Hőségriasztás
2013.07.23.00:00
Az országos tisztifőorvos a meteorológiai előrejelzési adatok alapján 2013. július 24-én 00:00 órától 2013. július 26-án 24 óráig elrendelte a hőségriasztás II. fokozatát az ország egész területére.
II. fokozat: ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri vagy meghaladja a napi 25 oC-ot. Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 oC-ot. III. fokozat: ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 oC-ot.
Az emberi test tömegének meglepő módon, de 50-70 százaléka vízből áll. A hőségben nagyon fontos odafigyelni a vízháztartásunkra. Az ilyenkor elkerülhetetlen verejtékezés hatására- amennyiben nem pótoljuk a vízveszteséget- könnyen kiszáradhatunk. A vízhiány hatásának plusz következménye lehet a fáradékonyság és a különböző területeken jelentkező izomgörcs is.
Az sem mindegy viszont, hogy milyen folyadékot fogyasztunk. A nyári melegben leginkább a jéghideg üdítőitalok esnek jól a szervezetnek, legalábbis ezt érezzük. Közel sem ezt reagálná szervezetünk ha tudna beszélni. Képzeljük csak el, hogy amikor izzadunk, melegünk van, egyfajta lázas állapotban van a testünk. Komoly veszélyekkel járhat ha ilyenkor úgymond „antiforrázást” viszünk véghez magunkban azzal, hogy forró testünkbe jéghideg folyadékot juttatunk. Leghamarabb a torokgyulladás veszélye állhat fenn, viszont a gyomrunkra, az ereinkre sincs jó hatással a hirtelen kapott „hideg dózis”.
A legtanácsosabb a langyos vagy szobahőmérsékletű üdítő fogyasztása.
A másik praktikus eljárás hőérzetünk csökkentésére, hogyha a csuklónkat felfelé tartva víz alá tesszük azt, és 1-2 percig ilyen módon hűtjük az ereinken keresztül testünket, lassítva ezzel felfokozott vérkeringésünket.
Ha már a vérkeringésnél tartunk, a vérnyomásproblémákkal küzdőknek nagy odafigyelést kell tanúsítaniuk a hőségben saját szervezetük iránt. Aki vérnyomáscsökkentő gyógyszert szed, a fent említett okokból orvosi egyetértésben csökkentheti gyógyszeradagját. Annál is inkább, mert egyes gyógyszereknek a kánikulában más hatásuk (gyengébb, vagy akár erősebb) is lehet, mint a normál időjárási tényezők között.
A vérkeringési zavarok természetesen az agyban lévő erekre is kihatnak. Fokozódhat az agyvérzés veszélye.
Mentális tünetei is szép számmal előfordulnak a kánikulának. Türelmetlenek, ingerültek és figyelmetlenek lehetünk. Ez főként a nagy koncentrációt igénylő munkavégzőkre lehet káros hatással.
Sokak nagy ellensége (nem véletlenül) a klímaberendezés. Rengeteg panaszt hallhatunk azoktól az irodában és egyéb klimatizált helyiségekben dolgozó/ tartózkodó emberektől, akiknek különböző egészségügyi problémájuk akadt a mesterséges hűtőberendezés hatására. Leggyakrabban a légúti panaszok, az orr- és a szem nyálkahártyájának kiszáradása veszélyezteti az efféle helyen tartózkodót. Nem beszélve az ízületi fájdalmakról és a gyulladásos megbetegedésekről.
Veszélyes lehet még a klímaberendezés abból a szempontból is, hogy -igaz, az allergiásokra jótékony hatással lehet, mivel a szobában lévő levegőt kevergeti, kintről allergének nem juthatnak be rajta keresztül, de – ha valaki akár csak hordozója egyfajta cseppfertőzés által terjesztett betegségnek, azt a többi ott tartózkodó is könnyen megkaphatja.
Érdemesebb tehát a természetesebb „klimatizálást” választani, egy ventillátorral nyitott ablaknál például.
Az sem mindegy viszont, hogy milyen folyadékot fogyasztunk. A nyári melegben leginkább a jéghideg üdítőitalok esnek jól a szervezetnek, legalábbis ezt érezzük. Közel sem ezt reagálná szervezetünk ha tudna beszélni. Képzeljük csak el, hogy amikor izzadunk, melegünk van, egyfajta lázas állapotban van a testünk. Komoly veszélyekkel járhat ha ilyenkor úgymond „antiforrázást” viszünk véghez magunkban azzal, hogy forró testünkbe jéghideg folyadékot juttatunk. Leghamarabb a torokgyulladás veszélye állhat fenn, viszont a gyomrunkra, az ereinkre sincs jó hatással a hirtelen kapott „hideg dózis”.
A legtanácsosabb a langyos vagy szobahőmérsékletű üdítő fogyasztása.
A másik praktikus eljárás hőérzetünk csökkentésére, hogyha a csuklónkat felfelé tartva víz alá tesszük azt, és 1-2 percig ilyen módon hűtjük az ereinken keresztül testünket, lassítva ezzel felfokozott vérkeringésünket.
Ha már a vérkeringésnél tartunk, a vérnyomásproblémákkal küzdőknek nagy odafigyelést kell tanúsítaniuk a hőségben saját szervezetük iránt. Aki vérnyomáscsökkentő gyógyszert szed, a fent említett okokból orvosi egyetértésben csökkentheti gyógyszeradagját. Annál is inkább, mert egyes gyógyszereknek a kánikulában más hatásuk (gyengébb, vagy akár erősebb) is lehet, mint a normál időjárási tényezők között.
A vérkeringési zavarok természetesen az agyban lévő erekre is kihatnak. Fokozódhat az agyvérzés veszélye.
Mentális tünetei is szép számmal előfordulnak a kánikulának. Türelmetlenek, ingerültek és figyelmetlenek lehetünk. Ez főként a nagy koncentrációt igénylő munkavégzőkre lehet káros hatással.
Sokak nagy ellensége (nem véletlenül) a klímaberendezés. Rengeteg panaszt hallhatunk azoktól az irodában és egyéb klimatizált helyiségekben dolgozó/ tartózkodó emberektől, akiknek különböző egészségügyi problémájuk akadt a mesterséges hűtőberendezés hatására. Leggyakrabban a légúti panaszok, az orr- és a szem nyálkahártyájának kiszáradása veszélyezteti az efféle helyen tartózkodót. Nem beszélve az ízületi fájdalmakról és a gyulladásos megbetegedésekről.
Veszélyes lehet még a klímaberendezés abból a szempontból is, hogy -igaz, az allergiásokra jótékony hatással lehet, mivel a szobában lévő levegőt kevergeti, kintről allergének nem juthatnak be rajta keresztül, de – ha valaki akár csak hordozója egyfajta cseppfertőzés által terjesztett betegségnek, azt a többi ott tartózkodó is könnyen megkaphatja.
Érdemesebb tehát a természetesebb „klimatizálást” választani, egy ventillátorral nyitott ablaknál például.