Gyurcsány Ferenc a Wikipédián:

 Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig Magyarország miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[1]

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján [4] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.

2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[7][8] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[9] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[1] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[10]

2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben.[11] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem állnak rendelkezésre a bizonyítékok[12] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[13]

Családja

Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott; apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért[14], gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[15][16] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket teremtett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a család a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött.

Tanulmányai 

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[17] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.

A politikában 

KISZ, Demisz 

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége 

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[18] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[19]

  Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004. februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem  

Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei 

  2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és önostorozó kifejezések kíséretében számolt be.

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott[20], később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[21] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[22]

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

2011-ben, párttársa Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[23]

MSZP-elnök

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[24]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása után [szerkesztés]

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[7][8]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[25]

Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[26]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[27] és Glatz[28] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[29] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[30] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[31] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[32] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[33]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[34] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[9]

A 2010-es országgyűlési választáson a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

Demokratikus Koalíció

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[1] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[35] 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra.[36]

Eltűnt dolgozatok és plágiumvád 

Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[37] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[38][39][40] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[41]

Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[11][42] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[43] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[44]

Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[45] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[42]

A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[46] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[47]

A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[48]

A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[49] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[50]

Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen  

Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egy hetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődöket.[51] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[52] A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[53] Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés.[54][55] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”

Magánélete [szerkesztés]

Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született.

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Bognár Edina két gyermeket szült Gyurcsány Ferencnek: 1988-ban Pétert, 1990-ben pedig Bálintot.[57]

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára,[58] Apró Antal kommunista politikus unokája. 1994 óta élnek együtt, két közös gyermekük van (Anna, 1996; Tamás, 1997).

Általános iskolai orosztanára minden diáknak adott viccből egy nevet, neki a Fleto Fletonovics Jemeljant, innen ragadt rá a Fletó becenév.[59]

Személye körüli problémák [szerkesztés]

2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[60] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[61] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[62][63]

2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[64][65]

2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[66] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[67] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.

2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[68][69][70]

A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott[forrás?]. Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt[forrás?]; több helyen tiltakoztak ellene[forrás?].

Egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[71] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[72]

2006 június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen kijelentette, akinek nem tetszik a programja, elhagyhatja az országot:„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[73]

2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[74] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[75]

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

Események

Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde

Az MTV-székház ostroma

2006-os önkormányzati választás

Zavargások október 23-án

Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV

 m  v  sz 

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)

A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken résztvevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is [76][77], majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[78] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[79] Blogjában 2006 október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[80]

A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[81] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[82]

2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[5][6] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. (Utóbbi két adat az addig mért legrosszabb.[83] 2012. januárjában azonban már 84% volt a rossz irányt látók aránya.[84])

2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb botránysorozatot, lásd fentebb.