←→

Hirdetés

 
 
 

100 éve az "Eger" is a kesergett gyámoltalanságunkon

Eger, 1912. okt. 26. 2012.11.03.00:00
100 éve olyan gyámolatlanok voltunk, hogy az uborkát is a csehekkel savanyíttattuk. A földeket meg a bolgárok szipolyozták, a magyar ipart védő jelvényt Bécsben gyátrották, de még a franciapezsgő alapanyaga is a homoki bor volt, amit drágán vettünk vissza. A legújabb százéves cikkünk ismét példa arra, hogy a hülyeség nem minden gyökér nélkül való.
 
 

100 éve az "Eger" is a kesergett gyámoltalanságunkon

Eger, 1912. okt. 26. 2012.11.03.00:00
100 éve olyan gyámolatlanok voltunk, hogy az uborkát is a csehekkel savanyíttattuk. A földeket meg a bolgárok szipolyozták, a magyar ipart védő jelvényt Bécsben gyátrották, de még a franciapezsgő alapanyaga is a homoki bor volt, amit drágán vettünk vissza. A legújabb százéves cikkünk ismét példa arra, hogy a hülyeség nem minden gyökér nélkül való.
 
 

Hirdetés

 
 
 

100 éve az "Eger" is a kesergett gyámoltalanságunkon

Eger, 1912. okt. 26. 2012.11.03.00:00
100 éve olyan gyámolatlanok voltunk, hogy az uborkát is a csehekkel savanyíttattuk. A földeket meg a bolgárok szipolyozták, a magyar ipart védő jelvényt Bécsben gyátrották, de még a franciapezsgő alapanyaga is a homoki bor volt, amit drágán vettünk vissza. A legújabb százéves cikkünk ismét példa arra, hogy a hülyeség nem minden gyökér nélkül való.

 

Magyar gyámoltalanság

(megjelent az Eger című lapban 1912. október 26-án) 

 

 A szerb paprika és a zöldség megdrágult, mert a bolgárkertészek itt hagytak bennünket, hazamentek harcolni.

 Csekély kis hírecske, de amelynek soraiból nagyon jelentős következtetést vonhatunk le, nevezetesen azt, hogy — rettenetes gyámoltalan náció vagyunk mi.

A tejjel-mézzel folyó Kánaán ős- erejét úgy ki tudja használni az idegen, hogy két-három év alatt kiveszi belőle haszonképen a föld teljes értékét. Vajon nem tudná ezt megcsinálni a magyar is?! Miért adja ki kezéből a földet, mért engedi át e föld hasznát a bolgárnak, mikor ezt néki, az ő számára szerez­ték az ősök, őneki adta a magyarok Istene?!

Ebből az egyetlen tényből nem le­hetne ugyan levonni a fenti erős következtetést, de sajnos, van több ilyen bizonyító tény is, van még bőven.

Íme: nem tudunk uborkát savanyí­tani. Termeljük és (csak Nagykőröst említjük meg) száz és száz vagonnal szállítjuk Znaimba olcsón, a csehektől azután megvásároljuk besavanyítva öt­szörös árban.

Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a leg­több francia pezsgő a magyar ho­moki borból készült. Elvitték tőlünk literjét 8 krajcárjával és visszahozták 8—10 koronájával. (Most már nekünk is vannak pezsgőgyáraink, de azoknak kitűnő terményeit — nem szívesen issza a magyar)

A magyar komló nem kell a ma­gyar sörgyárosoknak. Azt mondják, hogy nem jó. így a magyar gazda Csehországnak adja el a termését olcsón, a csehektől azután megveszik a ma­gyar sörgyárosok — drágán. Mintha bizony a komlónak is hasznára válnék a világlátottság!

Újabban a svájci tehenészetek vagonszámra viszik ki a magyar borjút, amelyet szépen fölnevelnek és fél-svájci faj gyanánt sóznak a magyar birtoko­sok nyakára. Persze — háromszoros árban!

Ország-világ tudta, hogy a tulipán­jelvények legtöbbjét bécsi gyárosok szál­lították. Pedig a tulipán viselése valóságos kötelezvény volt arra, hogy az illető csak magyar ipari terméket va­sáról.

Egy alföldi nagyváros ipari kiállításának kitüntető, dicsérő és elis­merő oklevelei (mindegyiken rajta volt a hangzatos jelszó: Pártoljuk a hazai ipart!) — Bécsben készültek. Rajta is volt a cég jelzése: Gedruckt bei X. Y.

De nem folytatjuk tovább! Gyü­mölcsünket, borunkat, búzánkat, általá­ban nyersterményeinket így hordják ki potom áron és adják vissza méregdrá­gán. Ennek az óriási gyámoltalanságnak, hogy másnak szántunk, másnak vetünk, másnak aratunk, az a következménye, hogy napról-napra szegényedünk. És ez természetes is, mert többet kell köl­tenünk, mint amennyit keresünk.

Mindezeknek oka pedig az, hogy roppant gyámoltalanok vagyunk. Ismer­jük be, mert a beismerés már feleútja a — javulásnak.

És nagyon ideje lenne már, hogy megjavuljunk, mert idestova késő lesz.

 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    A nagy egri visszarendeződés

    Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”


    Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

     Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.
     

    Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

    A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.
     

    Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

    Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.
     

    Harminc éve a „lokálpatriótákról”

    Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.


    Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.
     

    Állampolgári Részvétel Hete Egerben

    Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés