Havi többszázezer fixszel az ember könnyen viccel

Kötelezhető-e a közmunkás bankszámlanyitásra?

Juhász Mihály 2014.02.14.00:00

Több településen arról adtak hírt a közfoglalkoztatottak és a téli közmunkások, hogy az önkormányzat bankszámla nyitására kötelezi őket fizetésük átutalása miatt. Elmondták azt is, hogy a helyi pénzintézetek, többségében takarékszövetkezetek, 2000-3000 forintot kérnek a számlanyitáshoz. Azt is tudjuk, hogy a beérkező pénz és a levett pénz után is különböző díjakat vonnak le (például tranzakciós illeték), és persze a bankkártya önmagában is pénzbe kerül. Hozzátették, hogy sokuknak csak 2014. február 28-ig van munkaszerződésük, és hát így mi értelme van az egésznek. Többen sérelmezték az intézkedést, úgy érezték, itt (már megint) nincs rendben valami.

Havi többszázezer fixszel az ember könnyen viccel

Kötelezhető-e a közmunkás bankszámlanyitásra?

Juhász Mihály 2014.02.14.00:00

Hirdetés

Havi többszázezer fixszel az ember könnyen viccel

Kötelezhető-e a közmunkás bankszámlanyitásra?

Juhász Mihály 2014.02.14.00:00

A problémának a SZETA (Szegényegket Támogató Alap) Egri Alapítványa nézett utána. Miután jogászuk, dr. Szalóczi Géza arra jutott, hogy a bankszámla nyitására való kötelezés törvényi rendelkezésbe ütközik, a SZETA Egri Alapítványa jogi segítséget nyújt közfoglalkoztatottaknak az ilyen és hasonló esetekben. További információt, tanácsadást kérhetnek a következő elérhetőségeken: Felnémeti Közösségi Ház, Eger-Felnémet, Felvégi u. 53. Telefon: 06 (36) 431- 008.

Állásfoglalás:

Az egyik településen felmerült kérdés, hogy a közfoglalkoztatottakat kötelezheti-e arra a munkáltató polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat, hogy bankszámlát nyissanak a közfoglalkoztatotti bérük fogadására. Amennyiben ezt a problémát tapasztaljátok, kérlek benneteket, hogy az alábbi jogszabály-elemzést mutassátok be a helyi jegyzőnek. Jogi álláspontom szerint a közfoglalkoztatott nem kötelezhető arra, hogy munkabére munkáltató általi kifizetéséhez bankszámlát nyisson. A közfoglalkoztatott igényelheti, hogy bérét készpénzben, vagy postai utalás útján fizessék meg részére.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2 § (5) bekezdés r./ pontja szerint „az Mt. (Munka törvénykönyve) munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései -a 157. § (1)-(2) bekezdése és a 158-164. § kivételével -nem alkalmazhatók”

Ez a rendelkezés a Munka törvénykönyve 158 §-át kiveszi a nem alkalmazható szakaszok közül, azaz, alkalmazandónak rendeli.

A Munka törvénykönyve fentiek szerint alkalmazandónak rendelt 158 §-a (1)-(4) bekezdése szerint a

(1) A munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni.

(2) A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen.

(3) A munkabér kifizetése (...) a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

(4) A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha ebben a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat korlátozza.”

Az önkormányzatok e kérdésben gyakran téves álláspontot foglalnak el amiatt, mert a közalkalmazottak kötelezhetőek bankszámlás bérfogadásra, de rájuk nem a munka törvénykönyve vonatkozik, a közfoglalkoztatottak viszont annak hatálya alá tartoznak

Az a munkáltató, amelyik a törvényi rendelkezés ellenére kötelezi a közfoglalkoztatottat, hogy a jövedelme kézhezvétele érdekében bankszámlát nyisson, az álláspontom szerint törvénysértést követ el, és kártérítési felelősséggel tartozik.

Amennyiben valamely önkormányzati munkáltató a jelen állásfoglalás ellenére ragaszkodik a bankszámla nyitásához, attól ezt az utasítást írásban kérje meg a közfoglalkoztatott. Az írásbeli utasítást a kormányhivatal előtt, szükség esetén bíróság előtt meg fogjuk támadni.

Az állásfoglalás a SZETA honlapjáról letölthető.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.