Nyitrai Zsolt az Országgyűlésben, a hegyközségekről szóló törvény általános vitája során elmondta: Egerben és környékén sokra becsülik a szőlőtermelőket és a borászokat, büszkék rájuk, hiszen nagyon sok embernek és nagyon sok családnak adnak munkát, s a borral messze viszik Eger és a környékbeli települések jó hírnevét. Ezért az Egri borvidék képviselőjeként nemes kötelességének tarja, hogy minden, a borvidék szempontjából fontos szabályozási kérdésben ismertesse a véleményüket.
Emlékeztetett arra: a hatályos hegyközségi törvény 1994-ben született meg az Országgyűlésben, ezért nem is kérdés, hogy új jogszabályra van szükség.

- Jómagam egy párbeszédre hívtam az Egri borvidék borászait – fejtette ki Nyitrai. - Abban teljes volt a konszenzus, hogy a mostani szabályozás idejétmúlt és változtatásra szorul. Abban is teljes volt az egyetértés, hogy ne csupán toldozgassuk-foltozgassuk a jogszabályt, hanem csináljunk egy újat és időtállót. A borászok is megfogalmazták: a származás- és eredetvédelem a legfontosabb feladat, méghozzá azért, mert pusztán ebben a mezőben tudunk versenyképesek lenni például a chilei vagy az olasz borokkal szemben.

Nyitrai Zsolt módosító javaslatokat nyújtott be a tervezethez. Az egyik lényege az, hogy a hegyközségi járulék alapjának a meghatározását szabályozzák azért, hogy ne lehessen azt a borászokra nézve diszkriminatívan meghatározni.
A másik módosító javaslat arra irányul, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiból importált további feldolgozásra szánt borokra is kiterjedjen a járulékfizetési kötelezettség. Ez tervei és reményei szerint kiküszöböli majd a magyar termelők versenyhátrányát.

Összegzésül elmondta, hogy a jogszabály tervezetének legfontosabb pontjai: a területalapú érdekképviselet, a hegybírók szerepének rendezése, a hegyközség, borvidék, borrégió hármas egysége, a versenyképesség erősítése a külföldi konkurenciával szemben, valamint az eredetvédelmi kérdések.