←→

Hirdetés

 
 
 

Mangalicáknak való gyöngyök

Weil Zoltán 2012.11.19.00:00
Parti Nagy Lajos felolvasóestjében oldódhattak a visszája helyett a színét választók a minap a Földszint 2. lakásszínházban. A „Fülkefor és vidéke – magyar mesék” szerzője telt ház előtt olvasott fel az Élet és Irodalomban hétről-hétre megjelenő írásaiból. A produkció után élénk politizáló beszélgetés alakult ki arról, hogy vajon hogyan lehet, és egyáltalán lehet-e úrrá lenni a bolondérán. Érdemes-e úgy betemetni az árkokat, ha abból kislisszannak az azt ásók?
 
 

Mangalicáknak való gyöngyök

Weil Zoltán 2012.11.19.00:00
Parti Nagy Lajos felolvasóestjében oldódhattak a visszája helyett a színét választók a minap a Földszint 2. lakásszínházban. A „Fülkefor és vidéke – magyar mesék” szerzője telt ház előtt olvasott fel az Élet és Irodalomban hétről-hétre megjelenő írásaiból. A produkció után élénk politizáló beszélgetés alakult ki arról, hogy vajon hogyan lehet, és egyáltalán lehet-e úrrá lenni a bolondérán. Érdemes-e úgy betemetni az árkokat, ha abból kislisszannak az azt ásók?
 
 

Hirdetés

 
 
 

Mangalicáknak való gyöngyök

Weil Zoltán 2012.11.19.00:00
Parti Nagy Lajos felolvasóestjében oldódhattak a visszája helyett a színét választók a minap a Földszint 2. lakásszínházban. A „Fülkefor és vidéke – magyar mesék” szerzője telt ház előtt olvasott fel az Élet és Irodalomban hétről-hétre megjelenő írásaiból. A produkció után élénk politizáló beszélgetés alakult ki arról, hogy vajon hogyan lehet, és egyáltalán lehet-e úrrá lenni a bolondérán. Érdemes-e úgy betemetni az árkokat, ha abból kislisszannak az azt ásók?

 

,,Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy mán szabad választások keretibe kitakarodtak a magyarok fődjirűl a tatárok, oszt I. Fülkefor lett a kerál. Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak."

 

Parti Nagy Lajost december 15-én ismét láthatja az egri publikum a Földszint 2.-ben. A belépés díjtalan, a posztamensen pihenő kalap csakis azt a célt szolgálja, hogy legközelebb is lehessen szabadon, önfeledten beszélgetni, szórakozni.

 

November 23-án és 24-én Galkó Balázs vendégeskedik Eger országos hírű alternatív játszóhelyén.

További részletek: http://www.foldszint2.gportal.hu/

 

Parti Nagy Lajos

1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.

 

 

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

 

Hirdetés

 
 
 

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
 

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
 

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
 

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
 

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
 

Hirdetés

 
 
 
 

Hirdetés