Akkor kezdjük a bohózat elemzését:

Erős kezdésnek lehetünk tanúi, amikor mindjárt a második szakaszban megtudhatjuk, hogy „Az utca, a városrész nevek és a közterületi információs megjelölésére vonatkozó táblákkal összefüggően tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki a házszámtábla elhelyezését, karbantartását, pótlását elmulasztja vagy a házszámtáblát nem az épület utca felőli homlokzatán, kerítésén helyezi el 2. § 1.(e).” Bizony, le kell csapni arra, aki a házszámtábláját nem az utcafronton, hanem mondjuk hátul a kertben, vagy a pincéjében helyezi el.

Az meg végképp ellene van a köznek, ha valaki „a közterületen 24 órát meghaladóan tüzelőt, illetve egyéb anyagot tárol” (5.§1.(a)) Érthető? Tüzelőt, vagy bármi mást. Azaz, egy napon túl tüzelőt, vagy bármi mást tilos a közterületen tartani, egy napig viszont egy csomó érdekességet tárolhatunk az utcán, például kitömött lovat, szarkofágot, vagy egy egész ellentengernagyot.

Koldulni a belvárosban egy másik rendelet alapján egyszerűen csak tilos, de „mozgó adománygyűjtést” folytatni közösségellenes is (5.§1.(j)). „Közterületek rendeltetéstől eltérő használatával összefüggően tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki a közterületen kézből árusít 5.§1.(k)”. Mivel nincs a rendeletben fogalomtár, ezért csak remélni lehet, hogy ez nem azt jelenti, hogy a fagyit ezentúl csak csipesszel, a képeslapokat tortafogóval szabad átnyújtani.

„Csapadékvíz elvezető hálózattal (vízfolyásokkal, zárt csapadékcsatorna rendszerrel, nyílt árokkal, fedett árokkal) kapcsolatban tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki külterületen mezőgazdasági művelés során keletkező növényi hulladékot október 1. és június 30. közötti időszakban a keddi és pénteki napoktól eltérő napokon éget. (6.§ 4.)”

Na, pupákok, közösségellenes avart égetni mondjuk szerdán és csütörtökön, de kedden és pénteken már bátran tüzeskedhetünk.

Földet hajnalban légkalapáccsal sem szabad törni, csak betont

Igazi gyöngyszeme az életidegen marhaságnak a rendelet 6.§ 5. pontja:

„Tiltott, közösségellenes magatartást követ el az az ingatlan tulajdonos, aki a tulajdonában lévő ingatlanon a zöldfelület használata, fenntartása, megóvása valamint kertépítése kapcsán gépi meghajtású eszközzel zajt keltő tevékenységet végez, munkanapokon 19 óra és másnap reggel 7 óra között, illetve szombaton, vasárnap valamint munkaszüneti napokon 13 óra és másnap reggel 9 óra között (kivéve a rendkívüli kárelhárítás esetét)”

Tehát flexelni, fúrni szabad, de nem a kertben. Hogy éjszaka és hajnalban ne berregjenek, az elvárható, de értsük jól a rendeletet: 150 ezer forintos birsággal sújtható az, aki hétvégén például, délután kettőkor lenyírja a füvét, vagy rotációs kapával lazítja a kiskertet mondjuk a felnémeti háza mögött. Lehet, hogy a főméltóságú képviselők nem tevékenykednek szabadnap, de azért az nem egy életszerűtlen dolog, hogy egy egész héten robotoló munkásember a hétvégén délután (!) a veteményest felrotálja, vagy a füvet lenyírja. Közben fel sem merül benne, hogy közösségellenes lenne. Eger nem csak belvárosi parkokból és zártsoros kertvárosi lakóközösségekből áll. Kicsit túlzásnak tűnik, hogy mivel a tekintetes úr az Almagyar-dombon, vagy a Hajdú-hegyen ebéd után szunyókál, ezért Felnémeten már nem lehet művelni a kertet. A szombat meg hiába munkanap nagyritkán (miniszteri rendelet által), kivételt nem képezhet.

Le a rozmaringgal, szűköljenek a kutyák!

   „A városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásával, használatával, fenntartásával és létesítésével összefüggően tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki engedély nélkül fás szárú növényt ültet, vagy fizikai akadályt helyez ki.” 7.§ 1. (g)

Ezek a titokban ültetett fás szárúak nagyon tudják borzolni a kedélyeket. Az engedély nélkül ültetett liánok, kaktuszok (némelyik fás szárú), vagy tuják, esetleg rozmaringok az együttélés gátjai voltak eddig is. Az igazi kakukktojás azonban a „fizikai akadály” kihelyezése, amely ezek szerint kéz a kézben jár a fás szárúsággal.

A rendelet kemény állatkínzási kötelezettséget is ró az egriekre, mert a 8.§1. (b) alapján közösségellenes az, aki a ” harapós vagy támadó természetű ebet nappal nem biztos módon megkötve tartja, és az ilyen ebet éjszaka nem a kiszabadulását biztosan megakadályozó módon bekerített és lezárt helyen tartja megkötés nélkül.” Azaz nappal és éjszaka máshogy vagyunk kötelezve az ebet tartani. Nappal megkötve, míg este mondjuk ketrecbe zárva. Az fizethet, aki nappal a zárt udvarára kiereszti és éjszakára megköti kutyáját. De ez még nem minden!

150 ezer forintra is büntethető az, aki „nem gondoskodik arról, hogy az eb a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze, illetve az e területen keletkezett szilárd szennyeződést nem távolítja el, illetve a közterületen az ebet olyan személy felügyeletére bízza, aki nem képes az eb fizikai féken tartására.8.§ 1. (c)”

Na, akkor most dőljünk hátra egy kicsit. A „lakóház közös használatú helységei”-n egy kicsit elméláztam. Mondjuk, a gardróbba szaró eb miatti büntetést nem érzem teljesen méltányosnak. A tett ellenőrzésével végleg bajban vagyok. Elképzelem, ahogy definiálja a hatóság lakóházunk közös használatú helységeit, ahova csak tilalmat szegve mehet szilárd szennyeződést okozni a kutya (pisilni lehet, macska és házinyúl kakilhat is!). Fekália kommandó vizslatja majd, hogy a dolgozószobámban végzi-e a dolgát az inkriminált négylábú (ott szabad), vagy merészkedik ezt a közös használatú helységekben elintézni.

Persze az utcai kutyagumi ügyről, ami tényleg érinti a közösség tagjait szó sem esik.

Aljas hókupac elhelyezők

Fizethetünk akkor is, ha a kukát „részben nyitott állapotban helyezzük ki elvitelre (9.§ 1. (f))”, de akkor is, ha a közterületen lévő növényeket „csonkítjuk, leszakítjuk”, mintha a leszakítás nem jelentene csonkítást is egyben.

A 10.§ 1. szerint közösségellenes az, aki „hórakást buszmegállóban, kapubejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el.” Ez bizony egy véresen komoly bűn. Se szeri, se száma az illegális hórakás elhelyezőknek, akik kereszteződésekben és kapualjakban ólálkodnak. De rohadt nagy büntetésre számíthat az „az ingatlan tulajdonos, (használó), aki a hó eltakarítást úgy végzi, hogy azzal a gyalogos vagy gépjármű közlekedést akadályozza,” Hogy a fenébe lehetne úgy takarítani az útról a havat, hogy közben ne akadályozza valaki a forgalmat?! A városi hókotrók lesznek az elsők, akik fizetni fognak?

Már a hullarablás is tilos?!

Bármilyen hihetetlen: igen, Egerben a hullarablás is tiltott, közösségellenes tevékenység és akár 5-150 ezer forint közötti bírság lehet a vége, de ha szerencsénk van, akkor egy kis figyelmeztetéssel megúszhatjuk. „A temetők és a temetkezés rendjével összefüggően tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki a temetőben a temető üzemeltetőjének hozzájárulása nélkül halottat eltemet, hamvasztott, exhumált halottak maradványait elhelyez, áthelyez, vagy elszállít. 11.§ 1. (a)” Ezt a szörnyűséget csak tetézheti azzal, ha a temetőben „gyertyagyújtással tűzveszélyt okoz (f)”. A Katasztrófavédelem remélhetően lecsap a halottak napi tüzeskedőkre, vagy éppen arra a helytelenkedőre, aki a „temetőben lévő hulladékgyűjtőben építőanyagot helyez el.(q)”. 150 ezer forintja bánhatja annak a renitensnek, aki „a temetőben lévő vízvételi helyet a temetőben található növényzet locsolásán túl más célra igénybe veszi”. Mondjuk inni mer, vagy megmossa a kezét.

Eger, a hülye járások városa Fotó: Egri Szín

Árulni csak pult alól

„A város területén működő, vagy időszakosan tartott piacokkal, vásárokkal összefüggően tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki a göngyöleget és az árut nem az asztal alatt vagy háta mögött tárolja, 15.§1. (f)” Tehát, aki az asztalon meri tartani piaci portékáját, az fizethet. Csak az asztal alatt lehet az egri piacokon árut tartani, az asztalon nem. Még egy kodifikációs bravúr: Fizethet a piacon az, aki „palackozott sör, zártkannás és palackozott minősített boron kívül más szeszesitalt is árusít. E rendelkezés alól kivételt képez a Piaccsarnok déli oldalán üzemelő külön bejáratú vendéglátó-ipari egység. (j)” Aha, meg a Pista bácsi.

A címerbe harapni tilos!

A legcukibb XXI. századi európai tiltás az  „A város nevének, címerének és zászlajának használatával összefüggően tiltott, közösségellenes magatartást követ el az, aki a város címerét vagy zászlaját megsérti 13.§1. (d)” Igen! Fizessen a rohadt címert és zászlót sértegető. Aki rányújtja nyelvét a mi marcipán címerünkre, beszól hetyke zászlónknak, nem úszhatja meg! Igaz, az 1. § szerint: „A rendelet személyi hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén működnek, fejtik ki tevékenységüket vagy tartózkodnak.” Azaz szűkítő módon az egri zászlót a város táblánál lehet díjtalanul égetni, míg megengedőbb értelmezéssel Egerben egy andornaktályai lakos már bátran használhatja pelusnak az egri lobogót. De miért is nem lehet megsérteni egy zászlót, vagy egy címert? Milyen gőgös hülyeség kell ennek a tiltásához, tárgyak bálvánnyá emeléséhez? Nemrég Magyarország zászlaját égették el felháborodott örmények, az EU zászlót meg honfitársaink égetik, sértegetik rendszeresen. Ez a véleményük, lelkük rajta. Eger rendelet alkotói megmutatták, hogy keményen tudnak harcolni a felvilágosodás ellen, a lokálpatrióta tiszteletet nem kivívni, hanem kikényszeríteni óhajtják.

Amikor szabályoznak ezt-azt a hatalom emberei, akkor mindig elvonnak egy kicsit a szabadságunkból. Egy demokráciában az együttélés szabályait úgy alakítják a közösség tagjai, hogy az a többségnek megfeleljen. Egy parlamentáris demokráciában, ahol a többség választott képviselői útján gyakorolja a hatalmat, ezt a jogot a képviselők gyakorolják. Mindenki felad egy kicsit a szabadságából, hogy a közösséghez alkalmazkodva elviselhetővé, élvezhetővé tegye a társadalmi létet. Rendre megesik azonban, hogy a képviselők önálló hatalmi forrásként tekintenek jogkörükre, és nem választóikat, hanem saját világképüket képviselve akarják törvényerőre emelni mániáikat, megtorolni egyéni sérelmeiket.

Amikor ez a magatartás találkozik az ostobasággal, egy elbutult végrehajtó apparátussal, akkor az eredmény csak egy ilyen rendelet lehet. A megszületése után néhány héttel már módosított egri rendelet az „egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról” az egri Városháza hivatalában készült, a jegyző, a polgármester által ellenőrizve megvitattatott a Közgyűlés bizottságaiban, majd a Közgyűlés jóváhagyásával találkozva kihirdettetett 2012 júniusában.

 [cont-3784]