Nincs két hete annak, hogy aláírták a közel 400 millió Ft-os „szociális célú városrehabilitációról” szóló szerződést és máris két irányból kaptunk panaszt! Az egyik a politikai oldalú, mely szerint a Garzonház felújításával elveszik a pénzt a cigányoktól, a másik pedig a „Szala városrész”, „Rác hóstya”, vagy éppen hogy nevezik az Árnyék- és Verőszala utca lakosaitól. Na, nem arra kell itt gondolni, hogy a cigányok sérelmezik, hogy az utcájuk legvégében található gazos, szemetes területen játszóteret és sportpályát építenek a gyerekeiknek (melynek nem titkolt célja az, hogy ne a Fenstherm lakópark játszóterén lógjanak a kölykök), sőt, a panasz nem is arra irányult, hogy a Szalapart utca útburkolat felújítása hogyan függ össze a szociális rehabilitációval!

A panasz az Árnyékszala „nem roma” lakosaitól érkezett, a körülményekre való tekintettel, természetesen név nélkül. Kíváncsiak voltak arra, mit takarnak a programban feltüntetett helyrajzi számok, hogyan valósul meg az ígért rendőri szoba és ki üzemelteti majd a közösségi házat.
Attól félnek ugyanis, hogy a közösségi ház létrejöttével még nagyobb lesz az utcában a szemét, több a jöttment idegen és kevesebb a nyugalom.

- Éltünk már mi meg tucatnyi háromnapos lagzit, járkáltunk már mi bokáig érő szemétben, emberürülékben, ébredtünk már drogosok kukorékolására, rendőri razziára és találkoztunk már a kertünkben alumíniumot gyűjtögető cigánygyerekkel a „pillekő építés” közben - panaszolja az egyik lakó. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Közösségi ház szolgáltatásaival és a játszótérrel az a város célja, hogy a roma lakosság rengeteg szabadidejét kielégítse anélkül, hogy bemennének a városba. Tudjuk, hogy az a terv, hogy majd lesz itt diszkó, meg cigánymuzsika, hogy a fiatalok ne a történelmi belvárosban randalírozzanak. Mert azt azért csak nem gondolja bárki is, hogy a „hagyományőrző, kulturális” programok keretében, majd koncertet ad Bangó Margit vagy a Száztagú cigányzenekar és majd özönlenek a nézők a belvárosból!

A kérdéseiket feltettük az Egri Városfejlesztési Kft-nek, akik örömmel válaszoltak azokra. Bódicsné Szabó Judittól megtudtuk, hogy a beruházás egyelőre a közbeszerzési eljárások kiírásánál tart, azt, hogy a közösségi házat ki és hogyan fogja működtetni, még nem tudják, de a cél az, hogy „megérje” a házat üzemeltetni. Egyelőre az önkormányzattal közösen zajlik az „ötletelés”, hogy ki vállalná el, és hogy lenne jó - tudtuk meg a Kft. munkatársától.

- Az egyetlen hasznos dolognak a rendőrségi szobát találom - hangsúlyozza egy másik utcabeli. Már, ha megvalósul egyáltalán. Eddig is a bolt és annak közvetlen környéke volt a „találkozási pont”. Ugyanis ezt egyetlen irányból lehet rendőrautóval megközelíteni, de öt irányba lehet szaladni. Ha majd az itt szolgálatot teljesítő rendőr megkérdezi az iskolaidőben az utcán lófráló fiataloktól, hogy miért lógnak a suliból, illetve este 10 után hazazavarja őket, vagy megkérdezi a fát tolóktól, illve a szüret idején kukában szőlőt szállítóktól, hogy honnan van, vagy igazoltatja a mindenféle csotrogánnyal a járda nélküli utcában száguldozókat, vagy a nem itt lakókat, akkor üdvözöljük az intézkedést. A tervek szerint lesznek bűnmegelőzést és közbiztonságot erősítő programok, melyeket nagyon várunk. Most látjuk, hogy a rendőrautók rendszeresen járőröznek, de sajnos azt is, hogy tehetetlenek- folytatta a férfi. Tudjuk mi, hogy nem feltétlenül a helyiekkel van a gond, mert vannak köztük rendesek, akik még köszönnek is, hanem a sok rokonnal, akik néhány hónapot vendégeskednek itt.

Mint azt az Egri Városfejlesztési Kft-től megtudtuk, a tervezett rendőrségi szoba működését is egyelőre homály fedi, a tárgyalás alapja majd a már készen kialakított helyiség lesz.

Az utcában lakók főleg azt sérelmezik, hogy úgy kezdődik meg ez az integrációs program, hogy őket senki nem kérdezte meg. Szerintük ezzel nem integrálják az utcabeli cigányságot, hanem szegregálják a belvárostól. Ha a romák elfogadását célozza a program, akkor miért nem a Dobó téren rendezték meg a Cigány ki mit tud?-ot, vagy miért nem szerveznek nekik az EKMK valamelyik intézményében készségfejlesztő programot? Szerintük a pályázati pénzt nem látszatintézkedésekre kellene költeni, hanem következetesen és szigorúan fellépni az itt lakó cigánysággal szemben. Nem kérni, hanem fegyelmezni. Nem pataktakarítási akciót kell szervezni, hanem megbüntetni, aki szemetel. Nem csak a cigányságot kellett volna megkérdezni, hogy mire van igényük, hanem az utca többi lakosát is, hogy milyen érzés itt lakni és hogyan lehetne ezen változtatni. Valamint munkát adni nekik. Látjuk, hogy a Verőszalai pincesor borászainál sokan dolgoznak. Talán a pályázati pénzből további munkahelyteremtést kellene támogatni, esetleg kihasználni a volt Egervint is, mely egy új beruházás révén az utcabelieknek biztosíthatna megélhetést- összegzik felvetéseiket az utcabeliek.

Ezzel kapcsolatban is megnyugtathattuk a lakókat, mert az Egri Városfejlesztési Kft. képviselőjének elmondása szerint a program még képlékeny, bár már minden el van tervezve.