Egyeztetés a vízkészletről, az árvízvédelmi fejlesztésekről

Egri Szín információ 2012.11.08.00:00

Heves megye vízkészleteiről, árvízvédelmi fejlesztéseiről egyeztetett dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés vidékfejlesztési tanácsnoka és Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója Egerben, a Megyeházán.

Egyeztetés a vízkészletről, az árvízvédelmi fejlesztésekről

Egri Szín információ 2012.11.08.00:00

Hirdetés

Egyeztetés a vízkészletről, az árvízvédelmi fejlesztésekről

Egri Szín információ 2012.11.08.00:00

Az igazgatóság öt megyét érintve közel 7200 km² működési területen látja el a vízgazdálkodási feladatokat. Mind a vízkárelhárítási rendszer nagyságát, mind a védett területet tekintve az egyik legjelentősebb szervezet az országban. A Heves Megyei Önkormányzat területfejlesztési teendőinek kulcsfontosságú földrajzi egysége a Tisza-tó, így kiemelten lényeges a tó és a kapcsolódó vízgyűjtő területek vízgazdálkodási és árvízvédelmi helyzetének naprakész ismerete. A találkozó apropóját a Heves Megyei Önkormányzat koordinálásával készülő megyei területfejlesztési koncepció összeállítása, a helyzetértékeléshez szükséges információk és fejlesztési tervek felmérése adta.

Az egyeztetésen az igazgató beszámolt a 2012 októberében, a Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése program keretében átadott Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó gyakorlati eredményeiről. A csaknem 19 milliárd forintos európai uniós és állami támogatással épült tározó a legnagyobb hazánkban, közvetlenül összesen 570 ezer ember és 660 ezer hektár földterület árvízi biztonságát növeli. Az öt Velencei-tó nagyságú tározó megnyitására a szakemberek szerint előreláthatóan 10-15 évente lesz szükség.

Szó esett a Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztési tervéről is: az ezzel kapcsolatos munkák az elképzelések szerint 2014-ben kezdődnek. Érdekesség, hogy ez az egyetlen, kizárólag Magyarország határain belül található vízgyűjtő terület. A térség védművei 36 települést, több mint 130 ezer embert óvnak. A vízgyűjtő veszélyes jellemzője, hogy az árhullámok néhány órán belül kialakulhatnak, ennek következtében a védekezési felkészülés ideje minimális. Két évvel ezelőtt például csak a csapadékzóna szerencsés eltávolodása mentette meg a térséget a Sajó-Hernád völgyében kialakult árvízi helyzethez hasonló katasztrófától. Az árvízvédelmi fővédvonalak kiépítettsége jelenősen elmarad a jogszabályban meghatározott mértéktől, így egy esetleges árvíz esetén csak intenzív védekezési munkával lehetne megvédeni a településeket.

A tervek között szerepel a Hanyi-Jászsági tározó építése is, melynek belvízvédelmi és árvízkockázat-csökkentő szerepe mellett a hasznosítható vízkészlet növelését is feladatul szánják a szakemberek. A biztonság garanciáján túl a fejlesztés kiemelt célja, hogy mérsékelje a mezőgazdaság és az ipari termelés kockázatait, ezzel növelve a térség népességmegtartó erejét, munkahelyteremtő képességét.

fotó: Nemes Róbert www.fotonemes.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.