A búza sárgarozsda a viszonylag hűvös, csapadékos időjárást kedveli, de újabban megjelentek a magasabb hőmérsékletet is jól tűrő változatai. 2013-ban már okozott helyi járványokat, de ezt megelőzően csak 2001-ben találkoztunk járványos elszaporodásával, tehát viszonylag ritkán fordul elő a mi térségünkben. Jelenlegi megjelenése valószínűleg az enyhe télnek is köszönhető. 

A sárgarozsda tünetei eltérnek a hagyományos rozsda tünetektől. A leveleken messziről sárga levélfoltoknak, csíkoknak tűnnek a rozsda uredotelepei, közelről nézve láthatjuk csak a gépöltésszerűen elhelyezkedő uredoszóruszokat. A kalászon a pelyvalevelek fertőződnek, a spóratelepek a szemeket is bevonják, ezt nevezik „paprikás búzának”. A fertőzött szemek aszalódnak, csírázóképességük csökken, de a zászlós levél megfertőződésével a termésmennyiség és minőség egyébként is csökkenni fog. 

A sárgarozsda súlyosabb kártételére akkor számíthatunk, ha az előveteményünk gabona volt, esetleg az előző évben is megjelent már ez a betegség, a kórokozóra érzékeny fajtát vetettünk, illetve mély fekvésű, jó csapadék ellátottságú területeken fekszik a búzatáblánk. 

Védekező permetezésre bármelyik rozsdabetegség elleni, búzában engedélyezett gombaölő szer alkalmas. A kiválasztásnál vegyük figyelembe, hogy az időjárás jelenleg a Helminthospóriumos levélfoltosságoknak és a búza fuzáriumos betegségének is kedvez. 

 

Írta: HMK Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága