A Területfejlesztési Egyeztető Fórum első ülése
2012.11.18.00:00
Első alkalommal ülésezett a készülő Heves megyei területfejlesztési koncepció kapcsán összehívott Területfejlesztési Egyeztető Fórum. A koncepció készítése két fő szakaszra bontható: első a most zajló helyzetelemző fázis, majd ennek közgyűlési elfogadását követően kezdődik a javaslattételi fázis.
Korábban már döntés született arról, hogy a teljes körű szakmai megalapozottság érdekében az önkormányzat munkatársai Heves megye két fő tudásbázisa, az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola szakembereinek közreműködésével készítik el a koncepciót. A megyei közgyűlés szeptemberi ülésén már elfogadta a Partnerségi Tervet, amely nevesítve meghatározza, hogy a megyei önkormányzat mely szervezeteket von be a tervezésbe. A dokumentumban meghatározott partnerségi körben a most elkészült helyzetelemző részt véleményezésre bocsátották, ezt követően a szóbeli javaslattételre felkértek körében az egri Megyeházán rendezett Területfejlesztési Egyeztető Fórumon összegezték a mintegy 20 megyei szervezettől beérkezett javaslatokat.
Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a fórumon kifejtette: a helyzetértékelő fázis rendkívül fontos periódusa a tervezésnek, hiszen az itt rögzített statisztikai adatok és folyamatok szolgálnak majd a következtetések és javaslatok alapjául. Az elnök hangsúlyozta, hogy a következő, javaslattételi fázis során konfrontatív döntések is születhetnek, ezeket pedig kizárólag stabil információs alapokra támaszkodva lehet felelősen meghozni. Fontos új elveknek megfelelve készül a terv, mivel az országos koncepció is az ágazati helyett a területi tervezésre koncentrál, valamint városok helyett várostérségekben gondolkodik. A megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatának stratégiai fontosságú dokumentuma lesz a jelenleg 160 oldalas anyag. A lehető legszélesebb partneri kör bevonása is a közös tervezést szolgálja, hiszen ha egy-egy ágazat, szakterület vagy társadalmi csoport Heves megyére vonatkozó, hosszú távú céljai különböznek egymástól, akkor az már a jelenben is folyamatos problémákat okozhat. – Heves megye lehetséges versenyelőnyeinek feltérképezése zajlik, majd ezeket kell fókuszba állítanunk, amikor a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklus forrástervezéséről beszélünk – mondta az elnök.
Szlávik János, az EKF dékánja, a koncepciókészítés főiskolai együttműködésének vezetője kiemelte: országosan is elismert, kistérségi primer kutatási eredmények felhasználásával, folyamatvizsgálatokkal és új térképek alkalmazásával hatékonyan felhasználható, értékes adatok kerültek a helyzetelemző dokumentumba. A tervezés során kiváló kapcsolat épült ki a szakminisztériumok, a megye két főiskolája, a regionális és megyei területfejlesztési fórumok, a megyei önkormányzat, a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács, a NORDA és a többi partner között.
A szakmai fórumon részt vett Habis László, Eger város polgármestere, Hauser Zoltán, az EKF rektora, Barta Viktor, megyei főjegyző, Dinya László, a Károly Róbert Főiskola rektorhelyettese, Szabó László megyei főépítész, továbbá Vágner Ákos az agrárkamara, Hídvéginé Molnár Judit a turisztikai régió valamint Kósa László az iparkamara képviseletében.
A jelenlévők részéről a helyzetelemző koncepció munkaanyaga kapcsán elhangzott: az elmúlt évtizedben matematikai összefüggés tapasztalható egy térség infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói között. Pontosítást célzó észrevételként merült fel az inproduktív vállalkozások kiszűrésének igénye a statisztikai adatokból, valamint a vállalkozások tőkeerejének részletesebb vizsgálata. A diplomások és álláskeresők száma mellett szükség lenne a lakosság képzettségi szintjének felmérésére is. Szintén bővebb kutatásra ajánlott szakterület a gazdasági innováción túl az oktatási innováció eredményeinek kifejtése.
A Heves Megyei Közgyűlés november 30-i ülésén tárgyal arról, hogy a megvitatott helyzetértékelő anyagot alkalmasnak találja-e a további munkára.
fotó: Nemes Róbert fotonemes.hu
Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a fórumon kifejtette: a helyzetértékelő fázis rendkívül fontos periódusa a tervezésnek, hiszen az itt rögzített statisztikai adatok és folyamatok szolgálnak majd a következtetések és javaslatok alapjául. Az elnök hangsúlyozta, hogy a következő, javaslattételi fázis során konfrontatív döntések is születhetnek, ezeket pedig kizárólag stabil információs alapokra támaszkodva lehet felelősen meghozni. Fontos új elveknek megfelelve készül a terv, mivel az országos koncepció is az ágazati helyett a területi tervezésre koncentrál, valamint városok helyett várostérségekben gondolkodik. A megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatának stratégiai fontosságú dokumentuma lesz a jelenleg 160 oldalas anyag. A lehető legszélesebb partneri kör bevonása is a közös tervezést szolgálja, hiszen ha egy-egy ágazat, szakterület vagy társadalmi csoport Heves megyére vonatkozó, hosszú távú céljai különböznek egymástól, akkor az már a jelenben is folyamatos problémákat okozhat. – Heves megye lehetséges versenyelőnyeinek feltérképezése zajlik, majd ezeket kell fókuszba állítanunk, amikor a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklus forrástervezéséről beszélünk – mondta az elnök.
Szlávik János, az EKF dékánja, a koncepciókészítés főiskolai együttműködésének vezetője kiemelte: országosan is elismert, kistérségi primer kutatási eredmények felhasználásával, folyamatvizsgálatokkal és új térképek alkalmazásával hatékonyan felhasználható, értékes adatok kerültek a helyzetelemző dokumentumba. A tervezés során kiváló kapcsolat épült ki a szakminisztériumok, a megye két főiskolája, a regionális és megyei területfejlesztési fórumok, a megyei önkormányzat, a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács, a NORDA és a többi partner között.
A szakmai fórumon részt vett Habis László, Eger város polgármestere, Hauser Zoltán, az EKF rektora, Barta Viktor, megyei főjegyző, Dinya László, a Károly Róbert Főiskola rektorhelyettese, Szabó László megyei főépítész, továbbá Vágner Ákos az agrárkamara, Hídvéginé Molnár Judit a turisztikai régió valamint Kósa László az iparkamara képviseletében.
A jelenlévők részéről a helyzetelemző koncepció munkaanyaga kapcsán elhangzott: az elmúlt évtizedben matematikai összefüggés tapasztalható egy térség infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói között. Pontosítást célzó észrevételként merült fel az inproduktív vállalkozások kiszűrésének igénye a statisztikai adatokból, valamint a vállalkozások tőkeerejének részletesebb vizsgálata. A diplomások és álláskeresők száma mellett szükség lenne a lakosság képzettségi szintjének felmérésére is. Szintén bővebb kutatásra ajánlott szakterület a gazdasági innováción túl az oktatási innováció eredményeinek kifejtése.
A Heves Megyei Közgyűlés november 30-i ülésén tárgyal arról, hogy a megvitatott helyzetértékelő anyagot alkalmasnak találja-e a további munkára.
fotó: Nemes Róbert fotonemes.hu