerzetesi kongregáció egyházmegyei jogú kongregációnak nyilvánította. A Rend központi háza Esztergomban van, amely egyben az első házuk is, a fiatalok képzése itt történik, de az ország több pontján is jelen vannak.

A feladatuk jelenleg a hitre nevelés szentségekre való felkészítése mellett, a családok védelme és a kisebbségek gondozása. Különös szeretettel fordulnak az idős, vagy beteg emberekhez, idősotthonokban vagy akár kórházba is. Lelki beszélgetéseket, lelki gyakorlatokat is tartanak és bárki fordulthat hozzájuk a problémáikkal.
 [cont-4619]
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!