Nol: Ferenczi Krisztina: Megpróbáltak elkergetni

 

„Felcsút tele őrző-védőkkel, azt gondolják a sajtó ezzel elintézhető. Az én esetemben nem jött be, pedig mindent megpróbáltak, hogy elkergessenek – mondja Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró a Népszavának adott interjújában, miután megjelent Narancsbőr című könyve.

– A demokrácia őrkutyáját farkaskutyákkal akarták elűzni. Hiszen oknyomozó újságírásról van szó. Mégis, döbbenetes tapasztalat, hogy azt elképzelik, ilyen egyszerűen megoldható. Hogy azt hiszik, egy stadion, ilyen monstrum sutyiban úgy fölépíthető, hogy senki nem látja. Ennyire képtelen a világképük. Néha nagyokat kacagtam, kicsit kellemetlen volt, amikor a telefonomat ki akarták tépni a kezemből, benyúltak a kocsiba. A bevezető után Mészáros Lőrinc fölfutását próbálom fölvázolni, miként is volt lehetséges 1999-től, hogy Orbán Viktor eltervezte, Felcsút lesz a birodalma. A sajtó általában tévesen nevezi a falut Orbán szülőföldjének. Nem az, ő korábban csupán négy évet élt itt, az "igazi" szülőföldje Alcsútdoboz, ahol ma Mészáros Lőrinc őrizteti a marháit és a Nemzeti Földalapkezelőtől nyerte el az állami földeket. És ahol Orbán édesapjának cége megvásárolta az egykori József főhercegi majort. Szóval arról a szövevényes kapcsolatrendszerről írok, amely Mészáros Lőrincen keresztül most jutott el leglátványosabb szakaszába. Pontosan 1999-től, amikor Orbán Felcsútra érkezik, miniszterelnökként beáll focizni, és odáig vezet, hogy Mészáros Lőrinc gázszerelőből a száz leggazdagabb magyar közé emelkedik.”

 

 

Lendvai Ildikó írása a Népszavában:

 

„Narancsbőr. Már a szót is utálja minden nő. Ki ne bosszankodna, ha a szép sima bőr helyett hepehupás, gödröcskés felületet lát a tükörben. Eddig a narancsbőrről inkább szépészeti tanácsadókban és a csodaszernek hirdetett kencék reklámjaiban lehetett olvasni. A kormánynak egyvalamit már biztosan köszönhetünk. A »narancsbőr« szó új jelentést kapva bevonult a könyvesboltokba. Ferenczi Krisztina adta ezt a címet kitűnő könyvének, amelyben az Orbán-vagyonok nyomába ered. Mostantól a narancsbőr már nemcsak bőrhibát, hanem társadalmi betegséget is jelent. Annyiban hűen az eredeti szóhasználathoz, hogy ez a nyavalya is roppant nehezen gyógyítható. Nem elég a felületi kezelés, az (el)kenegetés, hogy megszabaduljunk a felszín alatt meggyűlt kis méreg-gócoktól. A kozmetikusok azt szokták tanácsolni: ha szabadulni akarunk tőlük, újra mozgásba kell hozni a szervezet pangó keringési rendszerét. Akár az országban, ahol szintén mozdulnunk kell, ha nem tetszik a narancsbőr, az, hogy a narancs nevében hatalmat gyakorló potentátoknak mindenhez van bőr az ábrázatján.

A könyv - hol máshol - Felcsút példáján mutatja be, mi és hogyan történt velünk, amíg ellepett minket a narancsbőr. Felcsút szép falu, a szívemhez már csak azért is közel van, mert kedves kolléganőm származik onnan. De most, mint egy laboratóriumban, górcső alatt vizsgálható benne a társadalmi »narancsbőr«. A diagnózis nem tetszik mindenkinek. A falu polgármestere: Mészáros Lőrinc állítólag meg is tiltotta az egyik panaszkodónak, hogy a könyv szerzőjével, »azzal a büdös kurvával« szóba álljon. A Nemzeti Föld Alap kicsit szebben, de hasonló indulattal fogalmazott, amikor Ferenczi Krisztinát feljelentette »vádaskodó és alantas megállapítások«, »az alperes rög- és téveszméje« miatt.

Ezen »rög- és téveszmék« közül már nem is rágódnék azon, hogyan lett a már említett polgármester, a miniszterelnök jó barátja, egyszerű gázszerelőből a száz leggazdagabb magyar egyike, az ezzel foglalkozó kiadvány szerint hétmilliárdosra becsült vagyon birtokosa. Nálam is járnak időnként gázszerelők, szoktam is nekik példálózni az előrejutás lehetőségeiről, a válaszuk sajnos e helyt nem idézhető.”