Fénytörés

A harmadik csigolyarepedéses eset után lett gyanús a vereshomoki strand. Minden nyáron megesik, hogy valaki fejest ugrik a sekély vízbe, főleg a Balatonnál, ahol évről évre változik a vízszint. Vereshomok vadonatúj élménystrandján azonban ez érthetetlennek tűnt, hiszen csak nemrég adták át a korábbi „olajos” medence mellé épült EU szabvány strandfürdőt.

 

 
 

Fénytörés

A harmadik csigolyarepedéses eset után lett gyanús a vereshomoki strand. Minden nyáron megesik, hogy valaki fejest ugrik a sekély vízbe, főleg a Balatonnál, ahol évről évre változik a vízszint. Vereshomok vadonatúj élménystrandján azonban ez érthetetlennek tűnt, hiszen csak nemrég adták át a korábbi „olajos” medence mellé épült EU szabvány strandfürdőt.

 

 
 
 
 
 

Fénytörés

A harmadik csigolyarepedéses eset után lett gyanús a vereshomoki strand. Minden nyáron megesik, hogy valaki fejest ugrik a sekély vízbe, főleg a Balatonnál, ahol évről évre változik a vízszint. Vereshomok vadonatúj élménystrandján azonban ez érthetetlennek tűnt, hiszen csak nemrég adták át a korábbi „olajos” medence mellé épült EU szabvány strandfürdőt.

 

 

 

Azért hívják „olajosnak” a kis, termálvizes betondézsát, mert a hetvenes években az Áfor olajfúrói bukkantak itt is, mint annyi más helyen, olaj helyett forró vízre. Felszereltek egy kitörésgátlót, de azt másnap a Harmati Béla elsodorta az MTZ-vel. Mondta, hogy neki nem szóltak, hogy a gépállomáson kinőtt valami a földből, és mostantól cikk-cakkban kéne kihajtania a földekre Sandokán nevű traktorával. A kútból meg csordogált a termálvíz, utat vágva egészen a Főcsatornáig. Az olajosok már levonultak, nem volt aki megjavítsa a szivárgó kutat, így a TSZ vezetése egy kis medencét épített az iroda mellé, hogy legyen hol kúrálnia magát a Harmati Jenő elnöknek, akit nagyon szerettek, de gyötörte a köszvény. Idővel a sok vízkő jópofa lerakódásokat művelt, benőtte a kitörésgátlót, átformálta a medencét, és látványos természeti képződménnyé alakította a gépállomás környékét. Sokan jártak ide még Pestről is feredőzni, ahogy a helyiek mondták.

– Nem akartunk mi semmi rosszat – vallotta a vereshomoki polgármester, Harmati Vince.  – Megkeresett ez a pályázatíró cég, és mondta, hogy most kell fejleszteni a fürdőt, mert ezzel zárkóztatnak minket a Nyugathoz. Megbeszéltük a testülettel, és mondtuk, hogy zárkózzunk, ha már ezt ennyire fizetik. Mondták, hogy az önerővel nem lesz gond, mert majd annyival drágábbra írja az ajánlatot az építő cég a közbeszerzésen, addig meg az önrészt hitelbe odaadják a falunak. Erre a jegyzőasszony is csak elismerően bólogatott, hogy jól fogunk járni. A falu meg nagyon boldog volt, mert belerajzoltak a volt TSZ majorba egy nagy medencét az olajos mellé, ugrótoronnyal, csúszdával, meg rajtkövekkel. Mondták, hogy legyen a feleségem a projektmenedzser, ha már ő az iskolaigazgató. A kommunikációt a pestiek csinálták, azt is mondták, hogy ez így szokás. Kaptunk szórólapokat, meg látványterveket.

– Én nagyon szeretem a gyerekeket. Azért végeztem a tanítóképzőt, hogy hazajöhessek Homokra tanítani. Aztán a Vince lett a polgármester, engem meg kineveztek igazgatónak – olvasható Harmati Vincéné vallomásában. – A Vereshomoki Thermál Spa Kft. ügyvezetését azért vállaltam el, mert az önkormányzat felkért projektmenedzsernek, és mondták, hogy ez költségként elszámolható az EU-nak. Én kértem, hogy legyen csúszda is, a gyerekek miatt, mert nagyon szeretem őket. A Vereshomoki Thermal Spa megnyitóján ott volt Nyírhalmi államtitkár, a megye vezetése és a homoki iskola összes diákja. A pestiek Egyházáról hozattak hidegtálakat, mert mondták, hogy ez ilyenkor így szokás. Kint volt a tévé is, mondták, hogy örömmel jöttek Nyírhalmi úr szalag vágásáról tudósítani, igaz nagyon sárosak lettek az idevezető úton.

Arra a kérdésre, hogy az 50 méteres versenymedence miért 40 centiméteres mélységgel lett kivitelezve, Harmati Vincéné nem tudott válaszolni. A vizsgálat kiderítette, hogy valószínűleg nem is tudott arról, hogy az eredetileg két méter mély medence oldalát a tervben szereplő 50X50 centiméteres lapok helyett 10X50 centiméteres lábazati burkolóval borították, ami a fénytörés miatt nem tette lehetővé a szemrevételezéssel történő mélységbecslést a műszaki ellenőröknek.

A pályázatíró cég mélységes megdöbbenésének adott hangot, tagadta, hogy Nyírhalmi államtitkár úr, akinek a sógora tulajdonos a cégben, tudhatott volna erről az égbekiáltó csalásról.

– A pöce miatt gondoltuk így – vallotta Harmati Vince. – A Harmati Jenci, aki testületi tag, kiszámolta, hogy, ha ellopunk ebből az ötven méter hosszú, huszonegy méter széles és két méter mély gödörből egy olyan másfél méternyi lyukat, akkor abból legalább hatvan pöcegödröt tudnánk építeni a faluban, és még csak ki sem kell csempézni őket. Mondta a Jenci, hogy ez merő önvédelem, mert itt senki nem tud úszni, és egy ilyen mély fürdőbe biztos belefulladnának egy páran. Nem sejtettük, hogy a torony, meg a rajtkövek arra csábítanak bárkit is, hogy fejest ugorjanak róluk. Semmi rosszat nem akartunk, csak pöcegödröket a faluba, mert már az árkok is tele vannak szarral. Csatornázásra meg nincs pályázat, csak strandra. Nem is gondoltuk, hogy bárki is eljön ide, mert a Vereshomokot az aszfaltos útra bekötő földút esőben úgyis járhatatlan. Az első baleset után kiírtuk a toronyra, hogy életveszély, meg a rajtkövekre szöges fát raktunk, mint a galambok ellen a széldeszkára, de csak felmásztak a pestiek hancúrkodni. A pályázatos cég mondta, hogy ne bontsuk el ezeket, mert bármikor jöhetnek még ellenőrizni.

Mivel Vereshomok soha nem tudná visszafizetni a Thermal Spa beruházásra kapott összeget, ezért az illetékes EU szerveknél Nyírhalmi államtitkár kezdeményezte a projekt módosítását oly módon, hogy a versenymedencét relaxációs gyermekmedencévé minősítsék át. Nyírhalmi kifejtette, hogy az Únió pazarló mélységű medencéi ellentétesek a magyar hagyományokkal.

Az engedélyt megkapták, és az Országos Mentőszolgálat kérésére néhány éven belül szilárdburkolatú úton közelíthetjük meg Vereshomokot – jelentette be az államtitkár.

 

 

 

 
 
  • 2Bekiabáló2013január06.15:58ÚjVálasz

    Jó ez, csak van benne egy hiba:

    A gépállomások 1970-ig mind megszűntek. A Szandokánt 1976-ban mutatták be Olaszországban, Magyarországra csak a 80-as években jutott el. Így aztán leszámítva azt a valószínűtlen esetet, hogy Harmati Béla olasz eredetiben olvasta a történet 1895-ös, "I Misteri della Jungla Nera" című eredetijét Emilio Salgaritól (vagy az 1896-os "I Pirati della Malesia"-t), nem hívhatta a traktort Szandokánnak.

    Úgy érzem ez egy igazi csemege lesz majd az irodalomtörténészeknek.

     
  • 1Bekiabáló2013január06.10:55ÚjVálasz

    Nagyon jó! :)

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!