Árpád-kori leletekre bukkantak egri régészek Abasáron

Egri Szín 2014.08.07.00:00

Mintegy száz emberi maradványt, ezüst és bronz ékszereket, valamint két érmét is találtak a régészek az Abasáron feltárt Árpád-kori temetőben folytatott ásatáson - mondta el Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze az MTI-nek. Elmondása szerint az április közepén kezdődött ásatást a Heves megyei település ivóvíz-hálózata új nyomvonalának kiépítése tette szükségessé.

Árpád-kori leletekre bukkantak egri régészek Abasáron

Egri Szín 2014.08.07.00:00

Hirdetés

Árpád-kori leletekre bukkantak egri régészek Abasáron

Egri Szín 2014.08.07.00:00

"A terület nem volt ismeretlen számunkra, hiszen 1979-ben egy Árpád-kori templom maradványai és néhány sír is előkerült itt" - jegyezte meg a szakember. Elmondása szerint az apró, hat méterszer hatméteres templom a 11. század első felében épülhetett, amit a 12.-13. században 22-23 méteresre meghosszabbítottak. Ezt az újabb épületrészt és a templomhoz tartozó temető 63 sírját tárták fel most az egri régészek.

Tóth Zoltán elmondta: harminc bronz és két ezüst hajkarikát, egy ezüst gyűrűt, két vascsatot, továbbá egy-egy Salamon (1063-1074), illetve Könyves Kálmán (1095-1116) király által veretett dénárt találtak. Az Árpád-korból való leleteket tekintve ez gazdag anyagnak számít - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, a sírok is tartogattak érdekességet, volt közöttük téglakeretes, kőpakolásos sír és fából kivájt rönkkoporsók maradványai is előkerültek. Az elhunytakat keresztény szokás szerint nyugat-keleti tájolással, arccal keletnek temették el. Becslésük szerint legalább 300-400 sír lehetett itt, azonban ezek egy része a korábbi mezőgazdasági munkálatok miatt megsemmisült.

Tóth Zoltán arra is kitért, hogy a terület az Aba nemzetség egyik birtokközpontja lehetett, amihez legalább két szolgálónépi település is tartozott. A leletek egy rész már most is látható a vármúzeumban. A csontok antropológiai vizsgálatát a tervek szerint ősszel kezdik meg, az ásatás anyagát pedig jövőre publikálja Tóth Zoltán.

(MTI)

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.