Tavaly összesen 80 üzemi baleset végződött halállal, 158 pedig súlyos kimenetelű volt. Az építőiparban fordul elő a legtöbb végzetes üzemi baleset, a tavalyi 80-ból 18. A „legveszélyesebb” hely a munkabalesetek szempontjából a főváros: a 2011-ben bekövetkezett több mint 17 ezer munkahelyi baleset majdnem hatoda Budapesten történt – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adataiból. Csaknem  kétezer ilyen esetet regisztráltak Somogy megyében, és ezernél többet Győr-Moson- Sopronban és Borsod-Abaúj-Zemplénben. A különböző bírságok az érdemi munkavédelmi határozatoknak általában a 6–8 százalékát teszik ki: 2011-ben mintegy 170 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelőségek. Két évvel korábban ennek csak az építőiparban is több mint a kétszeresét rótták ki a hatóságok. A mai munkaügyes magazin az építőipar munkavédelmi kérdéseivel foglalkozik, szakértőnk Vincze Tünde, munkavédelmi referens.

 

Az idei első félévben összesen 7,5 ezer olyan munkabaleset történt hazánkban, amelynek következtében a sérült dolgozó legalább három napig nem volt keresőképes - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) legfrissebb statisztikáiból. Ugyan ez valamivel több, mint tavaly (7343), de jelentősen kevesebb, mint két éve (8488), vagy 2008-ban, amikor 10 ezer feletti esetszámot regisztráltak. Halálesetet 31-szer regisztrált a Hivatal, ami az utóbbi öt év legkisebb száma, ebben az időszakban 2009 volt a mélypont a maga 53 ilyen esetével. A legtöbb baleset a gépiparban (1438) történt, de nem sokkal van lemaradva a feldolgozóipar (1260) sem. A képzeletbeli dobogó legalját a szállításban, raktározásban, postán, vagy távközlésben dolgozók balesetei jelentik (926), ennek csak a harmadát hozta a köznyelv által legveszélyesebbnek tartott építőipar (325). Igaz, a halálos baleseteket nézve - az összes eset harmadával - már kiemelkedik ez az iparág. Nagyobb valószínűséggel szenvednek el sérüléseket azok az emberek, akiken teljesítménykényszer van, vagy féltik az állásukat - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője. Mint mondta, ilyenkor - hiába érzékelik a veszélyt - nem merik felhívni a kockázatokra a figyelmet, nem akarnak ellentmondani. Ugyancsak gyakori veszélyforrás, ha valaki egy új munkahelyre kerül: hiába van több éves munkatapasztalata, az új helyen tapasztalatlannak számít, így a szakmában való járatlanság önmagában is baleseti kockázatnak minősül - vélte Gedeon András. Hasonló a helyzet a fiatal és a - nyugdíjkorhatár kitolása miatt egyre több - idősödő munkavállalókkal: míg előbbieknél a tapasztalatlanság, utóbbiaknál a lassuló tempó, illetve a változó teljesítő és érzékelő képességek jelentik a fő veszélyt. A munkahelyeken jellemzően az elesés, elbotlás okozza a legtöbb sérülést - hangsúlyozta a szóvivő, aki szerint ez leginkább azokat érinti, aki többet közlekedik, vagy anyagmozgatásban vesz részt. Ugyancsak kiemelte, mint okot, a nyári időszakban az öltözködési szokásokat is: sokszor az okozza a balesetet, hogy szandálban, vagy papucsban cipekednek, amiben sokkal könnyebb megcsúszni, de gyakori gond az is, hogy egyszerűen elfelejtik megjelölni a takarítás után síkossá vált felületet. Természetesen nem csak ilyen okok vezetnek balesetekhez, gyakran előfordul, hogy végig sem gondolják a veszélyeket, vagy nem tudatos a munkavégzés. Előbbi esetre példaként hozta, hogy a feldolgozóiparban máig állandó probléma a gépekbe való benyúlás, ami szinte mindig súlyos, csonkolásos sérülést okoz. Gyakori hiba az is, hogy egy elszabadult munkagépre - targonca, traktor - próbálnak meg menet közben felugrani, de olyan esettel is többször találkoztak a munkavédelmi felügyelők, hogy a balesetet szenvedő nem is lett volna jogosult az adott gépet használni.

 

Az építőipari munkahelyek veszélyességét nagymértékben meghatározza a munkaterületek ideiglenes jellege. Az, hogy mindig új helyszínen kell munkát végezni, és berendezéseket telepíteni, a veszélyforrások számát és súlyosságát megnöveli. Az építőipari tevékenységek közül az egyik legveszélyesebb a magasban végzett munka. Az építés-kivitelezés során a 2 méternél magasabb munkaszinteknél minden esetben gondoskodni kell a leesés elleni védelemről. Az elsődleges védelmet a védőkorlát jelenti. A védőkorlátnak legalább 1 m magasnak kell lennie, három részből: a felső és középső korlátelemből, és lábdeszkából kell állnia. Lényeges, hogy az egyes korlátelemek közötti távolság nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Fontos, hogy a korlátnak egy véletlenül nekieső embert meg kell tartania- olvasható a Munkaügyi Hivatal honlapján, az építőipari kockázatokat, biztonsági intézkedéseket felsoroló elemzésben. A munkavállalók védelmét azonban nem csak védőeszközök alkalmazása, hanem bizonyos szabályok betartása is segíti – ezekről is faggattam Vincze Tündét, a téma szakértőjét. 

  Az építőipari ágazatban dolgozókat fokozottan érik foglalkozási ártalmakat, később megbetegedéseket is okozó hatások. A szakember szerint az uniós keretrendszernek már megfelelnek a hazai jogszabályok, de a betartásukban még nagyok a hiányosságok.

 

Az építőipari ágazat munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi adatai Európában a legrosszabbak között vannak- írja honlapján az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Az építőipari ágazatban dolgozókat a biológiai, vegyi és ergonómiai, valamint a zajból és a hőmérsékletből adódó kockázati tényezők kiváltotta káros hatás fokozott mértékben éri. Az építőipari munkavállalóknak mintegy 45%-a vélekedik úgy, hogy munkája kihat egészségére és ez a szféra a legnagyobb fizikai megterhelést jelentő ágazatok egyike. Az ágazatban balesetek és rossz egészségi állapot miatt felmerülő, egyéneket, munkaadókat és kormányokat terhelő költségek hatalmasak. Európa építőipari cégeinek több, mint 99%-a kis- és középvállalkozás- sorolja az európai Ügynökség.

 

Vincze Tünde kemény nő, nem menekül előle egyetlen sisak nélküli munkás sem. A férfiak tisztelik, nem éri negatív megkülönböztetés a munkavédelmi referensi munkája során. 

 

A II. világháború idején, miután férfiak millióit sorozták be a hadseregekbe, a nők vették át a helyüket a termelésben. Olyan munkahelyeken dolgoztak, ahol a gépeket a férfiak karjának és lábának hosszához igazították, a munkaruhák és védőfelszerelések is férfiakra voltak méretezve. Hatvan évvel később még mindig akadnak olyan munkaadók, akiknek nehezére esik tudomásul venni, hogy vannak speciálisan a nőket érintő munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kérdések- írja az ergonómia témakörben írt cikkében Csépán Lilla. Bár egyes gyártók kisebb méretű kesztyűket, szemüvegeket, lábbeliket és maszkokat is kínálnak, ezek használata még nem terjedt el általánosan. Sajnos túl sok vállalatnál még mindig az a szemlélet uralkodik, hogy „egy méret jó mindenkire”, ezért a védőfelszereléseket csupán egy vagy két méretben rendelik meg. A túl nagy védőfelszerelés ugyanakkor komoly gondokat okozhat- olvashatjuk a tanulmányban, amit teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának elektronikus adattárában érhetnek el. Vincze Tünde nőként munkavédelmi referensként állja meg a helyét egy főként férfiak uralta világban, az építőiparban. Munkájának ezen oldaláról is kérdeztem beszélgetésünk zárásaként. 

 

 
A MUNKA-ÜGYES a Rádió 1 és az Egri Szín munkavédelemmel és foglalkoztatás egészségüggyel kapcsolatos, hetente jelentkező magazinja.

A műsorunkban hallhatnak a helyes és biztonságos munkavégzésről, egészségvédelemről és a különböző munkaterületek munkavédelmi előírásairól. Foglalkozunk, a védőruházat és egyéb eszközök helyes használatával. Magazinunkban szakemberek segítségével tájékoztatást nyújtunk a különböző területen dolgozók munkavégzése folytán kialakuló veszélyekről, foglalkozási megbetegedésekről. Beszámolunk a munkáltató- és a munkavállaló kötelezettségeiről, valamint hogy sérelem esetén hová fordulhatnak jogorvoslatért.
A műsort élőben meghallgathatják vasárnaponként 11-12 között a Rádió 1 Egerben, a 101.9 Mhz-en.

Addig is ha kérdésük, észrevételük van az elhangzottakkal kapcsolatban írhatnak nekünk az ismert elérhetőségek valamelyikén. E-mailt az eger@posta.radio1.hu címen, vagy sms-t a 20/969-1019-es számon. Műsorunkat meghallgathatják, illetve elolvashatják az egriszin.hu weboldalon és nyomon követhetik a facebookon. Szerkesztő-műsorvezetők: Berta Diána és Nagy Kata.

Készült a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának támogatásával.