Irredenta dzsembori Egerben
Amikor Orbán Viktor tüntetően kivonult az Antall kormány Trianon emléknapjáról 1990-ben, még nem gondoltuk, hogy csak egy fehér lóért ugrott ki, és már jön is vissza. Most például Egerben a Fideszes többség rekonstruálja az 1936-os országzászlót. Persze nem úgy, ahogy anno épült, közadakozásból, hanem közpénzekből. Égető gondot oldanak meg végre valahára.
Félreértés ne essék: 1936-ban Magyarországon a korszellem minden ízében irredenta volt. Nem igen akadt honpolgár, aki ne forgatta volna magában az igazságtalan békediktátum tőrét naponta. Ezzel keltek és feküdtek eleink. Hogy az irredenta harci homály Horthy-féle szemellenzője hova vezetett, már tudjuk: 44-ben hó és halál, aztán 40 év megszállás. Az országzászlók meg eltűntek. Mára a határok is.
2013-ban, aki rekonstruálja az 1936-os országzászlót, az vagy sültbolond, vagy aljas szavazatleső, populista gazember. Egyik sem hízelgő Eger Fideszes Közgyűlésére nézve. Míg ’36-ban az irredentizmus korszellem volt, addig 2013-ban szélsőjobbos kulturális attitűd. A Fidesz pedig lenyúlta a Jobbik országzászló projektjét is. Csakhogy, aki úgy beszél, mint egy szélsőjobbos, úgy viselkedik, mint egy szélsőjobbos, azt teszi, amit egy szélsőjobboldali politikus tesz, az szélsőjobboldali politikus.
Nem volt egy történelem tanár, egy levéltáros, egy muzeológus, egy emlékező egri polgár, aki azt mondta volna, hogy nono!
Nézzük, hogy miféle beszéddel avatták fel 1936-ban Eger adakozásból állított országzászlaját.
- „Ez az országzászló az irredenta gondolat oltára.”
- „De ha üt az óra, folytatjuk a harcot, mert ez a nemzet soha nem volt kishitű és pipogya.”
- „Ne áltassuk magunkat, mert határainkat nem fogjuk tudni békés úton visszaszerezni.”
- "Tedd hatalmassá szívünkben a leszámolás vágyát, hogy elérkezzék minél előbb Nagymagyarország."
Eger címü lap, 1936. június 9.
Urmánczy Nándor impozáns ünnepi külsőségek között
avatta fel az egri országzászlós trianoni emlékművet
Pünkösd első napja óta Egerben is emlék hirdeti a trianoni megcsonkított magyarság fájdalmát, de a mű fölött égre magasodó háromszínű zászló mindennél erősebb hitünket lengeti a feltámadásban.
Az Egri Polgári Asztaltársaság gondolatából, nemes szándékú elhatározásból és Eger közönségének áldozatkészségéből emelt országzászlós trianoni emlékművet pünkösd vasárnapján impozáns ünnepi külsőségek között avatták fel az egyházak, hatóságok, hivatalok, társadalmi egyesületek, iskolák, az ózdi, debreceni, miskolci, gyöngyösi és káli frontharcos szervezetek alakulatainak, valamint az ország minden részéből összegyűlt, mintegy 10 ezernyi fős közönség jelenlétében. A frontharcos vendégeket - köztük Vojcsek Ottó ny. ezredest, a budapesti központ kiküldöttjét, Braun Károly polgármester és az egri frontharcos főcsoport díszszakasza zenekarral fogadta a lombdísszel ékített vasútállomáson. A Samassa téren felállított emlékmű előtt 11 órakor zászlóerdő alatt helyezkedtek el az egyesületek, távolabb a közönség sűrű tömegei szorongtak.
Megnyitóul a városi zenekar a Szózatot játszotta, majd Heykál Béla joghallgató mélyhatású szavalata után Urmánczy Nándor, az Erkélyes Országzászló nagy bizottság elnöke lépett a félárbocra eresztett országzászló elé. Beszédjében a kővetkezőket mondotta:
Meleg szeretettel üdvözlöm ennek a városnak minden lakosát és köszönetet mondok mindazoknak, akik hazafias munkájukkal és adományaikkal megteremtették az országzászlót. Ez az országzászló az irredenta gondolat oltára. És itt, ebben a városban valóban helyén is van. Mert nem csak a magyar élni akarást hirdeti, hanem a múlt sok emlékei közt emléke lesz történelmünk egyik legszomorúbb korszakának. Szétszakítva, megalázva, meggyalázva mohó ellenségektől körülvéve szenved nemzetünk; határkövet állítottak magyar föld és magyar föld közé és mindent elkövetnek, hogy ezek a határkövek örökéletű tilalomként álljanak magyar és magyar között.
– De Szent István országának területi és lelki egységét nem szakíthatják szét. Őrzi azt nemcsak a vérségi kapcsolat minden szála, hanem a múlt ezer szenvedése, dicsősége és Isten akarata, amely a Kárpátok birodalmát egységesnek teremtette. Ennek az egységnek szimbóluma az országzászló. Hirdeti, hogy a megszállás csak ideiglenes bitorlás és kötelességünkké teszi, hogy küzdjünk elszakított testvéreinkért, hogy ne nyugodjunk egy pillanatig se, míg vissza nem szerezzük Nagymagyarországot.
– A magyarság élete csupa harc volt ezer évig; akad évszázad, amelyben egyetlen békés esztendőt nem lehet találni. De ha üt az óra, folytatjuk a harcot, mert ez a nemzet soha nem volt kishitű és pipogya. Mindig helytállt igazáért, és ha kellett, fegyverrel védte meg azt. Nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztatják, hogy kis nemzet vagyunk. Mi tizenötmilliós nemzet vagyunk, tele tehetséggel, tisztességgel, becsülettel és — vitézséggel. Tényezői voltunk s még azok lehetünk az európai politikának, ha hiszünk a nemzet elpusztíthatatlan életerejében.
– Szűk börtönben élünk, ahol nem élhet és nem fejlődhet virágzó élet s ezért kötelességünk, hogy leromboljuk a börtön falait, magunk, családjaink, jövőnk kívánja ezt. Mert csak Nagymagyarország tud mindenkinek biztos megélhetést nyújtani. Ezért fel kell készülnünk az alkalmas pillanatra: ne áltassuk magunkat, mert határainkat nem fogjuk tudni békés úton visszaszerezni. A világ már tudja, milyen nagy bűn volt a 21 milliós nemzet feldarabolása és milyen tűzfészket teremtett Európa közepén. De bármennyire értékeljük is a nagy nemzetek rokonszenvét, ajándékképpen ők sem fogják tudni visszaadni, amit elvesztettünk.
Higgyünk jövőnk nagyságában ás akkor erős akarattal meg fogjuk tudni valósítani ezt a vágyat, amely mindnyájunk lelkét élteti és égeti.
Ebben az országzászlóban csodálatos erő van. Egy táborba parancsolja a magyarságot, alatta érezzük, hogy testvérek vagyunk a szenvedésben és testvériknek kell lennünk a küzdelemben.
— És most hozzád szólok, nemzeti lobogónk. Kezd meg hivatásod. Erősítsd a magyarok szívét, acélozd karját és tedd hatalmassá szívünkben a leszámolás vágyát, hogy elérkezzék minél előbb Nagymagyarország.
Dr. Erlach Sándor átadja a zászlót.
A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a Városi Zenekar a Himnuszt játszotta, majd az Országzászló Bizottság nevében dr. Erlach Sándor ügyvéd költői szépségű beszédben átadta a zászlót a város közönségének.
Felavattuk az országzászlót – mondotta.
– Olyan nagy, pártokat egybefogó, idők és eszmeáramlatok fölé emelkedő, grandiózus volt a gondolat, mely Urmánczy Nándor hazafiasságtól égő nemes koponyájából kiröppent, hogy eleinte féltem, nem foják-e az abban rejlő nagy értéket apró pénzre váltani, felparcellázni, ha a Szabadságtéren lévőnek példájára országszerte árbocra vonják a trikolort?
……és így tovább hosszasan.
Ez itt kérem a legocsmányabb nihilek gyülevészhelye.
Szégyen,hogy ilyen értékdeficites embereket megtűr a város.
Az országzászló, ha komolyan vétetik esetleg a szomszédos országokból Egerbe érkező turisták által is, elriaszthatja őket városunktól, amely az idegenforgalmi adóban is nyomot hagyhat.
Franciaországban az utazási irodák már nem szerepeltetik az úti célok között Magyarországot, mondván náci országba nem utaztatnak. Nem baj, megvagyunk mi egymásközt is, akik nem bírják a gyűrődést, legfeljebb lelépnek.
Minden tiszta szívű és józan elmélyű magyarnak fáj az igazságtalan Trianoni döntés! Kell az emlékezés, a hit és remény. A fiaink tudják és úgy éljenek, cselekedjenek, hogy a határon túli véreink Trianon óta szenvednek a "bűnös nemzet tagjaként"!!! Közpénz és közadakozás, legyen emlékmű!!!
"Arról is tud valamit, hogy mikor és hol lesz publikus az az egri népszavazási végeredmény, ami dokumentálja az egri polgárok döntő többségének országzászló-állítási óhaját?"
----------------
Mely kérdésekben kell népszavazást kiírni?
Persze, tök jó lenne, ha minden kérdésben kikérnék az emberek véleményét, ebben egyet értünk. Momentán ezek a döntések a döntéshozók felelősségi körébe tartoznak. Ezeket mérlegelve lehet szavazni rájuk, vagy másra.
Szerintem, az lenne az arany középút, ha egy komplex, tételes választási programra szavazhatnának a választók (amolyan 4 éves terv), amivel legitimálva lenne pl. az Országzászló állítás is.
E tekintetben demokrácia deficit van hazánkban (is), amelyért vastagon felelős a választópolgár is. Tessék őket önálló gondolkodásra késztetni! Nem kinyilatkozni, hogy fújj, irredentizmus; hanem teljes egészében megismerni a dolgokat és hátterüket, majd alternatívákat nyújtani: ezek vannak, tessenek választani!
Én nem adakozom! Az ellen, hogy adóforintjaimat ilyen gyalázatos célra használják tiltakozom. Ha valakik közadakozásból megépítik elfogadom.
T. 7-es!
Arról is tud valamit, hogy mikor és hol lesz publikus az az egri népszavazási végeredmény, ami dokumentálja az egri polgárok döntő többségének országzászló-állítási óhaját? Mert ugye, csak ennek ismeretében lehet közadakozásra felszólítani!
Egy szűk körben eldöntött és pályáztatott terv esetében, ahol már a nyertes pályázat el is nyerte a pénzt, ott több mint cinizmus utólag kérni a felajánlásokat. Persze, ha a közösből erre szánt, részben már a tervezésre elköltött pénzt visszateszik a város kasszájába, akkor lehet szó közadakozásról. A részemről is.
Kedves Bekiabáló,
tudtommal a közadakozás tervbe van véve. Csatlakozik?
Kedves 2-es(4-es)!
Ahogy soraiból kitűnik, ön nem "sültbolond" és nem is "szélsőbalos őskövület". Ön csak bátran kijelent összevissza mindent. Hogy értse, mire gondolok: a más f...-val veri a csalánt. Így ám könnyű szájkaratézni. de akkor most arra válaszoljon, hogy tisztességes dolog-e a helyi polgárok megkérdezése nélkül (helyi népszavazás nélkül) KÖZPÉNZ-ből felállítani ezt az emlékművet? A harmincas években, amikor még nagyon-nagyon friss volt Trianon fájó sebe, az ország nagyjainak eszébe sem jutott közpénzből kompenzálni. Ön a nagy vagdalkozásában "elfelejtette" észrevenni ezt az apróságot, ezt a történeti tényt, hogy anno KÖZADAKOZÁS-ból emelték az országzászlókat. Úgy ám! Ma is így kéne. A sajátunkból felajánlani! De szép is lenne!!! De könnyen előfordulhatna, hogy az önhöz hasonló, maguk előtt is tetszelgő szájhazafiak miatt mégsem gyűlne össze a megfelelő anyagi alap. Abban igaza van, hogy erről a helyi: Trianonnnan takaródzó, országzászló mutyiról fölösleges irredentizmusra asszociálni. Nincs e mögött semmiféle határozott ideológia. Szimpla pénz- és hatalomvágy mozgatja igen-igen kisstílű elöljáróink karrierizmusát. Tessék csak észrevenni az ügy időzítését: választásra készül az ország, benne ez a nagyon vidékies mini hatalom is.
Kedves 4. Bekiabáló! Ismerek olyat, akinek nem fáj Trianon és magyar. Marhára nem érdekli ugyanis Trianon, viszont simán képen törölné azt, aki ezt kétségbe vonja. A Fidesznek a Barackfa-dal meg nem vadhajtása, hanem törzse. Trianon helyretétele valóban nagyon fontos lenne, bár biztos, hogy nem úgy, ahogy sokan gondolnák. Ha elolvassa a cikket, akkor abban szó sincs arról, hogy Trianon helyretétele lenne szélsőjobboldali szubkultúra, hanem 2013-ban irredentának lenni az, bár szerintem a cikk finoman fogalmaz. Ha valaki elolvassa az 1936-os gyalázatos beszédet ami Egerben elhangzott, akkor abban 1 millió magyar halálos ítélete hangzik el. Ezt rehabilitálják most büszkén.
Az említett egri országzászlómutyi azért érdekes. Szóval nem közadakozásról, meg hazaszeretetről van szó, hanem pénzről. Miért nem lepődöm meg?
Kedves Bekiabáló,
igazad van neked is. Irredenta volt az egész nemzet Trianon után, hittek az elrabolt területek visszaszerezhetőségében. Rákosiék a nacionalizmust, irredentizmust, revizionizmust gyűlölendő dolognak nevezték ki. Az internacionalizmus lett az új szocialista embertípus eszménye.
Trianon indexre került, az erdélyi magyarból román, a felvidéki magyarból csehszlovák, a délvidékiből jugoszláv elvtárs lett.
Ez a szocialista ideológia bújik meg a cikk mondataiban. Ma nincs irredentizmus, legfeljebb periférikus szubkultúrákban. A hivatalos irányvonal: nemzeti összetartozás. Ennek kiérlelt ideológiai komplexitásán lehet vitatkozni Kétségtelen, hogy vannak vadhajtások (Barackfa-dal). Trianon helyretétele még várat magára, de bizton állítható, ez nem szélsőjobbos kulturális attitűd. A Karinthynak tulajdonított mondással élve: magyar, akinek fáj Trianon. Ennek ma sem szabad másképp lennie.
Ami az egri Országzászló pályázatot illeti, bátran kijelenthetem, hogy akinek a projekt kapcsán az irredentizmus jut eszébe sültbolond, vagy szélsőbalos őskövület.
Az is igaz viszont, hogy jó szándéktól vezérelve rossz döntés született. Hiába a kapcsolatok még mindig fontosabbak a valós teljesítménynél. Ha a tényleges folyamatokat szeretné megismerni a szerző, és szerettetné megismertetni az olvasókkal, akkor inkább ebbe az irányba lenne érdemes keresgélnie.
Kedves 2-es. Az 1936-os avatóbeszédben hanzik el: „Ez az országzászló az irredenta gondolat oltára.” Nem Rákosi mondta.
Irredentizmust Rákosiék kiabaltak egykor, most meg...
2 millió ment csak a tervezésre! Ez különb lesz, mint a Horthysta zászló, mert még Turul is kerül alá, meg szobor park. Gondolom lesz István, Géza, Koppány, Pártus, Szíriusz kapitány, Kádár, Orbán is.