A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az idei évben is fokozott figyelmet fordít arra, hogy a húsvéti ünnepeket megelőző bevásárlások során biztosítsa a vásárlók anyagi biztonságát, elsősorban a megtévesztések és a vásárlói megkárosítások kiszűrésén keresztül. 

 

· A felügyelők azt vizsgálják, hogy a pénztárnál megfelelően történik-e az árfelszámítás, azaz az egyes termékeket azon az áron értékesítik-e, amelyet a terméken szereplő árcímke vagy a polccímke tartalmaz, illetve 

· amennyiben többes árfeltüntetést észlelnek a felügyelők, próbavásárlással ellenőrzik, hogy a pénztárnál az alacsonyabb áron számítják-e fel a terméket. 

· így azokat a szabálytalanságokat, amikor az ajándékcsomagba összecsomagolt termékek esetében valójában nincs szó „ajándék”-ról, mivel az „ingyenesnek” feltüntetett termékért is fizetni kell.

· a hatóság nem egyszer találkozott olyan esettel is, amikor a termékek egyenként történő megvásárlása kedvezőbb volt a fogyasztóra nézve, mint az „akciós”-nak hirdetett csomag.

· A vonatkozó előírások pontosan meghatározzák, hogy egy csokoládé termék megnevezése mikor megfelelő (mikor nevezhető étcsokoládénak, tejcsokoládénak, fehér csokoládénak), és bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártói címkék ebben a vonatkozásban már jellemzően megfelelőek, előfordul, hogy a polccímkén megtévesztő tájékoztatás szerepel.

A fentieken túl a felügyelők fokozott figyelmet fordítanak az ellenőrzések során arra is, hogy az üzletben nincsenek-e értékesítésre kihelyezve lejárt minőségmegőrzési idejű termékek.

Amennyiben a felügyelőségek ellenőrzéseik során lejárt fogyaszthatósági, valamint minőség-megőrzési idejű élelmiszerek forgalmazását tapasztalják, a szabálytalanságot a hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben rögzítik, és a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesítik az illetékes hatóságot.

A húsvéti ünnepkör legfelkapottabb termékei a csokoládé, a tojás és a húsvéti sonka, ezért

Nem minden csokoládé, ami annak látszik, vagy amit annak neveznek. Sajnos a termék feliratok lehetnek megtévesztőek. A hatóság szakemberei már az ünnepek előtti ellenőrzéseik során igyekeznek kiszűrni megtévesztő jelöléseket, de a nem árt tudni, hogy mit figyeljünk:

Csokoládé (étcsokoládé) esetén legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag. 

Tejcsokoládé esetén legalább 25% összes kakaó szárazanyagot, kell tartalmaznia a csokoládénak.

A Magyar Élelmiszerkönyv a sonka termékcsoportot három alcsoportra osztja, amelyek közül az elsőbe és a másodikba – a nyers, illetve a hő-kezelt sonkák közé – tartozik a húsvétkor fogyasztott sonkák többsége. Nincs olyan szakember, aki belelát a sonkába, kóstolásra pedig sajnos nincs lehetőség, ezért a sonka kiválasztásnál a fogyasztó számára a legfőbb támpontot az árucímke jelenti, amely nemcsak a termék tulajdonságairól, hanem a felhasználás módjáról is eligazítást kell, hogy adjon.

A sonkák címkéjének utalnia kell az állatra (kivéve a sertést), és utalnia kell a testtájra (például comb vagy lapocka) is. Ezen kívül a vásárlókat a választásban segítő címkének tartalmaznia kell az előkészítés módját (darabolt vagy kötözött), fel kell tüntetni a hőkezelés módját (nyers vagy főtt), a pácolás és a füstölés módját, valamint nyers sonkák esetén azt, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, illetve sütve fogyasztható.

2012-ben lépett hatályba az a rendelet, mely szerint a tojások darabára mellett fel kell tüntetni a tojás kilónkénti árát is. Az árak összehasonlítása szempontjából erre is érdemes odafigyelnünk.

Érdemes olyan kereskedőnél vásárolnunk, akiben megbízunk, ismerjük a termékeit és elégedettek vagyunk vele. Fontos minden terméknél, így a húsvétra szánt termékeknél is odafigyelni a fogyaszthatósági időre, hiszen a megvásárolt mennyiséget általában több alkalommal szeretnénk felhasználni, fogyasztani. Kis odafigyeléssel az ünnepre készülődés hangulatát semmi nem ronthatja el.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság