Egerben kémkedő köszörűsök után nyomoztak
Szegény köszörűsök! Kezdenek olyan veszedelmes hírnévre jutni, mint a szabók annak idején, a Lébényi merénylete után.
A háborús világban mindenki gyanús, aki idegen, mert hiszen pompásan jövedelmező mellékfoglalkozás a — kémkedés. A belügyminiszter. most rendeletet intézett a városi rendőrségekhez, amelyben arra utasítja őket, hogy kiket figyeljenek meg leginkább. A rendelet felhívja a rendőrségeket, hogy különösen a köszörűsöket figyeljék, mert a közelmúlt napokban, több nyomozás során kiderült, hogy orosz kémek leginkább, mint vándorló köszörűsök igyekeznek, megszerezni a kormányokat érdeklő rajzokat és térképeket.
Egy kicsit komikusnak tartjuk ezt az aggodalmaskodást, mikor éppen ezen a héten adta egyik képes lapunk a bolgár tábor képét, melyet repülőgépről fotografáltak le a melyen még azt is meg lehetne olvasni, hogy hány lova, kocsija, ágyúja van annak a bolgár hadosztálynak.
Hja, régen volt az, mikor a kémek álruhában jártak!
(Eger című lap 1913. január 4.)
Bekapcsolódott ellenállási mozgalmakba, és Ferenc József elleni merényletre készült. Azonban Libényi szándékában az is közrejátszott, hogy Ferenc József 1853-ban megrontotta húgát. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, és elhatározta: megöli a császárt. 1853. február 18-án hajtotta végre a gyilkossági kísérletet, amikor a császár szokásos sétájának útvonalán a Kärtnertor bástyasétányon időzött, amikor kihajolt a bástya mellvédjén, hogy a lent gyakorló katonákat megfigyelje. Ekkor lépett elő Libényi és késével hátulról nyakon szúrta. Kísérlete O'Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi tőre a kemény zubbonygallért találta el és megcsúszott azon, ami nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit elfogták és kihallgatásán elmondta, hogy 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében dolgozott és tanúja volt a vértanúk kivégzésének, ekkor határozta el, hogy bosszút áll az uralkodón aki megakadályozhatta volna a kivégzéseket, mégsem tett semmit. Libényit haditörvényszék elé állították és kötél általi halálra ítélték; az ítéletet még februárban végre is hajtották. Azon a helyen, ahol a merényletet elkövette, épült a bécsi Votivkirche (fogadalmi templom). Az eset kapcsán a császári udvar a forradalmi mozgalmakra újabb terrorhullámmal válaszolt, sorozatos letartóztatásokkal és kivégzésekkel, állandó őrjáratokkal és házkutatásokkal. A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút. Érdekességként: Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még 1853-ban földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.
Lébényi, a merénylő
Idősebb Libényi János szabó és szűrszabó főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.
|
Milyen jó ilyeneket olvasni! :D