Dr. Pap Györgyi előadásából megtudhattuk, hogy az Eger patak, bár várostelepítési tényező volt, sokszor mostohán bánt az itt lakókkal. Hídjait rendszeresen elmosta, a vár köré épült települést elárasztotta. Korabeli metszeteken inkább folyamnak ábrázolják, rajta gályákkal. Az érdeklődők megtudhatták, hogy az első kőhidat a töröknek köszönhetjük a mai Kossuth Lajos utcánál, ám ezt is sokszor elsodorta az ár, volt úgy, hogy a rámenekülő emberekkel együtt. Érdekességként hangzott el, hogy a legrégebbi hídmaradványt a mostani híd szintje alatt 3,2 méterrel találták, tehát hatalmas mértékű feltöltődés történt az elmúlt évszázadok során.

A sokakat érdeklő patakmederbe tervezett bicikliúttal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy vizsgáltak-e alternatív megoldásokat, azt a választ adta Rátkai Attila főépítész, hogy a mederben futó út maga az alternatíva. Azaz, a közvélekedéssel szemben nem arról van szó, hogy ez a kerékpárút az egyetlen, hanem arról, hogy akinek kedve tartja, vagy éppen ki szeretné kerülni a Dobó tér rendezvényeit miközben észak-déli mozgást végez, az lekanyarodhat erre a 600 méter hosszú szakaszra. Szó sincs kötelező nyomvonalról.

Arra a felvetésre, hogy ökológiailag mennyire terheli meg a medret a beruházás azt a választ kapták az érdeklődők, hogy a 60 kilométer hosszú patak 600 méterét érinti a változtatás, és annak is az egyik oldalát, méghozzá oly módon, hogy a kotrás miatt maga vízfelszín keskenyebb, a támfal és a víz közötti zöld terület szélesebb lesz, azaz semmi esetre sem lehet számottevő ökológiai beavatkozásról beszélni.

Arra a felvetésre, hogy Miskolcon a hasonló lépcsővel megközelíthető vízfelszín azt is eredményezte, hogy a mederben közlekedő patkányok könnyebben kijuthattak a városba, Rátkai Attila azt válaszolta, hogy ez nem a tervezés, hanem az üzemeltetés során felmerülő kérdés és szerinte is több figyelmet kell majd fordítani a problémára, mert már ma is látszik a rágcsálók mozgása.

Az, hogy a kialakítás költségei esetleg ésszerűtlenül magasak, hogy az elnyert pályázati pénz hasznosulása lehetett volna racionálisabb nem volt ennek a kvaterkának témája. Az biztos, ha a beruházás megvalósul, akkor az egyik legizgalmasabb helyszínt hozza létre a városban, amire mindannyian büszkék lehetünk. Azonban ha a kétkedők véleménye igazolódik, hogy tudniillik az áradások miatt mocskos, használhatatlan, a víz által tönkretett torzó lesz a bicikliút vége, akkor a politikai felelősöket a szerintük drága, káros beruházásért az egri környezetvédők már előre megnevezték a jelenlegi városvezetők személyében.

Ez így körülbelül rendben levőnek is látszik. Abban azonban láthatóan mindenki egyetértett, hogy a legjobb az lenne, ha sikeres, használható és az egriek által használt megoldás születne.