Összefogással a mélyszegénységből is van kiút
2013.11.06.00:00
Angliában is bevált módszerrel száll szembe a SZETA a magyarországi mélyszegénységgel: uniós támogatású projektjükben három kistérség hét peremhelyzetű települése fogott össze a túlélés érdekében. A közös munka jövő nyárig tart, és olyan megoldásokat kínál, amelyek országos szinten is orvosolhatják a szociálpolitika legégetőbb problémáit - mesélte a Rádió Orient vendégeként Farkas Zsuzsanna kuratóriumi elnök, szakmai vezető.
A pályázat felhívás szerint a konstrukció alapvető célja az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel, amelyet a szociális és közösségi munka, a lakosság aktív részvételén alapuló tervezés együtt nyújthat. A konstrukció eme alapvető célját a helyi közösségi kapcsolatok revitalizálásával és fejlesztésével, egyes közszolgáltatásoknak – ilyenek a szociális és egészségügyi ellátások, a gyermekek helyzetét és kitörési esélyeit meghatározó más humán szolgáltatások – a helyi szükségletekhez igazításával, továbbá az érintett települési kör, lakosság kistérségi fejlesztési folyamatba való bekapcsolásával kívánja elérni.
A Szegényeket Támogató Alap-ot (SZETA) 1979-ben a szegénység elleni küzdelem során a demokratikus ellenzék hozta létre, és hamar a kor egyik legfontosabb mozgalmává nőtte is ki magát. 10 évvel később alakult meg a SZETA Egri Alapítványa, szintén hasonló célokkal: a szegénységben élők és a térség megsegítésére törekednek, elsősorban oktatással és szolgáltatással. A szervezet egyik legnagyobb volumenű projektje a két éve tartó, Hét falu – egy hálózat elnevezésű felzárkóztató TÁMOP-program, aminek célja a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása.
A projekt előzménye a siroki bányatelep és cigánytelep felszámolása volt – mondja Farkas Zsuzsa, amelyet elmondása szerint még nem tudtak befejezni. “A mostani programba azért fogtunk bele, hogy ezt tudjuk folytatni, illetve hogy több más hátrányos települést is bevonjunk egy ilyen típusú munkába.” A programban az alábbi hét heves megyei település vesz részt: Egerbakta, Sirok, Szajla, Terpes, Hevesaranyos, Szócs, Bükkszentmárton. Társadalmilag és gazdaságilag egyaránt elmaradott településeknek minősülnek, annak ellenére, hogy mind viszonylag közel vannak a megyeszékhelyhez. Nehéz az egységesítés, mert különböző okok miatt jutottak ide az egyes települések. “Szúcs korábban egy bányásztelepülés volt, míg Sirokban például a Mátravidéki Szénművek közel 3000 embernek adott munkát a rendszerváltás környékén.” – meséli a szakértő.
A program három fő pillére: a legszegényebb kisközösségek helyzetének javítása, a humán szolgáltatások fejlesztése, valamint képességfejlesztés. A projekt alapját a settlement típusú közösségi munka képezi, amely egészen a XIX. századi Angliáig nyúlik vissza. Az alapítvány másfél évtizede használja ezt a kisközösségek önsegítésén, lokális összefogáson alapuló módszert, természetesen a hazai viszonyokhoz igazítva. A munka első lépése közösségi házak kialakítása volt az egyes településeken, ahol az önkéntesek információt szolgáltatnak, hivatalos ügyek intézésében segédkeznek, és egyúttal közösségi életet teremtenek
Következő lépésként felzárkóztató és informatikai képzéseken, majd felnőttképzésen sajátíthatnak el szakmát a települések lakosai, aminek végeredménye a nyílt munkaerőpiac lenne. A munkát még sosem végzők részére létrehozták a Hét Falu szociális szövetkezetet, amely egy munkaszocializációs folyamaton viszi végig a rászorulókat.
A közösségi házak mellett minden településen civil szervezetet hoztak létre, amely a közösségi élet felpezsdítésével foglalkozik. “Az emberek összefogásával lehet a környezetet és az életminőséget javítani. A civil műhely az adott településeken összefogja a közösség iránt felelősséget érző embereket.” – magyarázta Farkas Zsuzsanna. “Ha a programnak vége lesz, az ő feladatuk lenne a fejlesztés gondolatának továbbvitele.” Nagy az érdeklődés az önkormányzatok teljes együttműködésével megvalósuló alprojektek iránt, a közkeletű tévhitekkel ellentétben a térségben élők örülnek a kezdeményezésnek, örülnek, hogy a problémáikkal foglalkozik valaki. A szakemberek jelenlétével olyan új impulzusok érhetik őket, olyan új életstratégiai mintákat kaphatnak, ami kitörést jelenthet a mélysegénységéből.
A program végére el szeretnénk jutni odáig, hogy bizonyos területeken alakuljon ki a közös gondolkodás a települések között – mutat rá a szakértő a végcélokra. A projekt eddigi legnagyobb eredményeinek a továbbképzéseket tartja, ahol közel 70 ember oktatása valósult meg, valamint azt, hogy az egyes civil szervezet milyen iramú fejlődést mutattak az elmúlt időszakban. “Az elkövetkező időszakban nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni arra, hogy a civil szervezeteinket bevigyük különböző térségfejlesztési társaságokba, amelyeken keresztül befolyásolni tudják a helyi források elosztását.” – ismertette a legfontosabb, utolsó feladatot Farkas Zsuzsanna.
(Az OrientPress Hírügynökség/Rádió Orient szíves engedélyével.)