Már megint győztünk!

Juhász Mihály 2013.10.15.00:00

A fővárosi kArton Galéria nevezetű karikatúra és képregény múzeumban, kiállítás-megnyitó keretében hirdették ki a múlt hét végén a nyáron meghirdetett, országos e-karikatúra pályázat, a kukac eredményét. Az Alternatív szatirikus művek kategóriát - a díjjal járó 100 ezer forinttal - az egri Fekete Valér nyerte.

Már megint győztünk!

Juhász Mihály 2013.10.15.00:00

Hirdetés

Már megint győztünk!

Juhász Mihály 2013.10.15.00:00

Ez a szűkre szabott mustra – ha csak jelzésszerűen is – mindenekelőtt a karikatúra sokféleségéről és gazdagságáról szól; arról, hogy ez a többezer éves kifejezésmód mindig is többé-kevésbé szabadon integrálódhatott különböző közegekbe, illetve különböző művészeti ágak különböző műfajaiba. Az e-média, az e-művészetek és az e-kommunikáció ma már nyilvánvaló kölcsönhatásai, illetve ezek nemzetközi kísérleti műhelye és kiállítóterme: az internet végképp tarthatatlanná tette az egyféle karikatúra (a karikatúra műfajnak mondott publicisztikai karikatúra) mondvacsinált kizárólagosságát, ugyanakkor értelmetlenné tette a nyomtatott sajtó tartalmi, formai és technikai "elvárásainak" erőterében kialakult szakmai konvenciók, beidegződések és kánonok nagy részét is. Az így létrejött termékeny káoszt sokan a karikaturista szakma szétzülléseként, ad abszurd a karikatúra "halálaként" élik meg; mások élve a "káosz" által kínált lehetőségekkel, inkább megpróbálják visszavenni a karikatúra apránként, szinte észrevétlenül elorozott korábbi szabadságát – köztük "ismeretlenek" is.

Jelentés arról a különös káoszról, amiben a karikatúra már nem csak néhány tíz, többé-kevésbé ismert "karikaturista szakmunkás" dolga, – ahol az "ismeretlen karikaturista" is szabadon hozhat létre (és a neten szabadon publikálhat) olykor szokatlan, a kifejezésmód határait talán túl szélesen értelmező karikatúrákat is. Arról a sokféleségről, amiben remélhetőleg mindenki megtalálja az épp nekivalót...

A pályázatra több mint 700 pályamű érkezett, ebből válogatta ki a szakértő zsűri azt a közel százötvenet, amik az e-kiállításon, és azt az ötvenet amik a "hagyományos" kiállításon szerepelnek. Ez utóbbi november 15-ig tekinthető meg a kArton Galériában (1054 Budapest, Alkotmány utca 18.), az e-kiállítás pedig az alábbi linken található:

http://kartonkukac.weebly.com/maacutezli.html

Fekete Valér: Rend a lelke... Fotó: Egri Szín

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.