A Munka-ügyes munkavédelmi szakértői egyetértettek abban, hogy a hatékony munkavédelem pénz, tudás és hozzáállás kérdése:

Közzétette idei munkavédelmi kutatásának eredményét az egyéni védőeszközöket gyártó, amerikai 3M.: a védőeszközök használata szoros összefüggést mutat a földrajzi elhelyezkedéssel, a GDP-vel és a szokásokkal is. Három kontinens, Amerika, Ázsia és Európa 10 országában, 298 szakember bevonásával, több szektort lefedve végzett kutatása alapján az egyéni védőeszközöket gyártó, amerikai 3M megállapította, hogy a hagyományosan veszélyesnek tartott ágazatok: az építőipar, az olaj- és gázipar, a szállítmányozás és a bányászat. A legtöbb védőfelszerelést Norvégiában alkalmazzák, amelyet szorosan az Egyesült Államok követ. A 10 leggyakrabban használt védőeszközből hét esetében a világon a legnagyobb ipari termelést folytató Kína használja a legkevesebbet. Ugyanakkor az utóbbi időben ott is kezd hangsúlyt kapni a munkavédelem, ezért Kína az egyéni védőeszközök piacának egyik legnagyobb lehetősége is.
Nemcsak a tényleges használati szokások, de az előírások is különbözőek, Norvégiában például a válaszadók mindegyikének kötelező volt a fültok használata, míg Kínában ez az arány azonos jellegű tevékenység esetén csupán 15 százalék. A kommunikációs headset használatát Franciaországban az esetek 67 százalékában tették kötelezővé, Olaszországban viszont ez az arány csak 10%.
Bár a felmérés Magyarországra nem terjedt ki, tapasztalat van bőven. Ez alapján itthon a helyzet leginkább vegyes − mondta Várallyai István, a 3M hazai leányvállalatának üzleti divízióvezetője. Jogszabályaink európai összehasonlításban a szigorúbbak közé tartoznak.
Az előírások betartásánál azonban még vannak fejlesztendő területek, különösen a kis cégeknél, vagy a jelentős alvállalkozói rendszerrel és feketemunkával dolgozó építőiparban, ahol kétszer annyi a hiányosság és a baleset.

 

A kockázat fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba. Ez a fogalom bizonyos mértékben rokon a korábban használt "veszély", „veszélyforrás" fogalmakkal. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret és a józan ész- írja a Toxinfo.hu. Az informatikai, távközlési szektor munkavédelmi helyzetét a UPC munkavédelmi referense segítségével ismerhettük meg. Makrai Krisztián mesélt a vállalatnál alkalmazott kockázatértékelési rendszerről is.


A kockázatértékelésben fontos szerepe lehet az innovációnak is- tudtuk meg Száraz Gábortól, a Tigáz szóvivőjétől.


A munkahelyeknek szóló online kockázatértékelési eszköz egyre sikeresebb. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség által kifejlesztett ingyenes online interaktív kockázatértékelési szoftver Európa szerte segíti a mikro- és kisvállalkozásokat abban, hogy a munkahelyeken lényegre törő és költséghatékony módon végezzenek kockázatértékeléseket. Az OiRA egy olyan eszköz, amelyet az Ügynökség az interneten keresztül ingyenesen bocsát rendelkezésre, és amely segítséget nyújt az európai mikro- és kisvállalkozásoknak abban, hogy elvégezzék kockázatértékelésüket, megfeleljenek a kockázatkezelési szabályoknak, valamint a sérülések és a megbetegedések elkerülése érdekében értékeljék és kezeljék a munkahelyi kockázatokat. A szoftver a vállalkozások számára egyszerű, részletes útmutatót nyújt a kockázatkezelési folyamathoz, segít e folyamat érthetővé tételében és lehetővé teszi a kockázatkezelést. Az  első OiRA eszközök egyikét Cipruson fejlesztették ki: ez egy ágazatspecifikus eszköz, amely a fodrászati ágazat számára készült, és nagyarányú, foglalkozással összefüggő bőrbetegséget, valamint váz- és izomrendszeri megbetegedést regisztrált. Más eszközök bevezetése folyamatban van Cipruson (irodai munkavégzés), Franciaországban (közúti közlekedési ágazat) és uniós szinten (bőr- és bőrkikészítő ipar). A fejlesztés alatt álló és hamarosan elkészülő új OiRA eszközök közé tartozik egy, a fodrászok számára kidolgozott eszköz Belgiumban, valamint egy, az irodai munkavégzés során használható eszköz  Szlovéniában, egy hentesek számára készült eszköz Görögországban és egy autószerviz-tulajdonosok számára készült eszköz Litvániában. Több más európai ország OiRA kifejlesztésére irányuló szándéknyilatkozatot írt alá, vagy most dolgozik új OiRA eszközök kifejlesztésén vagy vesz részt kísérleti projektekben. Ezen országok közé tartozik Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Görögország, Belgium, Lettország, Litvánia és Szlovénia. További fejlesztéseken dolgoznak Franciaországban, valamint az uniós magánbiztosítási ágazat szociális partnerei.