Éghajlatváltozás Egerben
Várják a véleményeket
2012.11.28.00:00
Elkészült az egri Települési Éghajlatváltozási Stratégia (TÉS) vitaanyaga, melyről decemberben dönthet Eger MJV Közgyűlése. Kérjük a lakosságot és az érintett civil szervezeteket, hogy észrevételeikkel, véleményükkel járuljanak hozzá a lehető legjobb anyag összeállításához. A témáról fórumot tartunk a Városházán december 4-én, kedden 17.00 órakor, melyre minden érdeklődőt várunk! Írásban december 8-ig várjuk a visszajelzéseket az eghajlatvaltozas@ph.eger.hu e-mail címre, vagy levélben a Dobó tér 2. szám alatt, a Városházán. Kérjük, az e-mail tárgyába, vagy a borítékra írják rá: „ÉGHAJLATVÁLTOZÁS”. Köszönjük!
ÉLHETŐ EGER A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATBAN
Az Energiaklub cikke a témáról:
A Települési Éghajlatváltozási Stratégia hatékony eszközt jelent a város jövőbeni élhetőségének megalapozásához. A stratégia rávilágít arra, hogy milyen kulcsfontosságú területekre kell komoly figyelmet fordítani annak érdekében, hogy Eger és lakosai sikeresen birkózhassanak meg az éghajlatváltozás kihívásaival, amely nem csak környezetvédelmi kérdéseket vet fel, de egyaránt érinti a város üzemeltetését, gazdasági életét, illetve a lakosságot is.
A stratégia célja az éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése, illetve a már érezhető vagy várhatóan bekövetkező hatásokra való felkészülés a helyi döntéshozás és a lakosság körében. Ennek érdekében az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szakértői egy majdnem két éves munkafolyamat során pontról pontra térképezték fel Eger helyzetét, módszeresen körüljárva az éghajlatváltozás által érintett területeket. A Települési Éghajlatváltozási Stratégia egyedülálló módon összesíti a város jelenlegi állapotára vonatkozó tudnivalókat, kezdve a természeti adottságoktól tájgazdálkodáson át a részletes közintézményi és a lakossági energiafogyasztási adatokig.
A stratégia eredményeiből megtudhatjuk például, hogy hogyan védekezhet a város a túlzott nyári felmelegedés ellen, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szőlőtermesztésben, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az energia-megtakarítás, valamint a külső energiaforrásoktól való függőség csökkentése kapcsán. Utóbbiak tekintetében nem csak önkormányzati, de lakossági szinten is komoly lehetőségek rejlenek az energiahatékonysági, illetve megújuló energiát alkalmazó beruházásokban, illetve a takarékos fogyasztói szokások kialakításában.
A stratégia készítése folyamán a hangsúlyt mindvégig a helyi sajátosságok, a város aktuális problémái és a már körvonalazódó jövőbeli fenyegetések kapták. Lényeges kiemelni, hogy az egri lakosság észrevételei, illetve tapasztalatai fontos szerepet kaptak a tervezési folyamatban, amelyeket lakossági fórumok keretében osztottak meg a készítőkkel. A lakosság mellett intenzív kommunikáció folyt az Önkormányzat szakembereivel, továbbá a helyi és a megyei szakértőkkel is interjúk, szakmai fórumok, megbeszélések formájában. A stratégia életében a következő fontos lépés, hogy a védekezés és a felkészülés jegyében javasolt intézkedések bekerüljenek a köztudatba, majd pedig a városvezetés és a közösség összefogásával a megvalósulás útjára is lépjenek annak érdekében, hogy Eger a változó éghajlati viszonyok között is élhető, sőt vonzó város maradjon.
Tudta, hogy az elmúlt 50 évben az Eger patakon 23 veszélyes árhullám jelentkezett?
Tudta, hogy a nyári felmelegedés ellen az egyik legjobb megoldás a lombos zöld növényzet telepítése?
Tudta, hogy az időjárási viszonyok változásával a kevésbé ellenálló szőlőfajták háttérbe szorulhatnak így véglegesen megváltozhat az egri borkínálat?
Tudta, hogy a szőlőültetvényeken keletkező venyige hasznosításával az önkormányzati üzemeltetésű épületek éves fűtési hőigényének kétszeresét lehetne fedezni?
Tudta, hogy olyan kártékony rovar- és gombafajok szaporodtak el Eger térségben, melyek eddig nem voltak jellemzőek?
Tudta, hogy ha az egri családi házak 50%-ára kerülnének napelemek, az évente akár 8150 háztartás éves villamosenergia-szükségletét fedezné?