←→

Hirdetés

 
 
 

Söpör, gyújt, bejelent, fizet

Egri Szín 2013.05.29.00:00

A nem művelt szabad belterületek (parlagon hagyott - telek, zártkert, kert, gyümölcsös, stb.) tűzeseteinek megelőzése a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli1, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. Telefonszámok: 112, 105.

 
 

Söpör, gyújt, bejelent, fizet

Egri Szín 2013.05.29.00:00

A nem művelt szabad belterületek (parlagon hagyott - telek, zártkert, kert, gyümölcsös, stb.) tűzeseteinek megelőzése a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli1, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. Telefonszámok: 112, 105.

 
 

Hirdetés

 
 
 

Söpör, gyújt, bejelent, fizet

Egri Szín 2013.05.29.00:00

A nem művelt szabad belterületek (parlagon hagyott - telek, zártkert, kert, gyümölcsös, stb.) tűzeseteinek megelőzése a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli1, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. Telefonszámok: 112, 105.

Tájékoztató a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáról a lakosság számára


Tájékoztatom, hogy 2013. január 1-től kéményseprő-ipari közszolgáltatók feletti szolgáltatási felügyeletet a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság látja el, Heves Megyében a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A Katasztrófavédelmi kirendeltségek tűzvédelmi hatóságai hatósági jogkört kaptak a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeiket megsértő ingatlan tulajdonosokkal szemben.
A hatósági felügyeletre vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárásokat, szankciókat csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a közszolgáltató is eleget tett az új jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek. Így pl. az ingatlan tulajdonosai, használói felé történő értesítési kötelezettségek megtörténte, az előírt határidők betartásával, a tűzvédelmi hatóság felé történő értesítési kötelezettségek megtörténte az előírt határidők betartásával, a tűzvédelmi hatóság felé megküldött értesítés kötelező tartalmi elemeinek (adatok, mellékletek) megléte.
BM rendelet 3. § (5) bekezdés a közszolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról legalább 8 nappal korábban köteles az ingatlan használóját értesíteni az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott módon. Amennyiben a közszolgáltató a Törvény szerint meghatározott második időpontban sem tudja a közszolgáltatást elvégezni, az ingatlan használóját, tulajdonosát írásban tájékoztatja a közszolgáltatás 30 napon belüli igénybevételének kötelezettségéről, és ennek elmulasztása esetén a tűzvédelmi hatóság értesítésének közszolgáltatói kötelezettségéről. Ha a megadott határidő eredménytelenül telik el, utóellenőrzést kell tartani. Amennyiben az utóellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy a hatósági felhívás ellenére az ingatlan tulajdonosa nem teljesítette kötelezettségét, meg kell indítani az első fokú hatósági eljárást és tűzvédelmi bírságot kell kiszabni az ingatlan tulajdonosával szemben. A tűzvédelmi bírság 5.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedhet. A bírság összegének meghatározásakor alkalmazni kell a fokozatosság elvét, figyelembe kell venni a súlyosító és enyhítő körülményeket, a jogsértés súlyát, korábbi előfordulás esetét.
Amennyiben a közszolgáltató élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetéséről értesíti a hatóságot, abban az esetben (ha az értesítés nem is felelt meg a jogszabályban előírtnak) ha a megjelölt hiba a Korm. Rendelet 1 § (2 bekezdésének meghatározott esetek közé tartozik, úgy az égéstermék-elvezető üzemelését haladéktalanul meg kell tiltani!
Panaszügyek intézése esetén az ingatlan tulajdonosa, használója a közszolgáltatással kapcsolatban panaszával a közszolgáltatóhoz, vagy az ellátásért felelős önkormányzathoz fordulhat, csak ezek eredménytelensége esetén – és ezek igazolásával – nyújthat be panaszt a tűzvédelmi hatóságnál. Az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló szakmai nyilatkozatok kiadására vonatkozó vitás ügyekben a tűzvédelmi hatóság bejelentésre jár el.

Jogszabályjegyzék
1. 2012. évi XC. Törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról
2. 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól
3. 374/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról

Tájékoztató a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

A tulajdonos, a használó, illetve az üzemeltető köteles a csatlakozó vezetéket és a fogyasztói berendezést rendeltetésszerű állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni.
A karbantartás, javítás, időszakos felülvizsgálatok szakmai és személyi feltételeire a gyártó előírásai az irányadóak.

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet alapján a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról az ingatlan tulajdonosa köteles:
a) a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente,
b) a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni.
Az Országos Tűzvédelmi szabályzat 580 § (1) bekezdésének előírása, hogy a tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

Jogszabályjegyzék
1. 11/2004. (II.13.) GKM Rendelet a gázcsatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról
2. 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról
3. 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet az Országos tűzvédelmi szabályzatról

A tájékoztatóban leírt szabályok a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokkal együtt érvényesek.
 

Szabadtéri területek tüzeinek megelőzésével kapcsolatos tűzvédelmi tájékoztató a lakosság számára

 

A nem művelt szabad belterületek1 (parlagon hagyott - telek, zártkert, kert, gyümölcsös, stb.) tűzeseteinek megelőzése a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

 Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli1, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. Telefonszámok: 112, 105.

 A növényi hulladékok égetésének szabályai: 2

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

Amennyiben a magánszemély azt nem saját tulajdonában lévő ingatlanon folytatja, úgy az égetés feltételek írásbeli meghatározása szükséges.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

A szabadban tüzet gyújtani csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. Ennek érdekében a környező területet ki kell tisztítani éghető anyagoktól, körül kell szántani, ásni.

A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

Szabadban a tüzelés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

 Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés - amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.

(2) A tervezett - az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.

 

Tűzgyújtási tilalom 3

Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.

Megye vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén - indokolt esetben, átmeneti időre - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.

Aki tüzet okoz arra a vonatkozó jogszabályok4 alapján kötelező tűzvédelmi bírságot kiszabni, melynek mértéke 100.000. Ft-tól 3.000.000.- Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabása nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól.

 

Egy esetleges tűz során biztosítási igény benyújtásához a biztosító cég hatósági bizonyítványt5 kér, melyet az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség ad ki. A hatósági bizonyítvány kiadásának az alapja a tűzoltóságok adatgyűjtése, melyben a tűzre utaló tényeket, adatokat is rögzíti. A hatósági bizonyítvány tartalmában az esetlegesen elhanyagolt terület tényét fel lehet tüntetni.

 

Jogszabályjegyzék

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 5. §, 18. § 

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 567. §., 568.§., 569. §.

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 67.§.

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 7. §

44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 2. §, 14. §, 15. §.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 48.§ (4)

 A tájékoztatóban leírt szabályok a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokkal együtt érvényesek. 

 

 

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A nagy egri visszarendeződés

    Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”


    Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

     Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.
     

    Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

    A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.
     

    Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

    Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.
     

    Harminc éve a „lokálpatriótákról”

    Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.


    Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.
     

    Állampolgári Részvétel Hete Egerben

    Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés