Egerben is van már bolhapiac, igaz, még próbaidejét éli. Ez azért nagy szó, mert miközben egész Európában se szeri, se száma a mindenféle bolhapiacoknak, addig az egri városvezetők még néhány hónappal ezelőtt is úgy gondolták, hogy nem méltó a barokk megyeszékhelyhez egy bolhapiac. A környező települések szerencsére nem voltak ennyire finnyásak, így aki egri létére is ilyesmire vágyott, az Felsőtárkányban, Andornaktályán, Makláron, esetleg Verpeléten, vagy Mezőkövesden vígasztalódhatott. Na meg persze a havonta egyszer zajló egri régiségvásáron, ami szintén egyfajta bolhapiac, de azért mégiscsak más. Mellesleg viszont az ország egyik legjobb régiségvására, és a helyi rendszeres programok talán legerősebbike. És ez bizony nagy szó!  (Hadd jegyezzem itt meg zárójelben, hogy a főváros kellős közepén üzemelő Nagy Budapesti Kultúrzsibi mögött is részben egriek állnak…) De mindenképpen a kifejezetten jó bolhapiacok közé tartozik az andornaki és a tárkányi is, utóbbi ráadásul országosan is párját ritkító környezetben, már a Bükkben, egy tóparton található, és rendkívül népszerű.

Ami a ténylegesen egri bolhapiaci töténelmet illeti, talán a Szúnyog közi lengyel piaccal kezdődött minden a hetvenes években, ez aztán átkerült a Kertész utca végére, a malomhoz, majd száműzöttként a Kistályai úti ipari park területére, a város legbüdösebb pontjára, ahol nem is bírta sokáig, így szép csendesen megszűnt. Ez azonban még nem a mostani típusú bolhapiac, hanem egy tipikusan Kelet-európai, a működő szocializmus által kitermelt nemzetközi seftelés színtere volt.

A XXI. században néhány alkalmi rendezvény mellett a SZETA jótékonysági bolhapiaca (volt hármas iskola udvara), és a felsőtárkányi bolhapiac szervezőinek egri kérvénye (Katona tér) törte meg a csendet néhány évvel ezelőtt, amikor egész Európában, benne Magyarországon is feltartóztathatatlanul terjedt a kór. A nyugati fogyasztói társadalmakban már korábban valóságos felüdülést jelentett a túltermelés, a túlfogyasztás és a túlplázásított shoppingolás árnyékában kinővő bolhapiac-mozgalom, ami egy kicsit emberközelibbé tette a vásárlást, egy kicsit cselekvővé a résztvevőket, egy kicsit áldozott a környezetvédelem oltárán, mivel teljesen új dimenzióba helyezte az újrahasznosítás fogalmát, nem kicsit kímélte a pénztárcákat, és ráadásul még olyan közösségi eseményként és közösségi térként is szolgált, hogy az csak na!

Elért tehát ez a hullám Egerbe is, így a város vezetői is megvizsgálták az ügyet, ám az illetékes bizottság meglepő döntést hozott: nem tartotta méltónak a városhoz egy bolhapiac működését. Így a SZETA jótékonysági bolhapiaca néhány alkalmat élt csak meg, a belvárosi bolhapiac kérvényezői pedig azóta is várják A hivatal válaszát. E várakozás közben az Agria Park plázában jött létre az első igazi egri bolhapiac. A helyszín okot adhatott (és adott is) ugyan némi vitára, mindenesetre a piac működött, állítólag addig, amíg meg nem elégelte egy-két plázás üzlettulajdonos az olcsó second hand-et. Ekkor a Wigner Szakközépiskola, régebbi nevén GMSZ udvarára költözött a produkció, ott azonban valószínűleg már túlságosan szem előtt volt a pláza zárt tereihez képest. A város Közterület- felügyelői egyenként videózták le e piac résztvevőit, aminek személyes következményei ugyan nem lettek, a piac viszont megszűnt.

Közben egy-két partizán akció is történt, bababörzének álcázott piacok formájában, kevés sikerrel. Aztán jött néhány garázsvásár, az első Felnémeten, a legnagyobb a Sas úton. Ez amerikai találmány, lényege, hogy az ember saját otthonában (garázsában, udvarán, kertjében…) árulja megunt tárgyait. Előfordul, hogy többen társulnak, így mintegy mini bolhapiacot létrehozva piknikeznek is egy közöset. E garázsvásáros időszakban jelent meg az önkormányzat kissé gyermetegen megfogalmazott bolhapiacos kérdőíve. Az eredmény nem lehetett kérdéses: IGEN, mint mindenütt Európában, Egerben is szívesen látnának a lakosok egy bolhapiacot. És láss csodát, a nép hangját a városvezetés komolyan vette, azaz felülbírálta korábbi döntését, ami mindenképpen dicséretes dolog. Innentől kezdve felgyorsultak az események: Pályázatot írt ki az Önkormányzat egy egri bolhapiac üzemeltetésére (ebben szerepelt az azóta legendássá vált mondat: „fenntartó köteles tűrni az önkormányzat általi ellenőrzést”), helyszínként a Balassi Bálint Általános (volt 6-os) Iskolát választva. A pályázat beadására valamivel több, mint egy hét állt rendelkezésre, végül a két érvényes pályázatból az egyik nyert, így 2013. június 9-én megnyílt Eger Megyei Jogú Város első hivatalos bolhapiaca, amely a tervek szerint három hónapnyi próbaidős üzemelés után, ez év őszén nyeri majd el végleges formáját, feltéve persze, ha a városi közgyűlés is úgy akarja.

 

Természetesen nagyon sokan örülnek e piac létezésének, azzal együtt, hogy a döntő többség ezt egyáltalán nem adománynak, sokkal inkább evidenciának tekinti, és természetesen máris vannak, akiknek bajuk van vele. E bajok triót alkotva ütik fel fejüket hol itt, hol ott, jelen esetben e sorok között:

1. Miért van egy időpontban a felsőtárkányi piaccal? Ez a kérdés hozzávetőlegesen 13.427-szer hangzott el az utóbbi két hónapban bolhapiacos vásárlók és árusok szájából. Jó kérdés! A válasz valami olyasmi lehet, hogy nem akarták az egri régiségvásárral egyazon napra tenni a rendezvényt, mint ahogy két egymást követő vasárnapra sem. Szombaton pedig nem lehet, mert a pályázati kiírásban vasárnap szerepelt, és a szabály az szabály.

2. Miért olyan drága? Mármint a helypénz az árusoknak. Mivel nem titok, álljon itt a kritika tárgya: kis hely 1 ezer, nagy hely 2 ezer forint, még nagyobb hely külön megbeszélés tárgya. Hogy ez drága-e, arról természetesen a végtelenségig el lehetne vitatkozgatni. Az tény, hogy valamivel drágább a környéken megszokottaknál, de mivel tudjuk, mert tudható, hogy ezen helyeken, ellentétben az egrivel, az Önkormányzat nem kér fix bérleti díjat az üzemeltetőtől, hanem megelégszik a konkrét bevétel rá eső részével, akár még azt is mondhatnánk, hogy nem itt drága, hanem ott olcsó. Mindenesetre a piac üzemeltetése egyelőre veszteséges.

3. Miért nincs mosdó és WC? Pontosítva a kérdést: miért csak egy műanyag mobil WC van? Erre a kérdésre nem létezik megnyugtató felelet, tárgyszerű viszont igen: Ezt dobta a gép. Eger város önkormányzata a célra kijelölte az iskola udvarát, a többi az üzemeltető vállalkozó feladata. Tehát vagy arra gondolt Valaki, hogy üzemeltető vállalkozó épít egy szociális helységet az iskola udvarán, azt becsatornáztatja, engedélyezteti, és már mehet is a buli, vagy pedig arra, hogy jó lesz ezeknek egy tojtoj is.

Nos, nem lesz jó!