1912.

—Az év története. —

A kultúra terén nagyot ugyan nem alkottunk de azt, amit más években tettünk, 1912-ban is megtettük. A sokszor emlegetett Közművelődési egyesület még mindig nem valósult meg és így a felnőttek oktatása és a művelt közönség ismeretkörének fejlesztése ebben az esztendőben is a két főgimnázium és az állami főreál- iskola ügybuzgó tanári karának érdeme és ér­tékes munkásságára szorítkozott, az immár meghonosodott és közkedveltté vált sorozatos előadások keretében.

 

Az oktató-kultúrmunkából a Kér. Iparoskör, a Kat. Legényegylet a Ker. Szociális Egyesület, sőt a fiatal Egri Iparoskör is kivette a részét. A Jogakadémiai Kör irodalmi szakosztályának matinéi ez évben is kellő színvonalon állottak. Az Egri 8zent Imre-Kör márciusi matinéján Krüger Aladár dr, nagyváradi ügyvéd a Katolikus őrtüzek" címen maradandó becsű hitvédelmi beszédet tartott. Igen érdekes volt Guttenberg Pálnak a Heves megyei Gazdasági Egyesület által kezdeményezett gazdásági előadása az élelmiszer-szövetkezetekről és, hogy teljes képét adjuk a lefolyt év kultureseményeinek, fölemlítjük még hogy Király Pál is tartott, két előadást Egerben Szellemi életűnk mérlege talán a legkedvezőbb valamennyi mérleg között, ami közéleti működésünkről összeállítható.

 

A zene- és' ének művészetet az Egri Dalkör, a Polgári Dalkör és az Uri Banda kultiválták. Sikerült hangversenyeinken kívül az Orsz. Gyermekszanatorium Egyesület igazgatósága által rendezett jótékony célú hangversenyben is volt részünk, amelynek művészi színvonala szintén kielégítette az egri zeneértő közönség elkényeztetett igényeit. Szép zene- és ének-számokat hallot­tunk a Ker. Iparoskör, a főreáliskola, a Jog­akadémiai Kör s az Egri Szent Imre-Kör ma­tinéin, illetve szoaréin is. Külön kell följegyeznünk a kat. főgimnázium nagy zenés szín- játékát, mely hatásában fölülhaladta azoknak a hangversenyeknek nem közönséges sikereit, amelyeket az illusztris tanintézet már eddig előadott. A Hunyadiak — ez a címe a zenés színjátéknak — azonfelül, hogy számottevő zenei és irodalmi termék s itt, Egerben került bemutatóra, még azáltal is rászolgált érdek­lődésünkre, hogy helyi szerzők alkotása. A szövegét Kovács Pius dr. írta, a zenéjét Kalovlce Alajos dr. szerezte. A színművészetet Palágyi Lajos színtársulata május 1-től Június 20-ig és szeptember 1-től október 4-ig kép-, viselte. A másfél hónapos májusi szezon végén Madarász Flóris dr. főgimnáziumi tanár nagy­stílű színművét, a Hajótörést, az őszi szezon vé­gén pedig két másik egri Írónak: Kállay Miklósnak Az arany tükör (dráma) és Damó Oszkár­nak Az áldomás (falusi életkép) című premier­jeit mutatta be a színtársulat a közönség nagy érdeklődése mellett. A színi előadásokon kívül néhány ügyes műkedvelői előadásban is gyönyörködhettünk, melyeket az Egri Club, a Kat. Legényegylet és az egri iparostanonc-iskola növendékei rendeztek. A képzőművészet, festő­művészeinknek néhány portré és oltárkép festményén kívül, különösen a Kövér Gyula kollektív-képkiállításában és két templomunknak fres­kókkal való fölékesítésében nyilvánult. Az irodalom terén eseményszámba megy az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület díszközgyűlése, melyet Samassa József dr. bíbornok-érsek gyémánt miséjének alkalmából tartott és amelyen az ünnepi beszédet Szmrecsányi Lajos, akkor még koadjutor, most már egri érsek mondotta. Ugyanez az irodalmi egyesület, ugyan- _ csak a gyémántmise alkalmából Samassa József dr. bíbornok-érseknek beszédeit is kiadta két hatalmas kötetben. Az év folyamán megjelent egyéb egri könyvekkel a következőkben számolhatunk be: Elsőnek Kriston Endre pom­pás ifjúsági irata, a Patkó Kata jelent meg a könyvpiacon. Azután Vass János dr.-nak a magyar tűzrendészetről írt könyve következett, amelyet Széchenyi Viktor gróf, az Országos Tűzoltó- szövetség elnöke a Szentpéterváron tartott nemzetközi tűzoltó kongresszuson ismer­tetett. A Keresztény Iparoskör fölkérésére Breznay Imre megírta a Kör. legutolsó 7 esz­tendejének történetét, mely így az 1906-ban megírt 18 éves történetet negyed százados his­tóriává egészítette ki.

 

Ugyanettől a szerzőtől most került sajtó alá egy népszerű tűzrendészeti munka, melyet az Országos Tűzoltó-szövetség és a Szent István-Társulat ad ki 80 ezer példányban. Rátvay Géza dr. a római Instiluciókról, Módly László dr. Az uzsoráról, Molnár Kálmán dr. pedig a Kormányrendeletekről írt mélyenjáró jogtudományi fejtegetést. A három jog­tanár után a nagy egri remete, Gárdonyi Géza ajándékozta meg a magyar irodalmat egy kötet elbeszéléssel, végül pedig Türk Frigyes munkáiból adtak ki egy kötetet az elhunyt író barátai. Szellemi életünk mérlegénél kell felemlítenünk azt is, hogy Schveiger Lázár dr. egri főrabbi Budapesten, a Magyar Néprajzi Társaság felolvasó ülésén a Vallás és néprajz címen értekezést olvasott fel; az Orsz. Tűz- oltó-szövetség Szinmű-pályázatán Damó Oszkár az „Urak és parasztok” népdrámájával, Kállay Miklós pedig „Tűz a gyárban” című színművével pályadíjat nyertek; végül a Róvó Lajos által szerkesztett Népiskolai Tanügy megszűnt.

 

Visszaemlékezésünk kaleidoszkópjában legelsőnek a mélységes gyász színe jelentkezik. Samaasa József dr., Eger bíboros-érseke, szent István király ünnepén meghalt. Már akkor is nagyon beteg volt, mikor július 23-án gyémánt miséje alkalmából ünnepeltük. Augusztus 24-én temetésére gyűltek össze a gyászolók ezrei. Szmrecsányi Lajost, az új érseket az üdvözlök sokaságával együtt Eger város közönsége is rokonszenvesen üdvözölte. És az érsek meleg szeretettel fogadta székvárosa közönségének üdvözlését. Mindjárt az év elején két érdemes főpap, Mihalek Manó kanonok és Barthalos Gyula dr. kanonok 50 éves áldozárságuk emlékére aranymiséjüket mutatták be az úrnak az év végén pedig az állami főreáliskola tanári kara és ifjúsága lelkesen ünnepelte Jablonszky Flóris tanárt, tanári működésének 30 éves jubileuma alkalmából. Jubileumot ült az Egri Ker. Iparoskör is, mely díszközgyűlés keretében fennállásának 96. évét ünnepelte meg. Április 21-én érdekes iparművészeti kiál­lítás volt a Kaszinóban. Erlach Sándor dr. ugyanis a keleti szőnyegekről tartott előadást és egyben bemutatta az ez alkalomból kiállított gyönyörű perzsa-, szmirna és egyéb nagy értékű keleti szőnyegeket. A szokásos Gyermeknap június 1-én volt és 1105 K 89 fillért jövedelmezett a Gyermekvédő Ligának. Az Egri Dal­kör és a Polgári Dalkör június 28, 29. és 30-án résztvettek a budapesti országos dalver­senyen, honnan pályadíjakat hoztak haza és jelentékenyen gyarapították eddig szerzett érdemeiket. Az egri főreáliskola Testgyakorló Körének január 28-án tartott dísztornája, az Egri Torna Egyesület szept. 1-én lezajlott atlétikai versenye, a szept. 8-diki Tűzoltó-ver­seny és a szept. 16-diki aszó verseny érdekes eseményei az év történetének. A Tűzoltó-nap, melyei okt. 13-án tartottak Egerben, 294 K 60 fillér gyűjtéssel zárult.

 

Érdemesnek tartjuk még a följegyzésre, hogy a bérkocsisok egy napig sztrájkoltak a — bér-automobilok miatt, amelyek az idén nálunk is divatba jöttek, de hamarosan el is tűntek utcáinkról. Végül a nyári katonai hadgyakorlatok is említést érde­melnek. Julius 23-tól 10 napig a honvédek tartották dandárgyakorlataikat Egerben és kör­nyékén, augusztus 22-tól pedig a közös had­sereg különböző fegyvernemei manővereztek Eger vidékén.

 

Az események fölsorolásával azonban még nem teljes az év története. A közéletben sze­replő egyének számbavétele, a társadalom vezetésére, vagy ügyes-bajos dolgainak intézé­sére, hivatott emberek körében történt személyi változások is hozzá tartoznak az esztendő kró­nikájához, ép: úgy, mint a cselekményekhez hozzátartoznak az elkövetőik. Ebben a tekintetben az 1912. évről a következőket jegyez­hetjük föl:

Társadalmunk kiválóbb férfiai közül Őfelsége, a király, Majzik Viktor alispánt a III. oszt. vaskorona renddel, Mellász Gusztáv ez­redest a Ferenc József-rend tiszti keresztjével, Kösztler József dr-t, Salamon Antalt, Sebestyén Istvánt, Elek Jánost, Antalffy Pált, Árvay . Sándort, Bodnár Jánost és Papp Józsefet pedig 25 éves tűzoltói szolgálatukért a tűzoltó diszéremmel tüntette ki. Balkay Bélát az Orsz. Dalegyesület vezetősége tüntette ki ezüst éremmel; Eötvös József dr. egri kir. törvény­széki bíró ítélő táblai bírói címet kapott; Jan­kovics Dezső kir. tanácsos polgármestert pedig a Ker. Iparoskör dísztagjává választotta meg.

 

Deák Vilmos pénzügyi számtiszt, pénzügyi ellenőr. Csórja Ignác adóhivatali ellenőr főellenőr, Horváth Ferenc és. Váry Dazső adóhivatali tiszt, adóhivatali főtiszt, Oslager Nándor vármegyei tb. főállatorvos tényleges kir. főállatorvos,  Kalovitsné Farkas Mária állami elemi iskolai tanítónő igazgató-tanítónő,  Fuóbs Henrik lovag, Máv. osztálymérnök I. oszt. főmérnök, Ridarcsik Imre kanonok pedig prépost-kanonok lett. Kállay Miklós, Petrik Jenő és Nánássy Dezső közigazgatási gyakornokokká neveztettek ki. Rimler Gyula szőlészeti és borászati felügyelő lett. Az egyházmegyei ájtatos alapítvány gondnoka Bóhm János dr. prépost kanonok, ügyésze Benesóczky István dr. és pénztárosa Székely János lett. A kir. törvényszékhez Ficzere Bélát bíróvá, Búzás Ivánt pedig albíróvá nevezték ki. A járásbírósághoz Hayde Jenő dr. került jegyzőnek. Az új megyei levéltárnok Zseltvay János dr. nagyszőllősi ügyvéd lett. A főgimnáziumhoz Csokonai Márk dr. ás Nenhold József tanárokat helyezte át a ciszterci rend főapátja. Az egri járás főszolgabírói-hivatalába Martinovich László dr-t osztották be szolgabírónak. Az éra. tanítóképző intézet új tanára Csanády László dr. lett. A főreáliskolához tornatanítóvá Schindlberger Józsefet, az állami elemi iskolához Biró Anna és Nagy Mária tanítónőket, míg az állami gazdasági népiskolához Gere Erzsébet szaktanítónőt nevezte ki a kultusz-miniszter. Az egri szervita-rendház új főnöke Konvalle Tamás lett. A megyei árvaszék új iktatójává Demetrovics Andort nevezte ki a főispán; míg a róm. kat. elemi iskolákhoz Bajnok János, Luspsy Kálmán és Szilágyi József tanítókat választotta meg az iskolaszék. Végül az Egri és Egervidéki jótékony Nőegylet új elnöke Jankovics Dezsőné, alelnöke pedig Timon Béláné lett.

 

Eltávoztak körűnkből: Eckardt János szőlészeti és borászati felügyelő, Lipcsey Mária állami tanítónő. Székely Tibor törvényszéki jegyző, Török Bertalan rk. tanító, Mátrai Rudolf, Unger Barnabás dr. és Kónai Lajos főgimn. tanárok, P. Kazáry József szervita rendházfőnök, Eötvös László siketnéma intézeti tanár, Kiss Nándor főreáliskolai-tornatanár, Tóth Károly állami tanító, Dunassy Gyula káplán, Vráblik Mátyás csendőr százados és Jahn Paula állami polgári leányiskolái tanítónő.

Nyugalomba vonullak: Borhy Dániel dr. szolgabíró, Búzás László rk. tanító és Hangonyi Sándor alapítványi pénztárnok. Debreczeni János apát-kaoonok, aki két évtizeden át volt gondnoka az egyházmegyei ájtatos alapítványoknak, szintén megvált ezen állásától.

Utolsónak az év halottairól számolunk be. A kérlelhetetlen halál kiragadta közülünk: -Samaasa József dr. bíbornok érseket, Szentmiklóssy Ödön kir. pénzügyigazgatót, Özv. Mosóezy Jánosné Lukács Máriát, Tancsa Lajos iparost, Tomanóczy Dezső árvaszéki iktatót, Czillich János nyug. pénzügyigazgatót, Nagy László cs.és kir. nyug. ezredest, Petravich Ferenc nyug. városi gazdasági felügyelőt, Szalay Miklós ügyvédet, nyug. kir. járásbirót, Módos János Máté dr. irgalmas rendi kórház-orvost, Skultélby Béla rk. tanítót, Farkas Pál kir. Ítélőtáblái bírói címmel felruházott törvényszéki bírót, Kapácsy Dezső nyug. árva-széki jegyzőt, Fejér Béla nyug. állami elemi tik. igazgatót, Hensler Gusztáv szemináriumi intézőt, ifj. Hám Lajos iparost és Staud János építész-vállalkozót stb., akiket a társadalom mély részvéte kísért sírjukba.