Az érsekkerti Bin-Jip koncert után Harcsa Veronika, a zenekar énekesnője elmondta, hogy nagyon jól érezte magát ebben a nem mindennapi környezetben. A csendes-ülős koncertekhez nincsenek hozzászokva, de a fellépés utáni rengeteg dicsérő szó tanúskodott a sikerről. A színpadról nem is láthatták a zenészek, hogy mennyi ember élvezte a műsort, mert sokan a pavilon mögül, illetve tisztes távolságból hallgatták azt. Senki nem akart a színpad közelébe állni, vagy táncra perdülni, nehogy kitakarják az együttest a székeken ücsörgők elől.
A szokatlan hangzású név (ejtsd: bin dzsip) mögött három fiatal zenész rejtőzik. A zenekar nevét az azonos című koreai film után kapta, a kötődési pont – túl azon, hogy ez a tagok egyik kedvelt filmje – az, hogy a különös hangulatú alkotás lakásokban, szobákban játszódik, a zenekar eddigi léte pedig szintén szorosan kötődik egy szobához, Andrew nappalijához, ahol a dalok készültek, és a zenészekből zenekar lett.
A zenekar megalakulása után nem kapkodta el a színre lépést: több mint egy évig írták és csiszolgatták eklektikus, a korábbi munkáikhoz képest modernebb és kísérletezőbb hangzású, mégis dalközpontú műsorukat, mielőtt 2010-ben koncertezni kezdtek volna.
A Bin-Jip zenekar igen demokratikus munkamódszerrel dolgozik: a zenészek szinte egyenrangú zeneszerzőkként, hangszerelőkként és producerekként vesznek részt a munkában – nemcsak saját hangszeres szólamaikkal járulnak hozzá az egészhez, hanem együtt alakítgatják a dalszerkezeteket, hangszíneket, effekteket.