A Népegészségügyi szakigazgatási szerv egy közleménye szerint, a háztartási balesteknek és sérüléseknek megszámlálhatatlan formája van. Aligha túlzunk, ha  azt állítjuk, hogy amit csak el tudunk képzelni, az már előfordult. Szinte minden veszélyforrást jelenthet. Ilyen az elzárt gyógyszeres doboz, a konnektor vagy egy egyszerű kés és gyufa. Fontos, hogy ezeket a helyzeteket jól kezeljük, mert a reakciónkon életek is múlhatnak.A háztartási balesetek nagy része megelőzhető, és egy kis odafigyeléssel megúszhatóak a komolyabb sérülések. Ebben a tekintetben is jócskán a környező országok mögött kullogunk, ahol a mutatók például azért is jobbak, mert a mindennapi életbe – így az oktatásukba is – régóta számtalan módon beépült a balesetmegelőzés. Mai munkaügyes műsorunkban olyan munkaterületekhez tartozó munkavédelmi előirásokról lesz szó, melyeket célszerű lenne a háztartásunkban is alkalmaznunk, hogy megelőzhessük az esetleges baleseteket. Szó lesz az érintésvédelemről, melyet Palencsárné Kasza Marianna a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium munkavédelemi és környezetvédelemi szakoktatójától hallhatunk. Majd beszélgetünk a vegyszerek helyes használatáról és a cimkén szereplő piktogrrammok jelentőségéről dr. Vass Gézáné Bálint Ilona munkavédelmi szakemberrel. Szintén a szakembertől hallhatunk mire kell odafigyelni egy munkagödör kialakitásánál. Végül Kis-Varga Szilvia az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátói Szakközépiskola és Szakiskola tangazdaságának vezetője arra hivja fel a figyelmünket, milyen veszélyek leselkednek ránk a kerben.

 

A mai modern háztartásokban számtalan, villamos energiával működő eszköz, gép és készülék található. Ezek az eszközök az ember kényelmét, és szórakozását szolgálják,  de veszélyt is hordoznak magukban a tűzveszélytől a háztartási baleseteken át a közvetlen életveszéllyel járó áramütésig- olvasható a hobbielektronika honlapján. Az utcai légvezeték hálózat általában négy vezetőből áll. Ezek a következők: 1db nulla (O) és 3 db fázis (R,S,T). A nulla általában le van földelve, ez jól megfigyelhető az utcai légvezetéktartó oszlopoknál. Szakaszonként az oszlopról lefutó csupasz sodrony egy földbeásott fémszuronyhoz van csavarozva. Ezeken kivül létezik még egy ötödik vezető is, ez pedig az úgynevezett védőföld ez helyileg van kialakítva, tehát mindenkinek a saját villanyórájánál egy földbeásott fémvezetőhöz van kötve és innen van elvezetve a konnektorok oldalklipszeihez. A vezetékeknek szabványosított színjelölésük van amelyeket soha nem szabad felcserélni, összekeverni. Ezek a következők: R,S,T fázisvezető: FEKETE (esetleg barna) Nulla vezető: Kizárólag KÉK Védőföld: Kizárólag ZÖLDSÁRGA (régen piros) Megjegyzem egyes dupla szigetelésű kábelek külső köpenye lehet egyszinű (fekete vagy fehér) viszont a belső (közvetlenül a vezetőn levő) szigetelés már színes A nulla vezető tehát földpotenciálon van, mivel mi is a földön állunk (szintén O potenciál) érintése veszélytelen. A feszültség a másik három vezetőn van. Tehát az elektromos munkavégzés a fázisvezetők között illetve a fázisok és a nulla között van Ebből látszik hogy mi is a veszély forrása. Két fázisvezető megérintése gyakorlatilag halálos (400 Volt) Csak az egyik fázis érintése (földön állva) életveszélyes (230 Volt). Még az a szerencse, hogy a gyerekeket az iskolába felkészitik a veszélyekre. Az iskolai oktatásba beépülő munkavédelemről Palencsárné Kasza Marianna a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi szakközépiskola Szakiskola és Kollégium munkavédelemi és környezetvédelemi szakoktatóját kérdeztük.

Áramütésről akkor beszélünk, ha az áramkör az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az életműködést veszélyezteti vagy zavarja. Mivel az emberi szervezet is elektromos impulzusokkal működik Úgynevezett érintési feszültség akkor keletkezik ha egy háztartási gép zárlatossá válik az üzemi szigetelés meghibásodása miatt. Az érintési feszültség nagysága teljesen véletlenszerű . A hibafeszültség megengedhető felső határa 50 V. Ezért alapelv, hogy minden villamos szerkezetet el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel. Ez a védőföldelés hivatott az érinthető felületet a földdel összekötni így az úgynevezett hibaáram ezen vezetőn folyik. Ezért is SZIGORÚAN TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES földelési csatlakozóval ellátott készülékeket  pl: fritu, mosógépek, vasalók, hütőgép stb földeletlen konnektorba dugni. Durva esetben ha a hibaáram eléri a kismegszakitó leoldási áramértékét azt le is oldja megszakítva az áramkört. Ebből is látszik, milyen fontos, hogy minden villanyszerelési munkához, háztartási gép beszereléséhez, csakis a megfelelő óvintézkedések betartásával és szakember segitségével fogjunk hozzá. És ne vásároljunk olyan elektromos készüléket, melynek hállózati csatlakozója nem megfelelő.

Nagyon gyakori, hogy a felnőttek figyelmetlenségből, a kisgyermekek pedig tudatlanságból mérgezés áldozatává válnak. Ennek elkerülésére, a gyerek számára elérhetetlen, a felnőttek számár pedig áttekinthető helyen kell tárolnunk a vegyszereket és a gyógyszereket.Jó ha tudjuk, hogy pl. a hypóból és egyéb agresszív kémiai tisztítószerekből még a bőrön át is felszívódnak méreganyagok, emiatt csak gumikesztyűben szabad őket használni. A védőkesztyű használata azonban minden vegyszerrel végezendő tevékenységnél ajánlott. Egyes vegyszerek, például az említett hypó vagy a klórmész belélegzés után is veszélyes lehet egészségünkre, ezért csak jól szellőztetett helyiségben és csak hígítva használjunk tisztítószereket.Benzin vagy egyéb kőolajszármazék elfogyasztása is ártalmas, a gőzök tüdőgyulladást okoznak. Mivel háztartásunkban is jó néhány vegyszerrel találkozhatunk, és sokan nem óckodnak az otthon kevert kencék és szbbanok főzésétől, nem árt, ha odafigyelünk azok cimkéján feltüntett biztonsági előirásokra, megismerjük a piktogrammok jelentését és betartjuk a használatukhoz tartozó munkavédelmi és balesetvédelmi előirásokat: Dr Vass Gézáné Bálint Ilona az Agria Kincs 2006 Kft munkavédelmi tanácsadója a laborokban érvényes munkavédelmi előirásokról beszél.

 A marószerek okozta mérgezések is többnyire megelőzhetők, ha például a gyermek számára elérhetetlen helyen tároljuk ezeket a veszélyes vegyszereket, és szigorúan a saját, gyári dobozukban, csomagolásukban. Mérgezés gyanúja esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Jó, ha nálunk van az az anyag, amely a mérgezést okozta. Ha tehetjük, vigyünk magunkkal belőle, (hacsak a dobozát is), nem elég megjegyezni a nevét. Minél előbb történik meg a gyomormosás, annál inkább csökkenthető a felszívódás. Ha tudjuk, hogy lenyelt valamilyen mérgező bogyót vagy nagy mennyiségű gyógyszert, már az orvos érkezése előtt mi is hánytathatjuk. Eszméletlen vagy hányó gyereket sose fektessünk hanyatt, és ne ültessünk fel, mert a hányástól is megfulladhat. Stabil oldalfekvésbe kell helyezni, amíg orvosi ellátást nem kap. Ha marószert nyelt le, ne hánytassuk a gyereket, mert az ilyen anyag tönkreteheti a nyelőcsövét. Hasonló módon tilos hánytatni, ha mécsesolaj, faszén, benzin, gázolaj okozta a mérgezést.

 

A háztartási balesetek jelentős része esések és zuhanások miatt következik be. A rosszul rögzített létrák, a bizonytalan emelvényként használt székek, asztalok és egyéb más célt szolgáló eszközök gyakran elbillennek, eltörnek és súlyos törésekkel, néha végzetes sérülésekkel járó baleseteket okoznak. Segíthet elkerülni a baleseteket, ha a létra teljesen szét van nyitva, mind a négy lábán stabilan, biztonságosan áll, illetve a fémlétra lábairól nem hiányoznak a csúszásgátló gumik. Az sem ritka, hogy az elesést egy utunkba kerülő tárgy – például ottfelejtett papucs, cipő vagy a nem megszokott helyén álló bútordarab – okozza. A fürdőszoba és a konyha járólapjai, különösen, ha nedvesek, vagy a mosó-, mosogatószertől, ételmaradéktól csúszóssá váltak, életveszélyesek is lehetnek. Az sem ritka, hogy a kádba lépve, vagy abban felállva, illetve a zuhanyzótálcában szalad ki alólunk a lábunk, ezért érdemes speciális műanyag csúszásgátlólapot tartani benne. A szőnyegek is lehetnek veszélyesek, ezért érdemes alájuk is – a barkácsboltokban kapható – csúszásgátló hálót vagy szalagot ragasztani.Dr Vass Gézáné Bálint Ilonától az Agria Kincs 2006 Kft munkavédielmi tanácsadója arról beszél, milyen munkavédelmi előirásokat kell betartani egy szerelési munkánál:

 

Nagyon gyakoriak az olyan balesetek, amikor a háztartásban előforduló műszaki problémát hozzáértés nélkül akarják orvosolni. Az amatőr villany- vagy gázszerelés, gépkocsi- vagy egyéb járműjavítás, falfúrás, karácsonyfa faragás stb. nagyon sok kisebb és megdöbbentően nagy számú halálos balestet okozott. Tartózkodjunk az ilyen botcsinálta, hozzáértés nélküli barkácsolástól, mert komoly veszélynek tesszük ki magunkat és családunkat.

 

A szanaszét hagyott kerti szerszámok, különösen az éles gereblyék, ásók potenciális veszélyforrást jelenthetnek nemcsak ránk nézve, hanem gyermekeinkre is, akik játék, szaladgálás közben könnyen megsérthetik magukat. Ezek a szerszámok veszélyesebbek, mint a konyhai balesetek, amikor kenyérvágás közben valaki belevág az ujjába is, amit aztán könnyen kezelni tud egy kis ragtapasz segítségével. A kerti eszközök méretüket és élességüket tekintve is veszélyesebbek, a mélyebb sebekkel nem szabad játszani, ilyen esetben kötelező a szakorvosi ellátás felkeresése. Különösen igaz ez akkor, ha a sebbel érintkező föld szennyezett volt, ilyenkor a tetanusz-injekció elmaradhatatlan velejárója a balesetnek. Ez arra is vonatkozik, ha valaki a konyhában vágja el a kezét és a nyílt seb nyers hússal érintkezik, vagy rozsdás szög, drót vágja el a lábunkat. Kis-Varga Szilvia az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátói Szakközépiskola és Szakiskola tangazdaságának vezetője a kerti munkavégzés veszélyeire és a megelőzés fontosságára hivja fel a figyelmünket.