Kedden jazz!

Juhász Mihály 2013.11.24.00:00

November 26-án, este 7 órától Jazz klub várja az érdeklődőket a Bartakovics Béla Közösségi Házban, főszerepben az 1705 zenekarral. A trió szokatlan névválasztásnak több oka is van: egyrészt ez az egyik szám címe (melyet Zsolt egy 1705-ben készült historikus billentyűs hangszeren írt), másrészt asszociál a „Legend Of 1900” című filmre, illetve annak főhősére, aki akarva-akaratlanul kifigurázza a zenei vaskalaposságot. Az együttes tagjai számára a nyitottság, a korlátok lebontása, a vélt, vagy valós határok átlépése az egyik legfőbb motiváció. Ennek köszönhető, hogy a trió zenéje annak ellenére alkot homogén egységet, hogy számtalan inspiráció hallható benne: a könnyűzene dallamvilága és dinamizmusa, az elektronikus zene frissessége, a klasszikus-zene harmóniára törekvése, a világzene sokszínűsége és persze a jazz-zene szabadsága és érzékeny együtt-játéka. A hangzás jellegzetességei pedig a ritmikailag összetett zongorajáték mellett a különleges ütőhangszeres szett és a gyakori vonóhasználat a nagybőgőn.

Kedden jazz!

Juhász Mihály 2013.11.24.00:00

Hirdetés

Kedden jazz!

Juhász Mihály 2013.11.24.00:00

A trió tagjai:

Kaltenecker Zsolt - Zongora

1970-ben született Budapesten. Klasszikus zenei tanulmányait nyolcéves korában kezdte. Néhány év elteltével az improvizáció és a komponálás felé fordult az érdeklődése. 1996-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz-zongora szakán. 1996. őszén New York-ban Jaki Byard-nél tanult magánúton. Saját neve alatt 16 lemeze jelent meg, ezek közül az 1999-ben megjelent "Songs From The 20th Century" az "Év Jazzlemeze" díjat kapta. Albumai rendszeresen jelennek meg Japánban, ahol 2005-ben turnézott is.

Piri Béla – Nagybőgő

1970-ben született Budapesten. Professzionális tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kezdte 1990-ben, majd 1996-97-ben posztgraduális képzésen vett részt a Western Washington University-n (USA). Végül 2006-ban a Brisbane-i Griffith University-n szerzett klasszikus mestervizsgát nagybőgőn. 1997-től Ausztráliában élt és dolgozott mint hangszeres tanár és előadóművész. A világ számos rangos helyszínén játszott, többek között a Sydney Olimpián 2000-ben, az Oslo-i operaházban vagy a Chicago-i Auditoriumban. 2008-2011 elejéig a The Ten Tenors nevű zenekarban játszott, ezzel a formációval bejárta szinte az egész világot. 2011. márciusa óta ismét Magyarországon él.

Dés András – Ütőhangszerek

1978-ban született Budapesten. Zenei tanulmányait hét évesen kezdte klasszikus ütőhangszereken, majd a középiskolában érdeklődése a dél-amerikai és közel-keleti ütőhangszerek felé fordult. Eleinte elsősorban világzenei együttesek tagjaként játszott szefárd, balkáni és ír-kelta népzenét. Ezzel párhuzamosan kezdett el jazzt játszani, 2005-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz-tanszékén. Az elmúlt évek több meghatározó jazz együttesének is tagja volt, emellett olyan énekesnők állandó zenésztársa, mint Juhász Miczura Mónika (Mitsoura), Szalóki Ági és Palya Bea. Zeneszerzőként is közreműködött film- és színházi produkciókban, előadóművészként pedig bejárta a világot: a Carnegie Halltól a Covent Gardenen keresztül a shanghai-i világkiállításig számos jelentős színpadon zenélhetett már.

1705 Fotó: Egri Szín

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.