Törlik a múltat, a lakók tiltakoznak
Aláíróíven tiltakoztak egri polgárok a város jegyzőjénél és képviselőinél, mert a tudtuk és beleegyezésük nélkül az önkormányzat a minap, a rendszerváltást követő 24. évben átnevezte utcájukat. A helytörténeti adatok szerint 1945 előtt elhunyt szociáldemokratákra, szakszervezetisekre sújtott le a Fideszes városvezetés. Meg az ott lakókra.
Eger MJV Önkormányzata Jegyzője és Képviselői részére
Tisztelt Jegyző Asszony!
Tisztelt Képviselők!
Melléklet: aláírásgyűjtő ívek lap.
Alulírottak az Eger Ankli József, Lájer Dezső és Vályi István, utca lakói megrökönyödve értesültünk, hogy decemberi közgyűlésen úgy határoztak, hogy utcánk nevét megváltoztatják.
Rögtönzött közvélemény kutatás szerint például a Vályi István utca lakói közül többen úgy tudták, hogy utcájuk névadója Vályi István református lelkész, kutató, akinek emlékére Esztergomban díjat is alapítottak, és felmerült az is, hogy emléktáblát kéne állítani tiszteletére. Mások úgy tudták, hogy íróként tevékenykedett.
Tiltakozunk az eljárás ellen, mert a 79/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelet 6.§ szerint a közterület elnevezése ügyében ki kell kérni az érintettek véleményét. Ez a mai napig nem történt meg, sőt hivatalos értesítés helyett különféle reklámújságokból szereztünk tudomást a mi életünket érintő döntésről.
Kérjük az utcanév változásról szóló rendeletet haladéktalanul vonják vissza!
Eger városában jelenleg nem az a legnagyobb probléma, hogy egy-egy közterület kiről- miről legyen elnevezve, de nekünk itt lakóknak és a fenti utcákban bejegyzett vállalkozásoknak, civil szervezeteknek aránytalan költséget jelent a címváltozás, még akkor is, ha a lakcímkártya cseréje ingyenes.
Egy címváltozás bejelentése a szolgáltatók, pénzintézetek, levelező partnerek, ügyfelek részére nem csak sok tízezer forintos fölösleges kiadást, de több napos ügyintézést is jelent.
Az itt lakók nem kérik az utcanevek megváltoztatását, és úgy gondoljuk, hogy nem is indokolt, hiszen egyik érintett utca névadója sem szerepel a háborús bűnösök listáján, így aztán Eger városának nem kell szégyenkeznie, hogy közterületei elnevezései viselik az emberiség elleni bűnösök neveit.
Kérjük a fentiek figyelembevétele mellett a 2013. december 19.-Í kgy határozatot megsemmisíteni, illetve visszavonni.
Lájer Dezső életrajza
1880. március 25-én született Egerben. Asztalosként dolgozott, majd 1910-ben az Egri Munkásotthon első gondnoka lett. 1912-től az Egri Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője, majd igazgatója. Az 1918. november 23-án megalakult Szociáldemokrata Párt intéző bizottságának tagja, hamarosan pedig elnöke lett.
1919. március 22-én a Heves vármegyei Direktórium elnöke, később népbiztos. Az áprilisi választások után az Egri Munkástanács elnöke. A júliusban Budapesten tartott Országos Tanácskongresszuson Eger egyik küldöttje. A Tanácsköztársaság hónapjaiban Egerben agitátorképző tanfolyamokat indítottak, ezeken Lájer is tanított, a bolsevizmusról tartott előadásokat.
A Tanácsköztársaság bukása után börtönbüntetésre ítélték. 1922-ben Szegedre ment, ahol a Szociáldemokrata Párt titkáraként, illetve szakszervezeti titkárként dolgozott. Szegeden a helyi pártvezetés meghatározó alakjává vált. Igyekezett a párt városi tevékenységét mérsékelt, szélsőségektől mentes mederben tartani. Kitűnő szónok volt, szervezőmunkát végzett a Szeged környéki tanyavilágban. 1932-ben a városi törvényhatósági testület tagjává választották. 1936-ban több sztrájkbizottságnak is a megbízottja volt.
1938. október 14-én hunyt el Szegeden.
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/l/lajer_dezso_utca
Vályi István életrajza
1875-ben született. Az érseki nyomda dolgozójaként került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1900-ban megszervezte a Nyomdai Munkások Egri Szakegyletét. 1903-ban a nyomdászok első országos kongresszusán az egri nyomdászok küldötte volt. 1903 őszén megszervezte a Szociáldemokrata Párt megyei szervezetét, amelynek titkára is lett. 1906-ban nézetei miatt az érseki nyomdából elbocsátották.
Az 1918-as októberi események egyik vezetője volt a városban. 1919-ben a Tanácsköztársaság győzelme után az egri Munkástanács tagja lett, részt vett a Tanácsok Országos Kongresszusán is áprilisban. A Kommün bukása után letartóztatták, egy éves börtönbüntetést kapott, majd internálták. 1942-ben hunyt el.
A Frank Tivadar utca 4. számú ház falán volt a Vályi István-emléktábla, amelyet 1979-ben helyeztek el.
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/v/valyi_istvan_utca
Ankli József életrajza
Ankli József 1892-ben született. Kőműves segédlevelét megszerezve bejárta az egész országot, majd Budapesten telepedett le, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba: a Magyar Építőmunkások Szövetségének lett a tagja.
1918-ban került Egerbe, ahol a Tanácsköztársaság idején az Egri Munkásszázad parancsnoka volt, a proletárdiktatúra bukása után ezért egy év börtönnel büntették. Kiszabadulása után egyik újjászervezője volt az egri szakszervezeti mozgalomnak. Katonaként részt vett a második világháborúban. Szálasi Ferenc hatalomra kerülése után, 1944 októberében Kistarcsára hurcolták, majd Németországba deportálták, ahol 1945-ben elhunyt.
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/a/ankli_jozsef_utca
A helyes jogszabály 26 /2000 !VI.21./
Ez a történet csak azt bizonyítja, hogy az egri közgyűlés Fideszes tagjai, és a polgármester koalíciót kötött a jobbikkal, hiszen az előterjesztés a jobbikos Tóth Istvántól származik.Az,hogy az országzászlónak helyet adó tér neve Vitéz Nagybányai Horthy Miklós tér legyen, valószínű a következő kgy. határozatban szerepel majd.